Ma Ervin, Klétusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
A rikkancs ismét jelenti (65.)
Boldog születésnapot!
Sáfrány Ferenc
„Az ember önmagáról jóformán semmit sem tud. Másokról meg pláne semmit.” (Đuro Šušnjić)
Ha a fenti gondolathoz hozzáadom Erich Fromm meglátását az emberi lét tragikumáról, ami egyszerűen így foglalható össze: Az ember kétszer születik. Először, mint biológiai lény. Másodszor, mint szocializált lény. De még a legjobb feltételek között is meghal, mielőtt másodszor megszülethetne. Akkor érthetőbbé válnak lenn írott gondolataim. Talán?
Szörnyű szembenézni az üresen tátongó fehér lappal, még ha ez esetben virtuális is a papír. Valami ilyesmit érezek, amikor megpróbálok az önismeret poklában alámerülni. Mély sötétség vesz körül, mint a búvárt, aki a tengerek mélyén botorkál. Bizonytalanok lépteim, gondolataim összekuszáltak.
Most kezdek ráébredni, hogy mind az, amit tudni véltem eddig, csak önámítás a megismerés kínos útján. Még én így legbelül vívódom, az udvaron a szürke verebek táncolnak, közöttük egyetlen cinegével, boldogan. Ők a természet tökéletes része, én a tökéletlen. Még csicseregnek is hozzá, hogy provokálják beteg lelkem.
Persze, hogy tudom, „Negyven éves vagyok, szörnyű kor. Túl fiatal, hogy vágyaim lehetnének, túl öreg, hogy megvalósíthatnám őket.” Bár ne tudnám. Eszembe jut sokszor öreg cimborám, a bölcs Szókratész, aki szintén tudta, hogy semmit sem tud, de rajtam ez sem segít. Ha meg Dosztojevszkij „Feljegyzések az egérlyukból” című munkájába révedek, csak tovább tévelygek. De próbálkoztam másokkal is. Az eredmény siralmas. Egyedül a hit témakörében nem akadt soha valami olyan, mélyen „meggyőző”, legyen magyarázat, eszmény, ami megfogott volna. Pedig a misztérium, mint élet és halál, átváltozás, adott.
Legnagyobb tanítóm sem vigasztal, amikor azt állítja: „Hogy engem is temessetek el az ismeretlen hős sírjánál. Mert megismerni önmagam, nekem sem sikerült. De sejteni, sejtem.” Létezhet ennél több az önismeret golgotáján? Vajon Krisztus, Buddha… azért kivételek, mert ők nem csak sejtik önmagukat, hanem átlépték a határt? Mi van a létezés túloldalán?
Egyre többször teszem fel magamnak ezt a kérdést, míg Godot-ra várok, de se válasz, se hang, nem érkezik. Se külső, se belső. Csak csönd van körülöttem. Néha a szomszéd kutyája azért beleugat. Neki könnyű. Ez a dolga. De mi az én dolgom?
Az álarcosbálban már nem szívesen veszek részt. Fárasztó a sok alakoskodás, mellébeszélés, hamis értékrend. Az emlékeket rendezgetem, közben félelmekkel folytatok párbeszédet. Már nem szököm önmagamtól, felesleges idő, és energiapazarlás. Erre a kevésre, ami még hátra van, szembenézek önmagammal. Talán nem ijedek meg a visszanéző torzképtől, hanem próbálom őt végre elfogadni olyannak, amilyen.
Boldog születésnapot!
Kommentek
Boldogat!
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Von der Leyen ismétel, vagy?
Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >