Ma Zita, Mariann, Anasztáz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Orbán mint katalizátor
A Profil szerint Orbán Viktorra a katalizátor szerepe hárul, hogy létrejöjjön egy új, nagy jobbos-szélsőjobbos frakció Strasbourgban, a kereszténydemokratáktól jobbra. Az érintett nagyobb pártok még sosem voltak ennyire közel, hogy összehozzák a nagy tervet, noha változatlanul jelentős ellentétek tornyosulnak közöttük. Ez a fő megállapítás az osztrák lap áttekintő cikkében, amely már előre nagy vihart kavart Magyarországon és Ausztriában, mivel az egyik szerző megkereste a Fideszt is, ám az lepasszolta az ügyet az MTVÁ-nak, az pedig dörgedelmes híradóanyagban osztotta ki az újságírót, mondván, hogy az provokatív kérdésekkel igyekszik meghiúsítani az összefogást. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Az elemzés rámutat, hogy ha létrejön a két szóban forgó frakció fúziója, akkor az azt jelenti, hogy eddigi formájában befellegzett az EU-nak. Pedig amit Orbán, Morawiecki és Salvini akar, az önmagában hatalmas ellentmondás: nemzetközi szövetségnek kellene elősegítenie a visszatérést a nemzetállamok Európájához. Ezek az országok azonban már nem szeretnének kilépni, belülről szelídítenék meg az uniót, kezdve az EP-vel, amelyre egyébként szerintük nincs is szükség.
Ha megvalósul a nagy álom, akkor a Parlament 2. legnagyobb csoportja alakulhat meg, ami több megszólalási lehetőséget, illetve anyagi támogatást jelentene számára. Továbbá posztokat, amelyeket a keresztény-, illetve szociáldemokraták idáig elzártak a szélsőségesek elől.
Hogy éppen most indul útjára a kezdeményezés, az azzal függ össze, hogy a Fidesz otthagyta a Néppártot, ily módon elmozdultak az erőviszonyok. Továbbá a Brexit után a brit konzervatívok már nem léphetnek fel Le Penék és az FPÖ idegengyűlölete, illetve rasszizmusa ellen. A feladat azonban így is óriási, mert Orbánnak és Salvininak mindenkit mozgósítania kellene, aki csak él és mozog azon az oldalon. Ám itt jóformán egytől egyig olyan alfapolitikusokról van szó, akik dominálni akarnak – mondja Mölzer, az Osztrák Szabadságpárt korábbi ideológusa.
Sok minden változatlanul az együttműködés ellen szól, pl. Moszkva megítélése. Ugyanakkor ezek a pártok tanulnak is egymástól. Így rájöttek, hogy több szavazatot tudnak bezsebelni, ha az antiszemitizmus helyébe az iszlámellenességet állítják. A tempót immár Budapest, Varsó és Róma diktálja. Mölzer úgy véli, minden Orbánon múlik, aki erős politikai személyiség és meg akarja mutatni az EPP-nek, kicsoda is ő. Az osztrák politikus szerint az év végéig elválik a dolog.
Ha sikerül, akkor az euroszkeptikusok hatalmas fórumhoz jutnának, közvetlenül a francia választások előtt. Egyben pedig homok kerülne a két nagy frakció, az EPP és az S&D egyébként is akadozó gépezetébe. Mölzer szerint az egyesüléshez hanyagolni kellene az igencsak megosztó témákat, inkább arra kell összpontosítani, ami összeköt: a hazafiságra, családra, kereszténységre, iszlámellenességre, a tömeges, bevándorlás elutasítására, szóval az ilyen dolgokra.
Viszont számolni kell azzal, hogy az új csoporton belül is átrendeződnének a sorok és pl. a PiS aligha nézné jó szemmel, hogy megrendül eddigi, egyeduralkodó pozíciója. Ezzel együtt nem valószínű, hogy megalakulhat az új erő. Nem is túlzottan idegesek emiatt a rivális frakciók. A Néppártnál jelenleg megkönnyebbülés tapasztalható, amiért a Fidesz végre vette a kalapját. Karas, a kereszténydemokraták osztrák EP-alelnöke a közmondást idézi Orbán törekvése kapcsán, tehát, hogy mutasd meg, kik a barátaid és én megmondom, ki vagy.
A hármak egyébként legközelebb májusban, Varsóban találkoznak és már akkor kiderülhet, hogy lesz-e elképzelésükből bármi is.
NZZ
Magyarország szívesen zsebre vágja az uniótól érkező támogatást, viszont időről időre packázik külföldi cégekkel – írja a kommentár, miután az Orbán-kormány most éppen a biztosítást nyilvánította stratégiai ágazatnak és erre hivatkozva akadályozza, hogy a Vienna Insurance Group (VIG) megszerezze az Aegon magyar érdekeltségét. Azaz a jobboldali-nacionalista politikus megint csak provokál és ezen el kellene gondolkodniuk az európai adófizetőknek.
Hiszen az EU évek óta igen nagyvonalúan küld anyagi segítséget Budapestnek, aminek révén a kabinet igen előnyös feltételekkel becsábíthatja a nyugati befektetőket. Ám a jelek szerint a gazdasági kapcsolatok a miniszterelnök számára egyirányú utcát jelentenek, ezt igazolja a VIG esete is. A hivatkozási alap a válsághelyzet, ám a rendelet aligha egyeztethető össze az uniós joggal.
Ennél fogva a külföldi vállalatoknak alaposan meg kell hányniuk, vetniük, beszálljanak-e a magyar piacon. Orbán nagyon is rá van szorulva a brüsszeli apanázsra, mégis annyira pofátlan, hogy kénye-kedve szerint bánik az európai befektetőkkel. Akkor látja őket szívesen, amikor politikailag haszna van belőlük. Azaz a jelentkezők nem számítsanak okvetlenül a megbízható jogelveken nyugvó partnerségre. Kellemetlen meglepetések bármikor előfordulhatnak.
Bloomberg
Az AstraZeneca vakcina ügyében is kelet-nyugati törésvonal mutatkozik az unión belül. Az új tagok a járvány melegágyát jelentik és így a kormányaiknak nem igen fűlik a foguk ahhoz, hogy visszafogják az igencsak kedvező áron beszerezhető oltóanyag használatát. Az európai gyógyszerhatóság ugyan elismerte, hogy a szer elvétve vérrögképződést okoz, de a szegényebb keleten inkább ezt a megállapítást vonják kétségbe, nem pedig a készítmény hatékonyságát.
Úgy hogy a nyugati korlátozások ellenére a 11 érintett ország közül 9 nem állította le az anyag beadását egyetlen felnőtt korosztály esetében sem. Olyan államokról van szó, amelyek vezetik a világranglistát az egy főre jutó korona halottak számát tekintve, ezért számukra elképzelhetetlen, hogy kivonják a forgalomból épp azt a vakcinát, amely alapvető a tömeges immunitás eléréséhez.
Hiszen amivel az Astra Zeneca kirukkolt, az olcsó, könnyű tárolni, szállítani és használni, és a régió országainak kb. egyharmada ebből rendelte a legtöbbet. Emellett a gyártó ez évre hárommilliárdot ígért belőle, de úgy, hogy nem számít fel hasznot a szállítmányok után. Magyarország, amely a kínai és orosz üzlettel kilóg a tagállamok sorából, szintén támogatásáról biztosította a svéd-angol gyógyszert. Másutt a vezetők nyilvánosan oltatták be a szerrel magukat, hogy meggyőzzék a hosszú bezártság és a súlyos áldozatok miatt nyugtalan lakosságot.
A zágrábi egyetem egyik professzora szerint a ragály megmutatta, hogy a volt szocialista országok édeskeveset tettek az egészségügy fejlesztésére, miközben az ágazatnak egyébként is nagy vérveszteséget okoz az alulfinanszírozottság, valamint a tömeges kivándorlás. De az is kiderült, hogy itt is érvényesül a hagyományos erőviszony: van az erős nyugati központ, illetve a gyenge keleti periféria.
FT
A lengyel pénzügyminiszter szerint öngyilkossággal érne fel, ha országa nem szavazná meg az európai gazdasági segélycsomagot, mert Varsó máshonnan nem tudna ennyi pénzt felhajtani – ilyen kedvező feltételekkel. A 750 milliárdos alapból 58 milliárd jutna a lengyeleknek, támogatás, illetve jutányos kölcsön formájában, csak éppen a szélsőséges igazságügyi miniszter pártja keresztbe fekszik, mert nem tetszik neki a jogállami kikötés. Ezen felül arra hivatkozik, hogy adott esetben a lengyeleknek kellene jót állniuk a többiek által felvett hitelekért.
Jó pár megfigyelő szerint a tárca vezetője, csupán saját pártját igyekszik pozícionálni a PiS-től jobbra, továbbá az ügyet ütőkártyaként használja fel a kormányfővel szembeni politikai rivalizálásban. Ám a civakodás bedöntheti a hármas szövetséget, arról nem beszélve, hogy megakadályozhatna az egész segélyprogram beindítását Európában.
A szavazás várhatóan ebben a hónapban lesz, de van rá remény, hogy a végén csak átmegy a javaslat – ha Ziobro továbbra is köti az ebet a karóhoz, akkor a baloldal támogatásával. A pénzügyminiszter ugyanakkor kifogásolja, hogy az EU több olyan feltételt is támaszt a segítség felhasználásával kapcsolatban, ami nem kapcsolódik közvetlenül a gazdaság újraindításához. Így sürgeti az igazságszolgáltatás reformjának leállítását, mert úgy ítéli meg, hogy az fenyegeti a jogállamot.
Kurier
Az egyik neves osztrák környezetvédő szervezet ismét az UNESCO-hoz fordult, hogy az helyezze tiltó listára a Fertő-tó magyar oldalán zajló hatalmas idegenforgalmi beruházást, mert az tönkreteszi a természetet. Az Alliance for Nature (Szövetség a Természetért) képviselője kijelentette, hogy amit a magyar fél csinál Fertőrákosnál, az túlmegy minden határon, ezért az ENSZ szakosított szervezetének ki kellene nyilvánítania, hogy a tó immár az emberiség veszélyeztetett kulturális örökségének számít. Ez esetben le kellene állítani az építkezést, amely magában foglal egy új százágyas szállodát, 800 autóra tervezett parkolót, sportpályákat és egy kikötőt is.
Schuhböck szerint a magyar, de kisebb mértékben az osztrák fél is fel akarja áldozni a páratlan környezetet a turizmus kedvéért. A természetvédők már évekkel ezelőtt követelték, hogy végezzék el az összes érintett terv esetében a hatástanulmányt, de erre mindezidáig nem sok hajlandóságot mutatott a két kormány.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Von der Leyen ismétel, vagy?
Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >