Ma Mihály, Győző névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Orbán Viktor népszavazást jelentett be
Mégpedig a kínai egyetem ügyében, miután erős a tiltakozás a tervvel szemben. Az ellenállást részben az magyarázza, hogy Peking magyar pénzből építené meg a létesítményt. A telket ajándékba kapná hozzá, a kiadásokat a magyar kormány állná, ami 1,5 milliárd eurót jelent. Az ellenzék és a lakosság többsége a beruházás ellen van. Ezért jön a referendum, de csak 2022 után. Akkorra azonban már véglegesítik az összes részletet a munkálatotokkal, illetve a finanszírozással kapcsolatban. Magyar sajtóértesülések szerint már most érvényben vannak előszerződések és azokat igen nehéz lenne felmondani. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Reuters
A költségvetésért felelős uniós biztos azt közölte, hogy már szeptemberben vagy legkésőbb októberben megindulhat az első jogállami vizsgálat az ez évtől hatályos új mechanizmus alapján, ám Hahn bejelentéséből az következik, hogy Orbán Viktornak nem kell aggódnia, mert ha el is marasztalják a magyar kormányt, az csak jóval a tavaszi választás után várható. De azért a fejlemény kellemetlen a magyar és a lengyel vezetés számára, amely abban bízott, hogy csak sokkal később fagyaszthatják be a nekik szánt milliárdokat, már ha úgy ítéli meg az unió, hogy Budapest és Varsó megsérti a közös normákat.
Az osztrák politikus azután nyilatkozott, hogy az Európai Parlament nagy többséggel úgy határozott: beperli az Bizottságot az Európai Bíróságnál, ha a végrehajtó testület továbbra sem szerez érvényt a múlt év végi tanácsi verdiktnek, miszerint lemondhat a szubvenciók egy részéről az a tagállam, amely semmibe veszi a jogállami előírásokat. Brüsszel viszont arra hivatkozik, hogy olyan gyakorlati alkalmazást akar kidolgozni, amely jogilag támadhatatlan és ahhoz idő kell.
Hahn szerint az egyeztetési folyamat lezárulta után már az ősz kezdetén postázhatják az első figyelmeztető levelet az érintett kormányoknak. Vagyis nem várják be, hogy mire jut az Európai Bíróság az új rendszer ellen beadott magyar és lengyel panasz ügyében. Szerinte a konkrét eljárások 9 hónapot vesznek majd igénybe. Ebből következik, hogy a magyar vezetésnek nem kell félnie, mert legkorábban csak a jövő év közepén marasztalhatják el, azaz a kampány közben várhatóan nem kell védekeznie az anyagi visszaélések vádja ellen.
Süddeutsche Zeitung
Vége az Európai Parlament türelmének von der Leyennel szemben, mert a jogállamiság csehül áll több tagországban is - a Bizottság mégsem veti be a jogállami mechanizmust. Pedig az USA kemény szankciókat hozott korrupt bolgár politikusok ellen, az Európai Bíróság törvénytelennek nevezte a lengyel Alkotmánybíróság több tagjának kinevezését, továbbá Brüsszel arra szólította fel Magyarországot még az év elején, hogy alaposan reformálja meg a közbeszerzési szabályokat, mert azok rendszerszintű hibákat tartalmaznak. Ezért számítani lehet visszaélésekre a koronaalap felhasználása során.
A tegnapi vitában a német szociáldemokrata Barley kiemelte, hogy az EP részéről eddig tartott a tolerancia. Giegold, a német zöldek vezetője arról beszélt, hogy egyes kormányok azért építhetik le folyamatosan a jogállamot, mert a többiek éveken át csak nézték a fejleményeket. A politikus azt követeli, hogy ne legyen ennyire gyáva az európai jogközösség, ugyanakkor más tagok, így főleg Németország, fejtsenek ki nagyobb nyomást.
Csak éppen vita van a frakciók között a hogyan továbbról. A Néppárt úgy látja, hogy ha a Bizottság napokon belül közzéteszi a mechanizmus alkalmazásának irányelveit, akkor nem kell beperelni a testületet az EUB-nál. Az EPP nélkül meg bizonytalan, hogy összejön-e a többség a Brüsszel elleni panasz benyújtásához.
Barley szerint viszont semmi szükség további irányelvekre, nem hivatalos levelekre. A Bizottságnak határozottan fel kell lépnie az érintett kormányok ellen, mivel azok semmibe veszik a játékszabályokat. Moritz Körner, a német szabaddemokratáktól elterelő hadműveletnek, halogató taktikának nevezte, amit von der Leyenék csinálnak. De el kell dönteniük, hogy a többség oldalán állnak-e vagy metán inkább Orbán Viktorhoz, valamint a lengyel vezetéshez húznak - emelte ki.
Daily Telegraph
Az erősen unióellenes jobboldali lap úgy látja az EP tegnapi döntését, hogy az EU saját magát fenyegeti feljelentéssel, amiért túlságosan is enyhekezűen bánik több tagország autokrata erősemberével. Az összeállítás, amelyet Orbán Viktor fényképe illusztrál, úgy értékeli, hogy a Parlament Magyarország és Lengyelország mielőbbi elmarasztalását szeretné elérni. Idáig mindössze kétszer fordult elő, hogy Strasbourg az Európai Bíróság elé citálta a Bizottságot.
A holland liberális Sophie in t Veldt kifejtette a vitában, hogy nincs több idő, Brüsszelnek haladéktalanul be kell indítania a jogállami mechanizmust, vagy különben az EUB előtt köt ki az ügy. A német zöld Terry Reintke ezt azzal toldotta meg, hogy a Bizottság nem nézheti ölbe tett kézzel, amint szélsőjobbos populista kormányok szétszaggatják a jogállamot Európában.
Budapestet és Varsót heves bírálatok érik a melegek jogai, a sajtószabadság és az igazságszolgáltatás függetlenségének korlátozása miatt. Ezen felül az OLAF azzal vádolta meg Orbán vejét, hogy az 40 millió eurós uniós támogatást nyúlt le. A miniszterelnök kiléptette a Fideszt az Európai Néppártból, még mielőtt az kitette volna a párt szűrét a demokratikus elvek be nem tartása miatt. Ugyanakkor a Bizottság szóvivője tegnap is azt bizonygatta, hogy nem kell aggódni, mert ugyan egyelőre még dolgoznak a szankciós rendszeren, de egyetlen olyan visszaélés sem sikkad el, amelyet ez év január 1-je óta követtek el.
Washington Post/AP
A Bizottság azt kéri, hogy a lengyel kormány ne forszírozza az Alkotmánybíróságnál annak eldöntését, vajon a nemzeti vagy az uniós jog-e az elsődleges. A levéllel az igazságügyért felelős biztos, Reynders azt akarja elérni, hogy a PiS vonja vissza ez irányú előterjesztését, annál is inkább, mert az alkotmánybírák többségét a mostani hatalom nevezte ki és félő, ők a hazai jogszabályok primátusa mellett törnek lándzsát.
Márpedig az EU-nak van így is éppen elég baja a lengyel igazságszolgáltatásra gyakorolt kormányzati nyomás miatt. Egy varsói szóvivő ezzel együtt azt mondta, hogy a testület remélhetőleg a lengyel jognak adja az elsőbbséget. Ha így lesz, akkor az csak tovább ront Brüsszel és Lengyelország viszonyán, hiszen az unióban már széleskörű a vélemény, hogy a PiS lerombolja a demokratikus értékeket. A lengyel ellenzék pedig attól tart, hogy az alkotmánybírósági döntés nyomás az ország rákényszerülhet a tagság felmondására.
Mellesleg brüsszeli illetékesek úgy vélik, hasonló visszalépés megy végbe Magyarországon is. Mindenesetre a Bizottság szóvivője úgy nyilatkozott, hogy a lengyel vezetés beadványa a közösségi jogrend alapelveit vonja kétségbe, ezért jó volna sürgősen levenni a napirendről. A lengyel félnek most egy hónapja van, hogy válaszoljon. Az Alkotmánybíróság viszont már kedden határoz.
The Times
Habár a lengyelek nagyjából 90 %-a odavan az unióért, a lap nem tartja kizártnak, hogy a mostani jogvita végpontjaként Lengyelország búcsút int a szervezetnek, mert a viszály egyre mélyül és egyre inkább feloldhatatlanná válik. Hogy mi élvez elsőbbséget: az uniós vagy a nemzeti jog, az ez esetben konktrétan úgy merült fel, hogy az Európai Bizottság el akarja érni az erősen vitatott lengyel Fegyelmi Kamara működésének felfüggesztését, miután a testület bírákat vonhatna felelősségre, ám attól kell tartani, hogy ily módon a politikai beleszól a hatalmi ág ügyeibe.
Ezzel szemben az igazságügyi miniszter helyettese kifejtette: az EU-nak nincs joga beleszólni a tagok jogrendjébe, sőt azzal vádolta meg Brüsszelt, hogy az jogköröket von el a nemzeti kormányoktól. Jelezte, hogy ha az ítélet számukra lesz kedvező, akkor nem hajtják végre, amit az EUB kíván. Piotr Buras, az Európai Külkapcsolati Tanács nevű elemző intézet varsói irodájának vezetője úgy értékelte, hogy a vélemény hadüzenettel ér fel az unió jogállami mechanizmusa ellen.
Szavakban a lengyel vezetés is a Polexit ellen foglal állást, Morawiecki miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy ők csupán az elnyomó módszerekből nem kérnek. Ám a konfliktus azzal fenyeget, hogy visszafordíthatatlanná válik. Laurent Pech, a londoni Middlesex Egyetem professzora a szerint a beinduló spirál bőven torkollhat a kiválásba. Hiszen ha egy tagállam nem veszi figyelembe a legfelsőbb európai bíróság határozatát, akkor ily módon az alapszerződésen lép túl. Erre Brüsszel kénytelen lesz pénzügyi megtorló intézkedéssel válaszolni, ami után a lengyelek akár vehetik a kalapjukat, ha nem hajlandóak fizetni.
Buras ott látja a gondot, hogy az EU nem bizonyulhat gyengének, mert az a végét jelentené. Pech megjegyzi ugyanakkor, hogy a lengyel kormányon belül Ziobro, az igazságügyi tárca vezetője körül van egy kemény mag, amely a válságban érdekelt, mert az vagy legitimálja a távozást, vagy segít megzsarolni Brüsszelt a jogállami mechanizmus felvizezésére. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke úgy fogalmazott, hogy a demokráciáról zajló vita létkérdést jelent az unió számára. Azzal párhuzamosan, hogy egyre erősebb a versengés Moszkvával és Pekinggel.
A lengyel ellenzék nagyon aggódik, nehogy az ország a britek sorsára jusson. Hiszen a toryknál senki sem akart kilépni, aztán mégis mi lett a vége. És ugyanez megismétlődhet Lengyelországgal is.
Politico
Az Európai Parlament hatalmas többséggel, 505-30 arányban elítélte, hogy bár sokáig tagadta, ám a végén csak bebizonyosodott: a cseh kormányfő továbbra is hasznot húz a nevéhez fűződő vállalatbirodalomból. Az összefonódást az európai számvevőszék állapította meg, és a strasbourgi törvényhozók most felszólították az Agrofertet, hogy fizesse vissza a milliókat vagy Brüsszelnek, vagy a cseh költségvetésnek, attól függően, honnan kapta a pénzt.
A határozat nem kötelező jellegű, de jelzi, hogy az EP fokozni kívánja nyomást a Bizottságra, illetve Csehországra. Merthogy Babisnak meghatározó szava volt a szubvenciók elosztásában, miközben érdekei azt diktálták, hogy saját cége nagy összegű támogatáshoz jusson. Monika Hohlmeier, a Költségvetési Ellenőrzési Bizottság CSU-s elnöke kijelentette, hogy értésre akarták adni: a Parlament változatlanul küzd az oligarcha hálózatok ellen, amelyek leszedik a maguk sápját az agrár- és felzárkóztatási alapokból. Közölte azt is, hogy a cseh kormány továbbra is folyósít szubvenciókat a vállalatcsoportnak.
Babis maga úgy nyilatkozott, hogy ő nem csinált semmi rosszat, az EP viszont változatlanul beleavatkozik az ország belügyeibe, mert befolyásolni kívánja az októberi választások eredményét. Ám az egész mögött a cseh ellenzék rejtőzik. Az összeférhetetlenségre egyébként úgy derült fény, hogy Csehország jókora késéssel, de törvénybe iktatta az EU pénzmosás elleni irányelvét, így az Agrofert kénytelen volt beismerni, hogy Babis továbbra is érdekelt a vállatbirodalomban.
Bloomberg
Orbán Viktor ráerősít a gazdaságra, hogy hatalmon maradhasson, vagyis nem egészen egy évvel a választás előtt a gazdasági kérdésekre összpontosít, mert szeretné kifogni a szelet az ellenzék vitorlájából, amit igencsak feldagasztott az erősen vitatott Fudan egyetem körüli politikai vihar. A kormány most újabb nemzeti konzultációt indít és a jövő év elejére 2 milliárd dolláros adóvisszatérítést lengetett be. Azt is kilátásba helyezte, hogy megemelik a minimálbért.
A miniszterelnök szeretné elterelni a figyelmet a campus-ról, miután a tömegtiltakozás hatására kénytelen jegelni a tervet. Az egyesült ellenzék a közvélemény kutatásokban fej-fej mellett áll a Fidesszel.
Süddeutsche Zeitung
Orbán Viktor népszavazást jelentett be a kínai egyetem ügyében, miután erős a tiltakozás a tervvel szemben. Az ellenállást részben az magyarázza, hogy Peking magyar pénzből építené meg a létesítményt. A telket ajándékba kapná hozzá, a kiadásokat a magyar kormány állná, ami 1,5 milliárd eurót jelent. Az ellenzék és a lakosság többsége a beruházás ellen van. Ezért jön a referendum, de csak 2022 után. Akkorra azonban már véglegesítik az összes részletet a munkálatotokkal, illetve a finanszírozással kapcsolatban. Magyar sajtóértesülések szerint már most érvényben vannak előszerződések és azokat igen nehéz lenne felmondani.
Következő cikk: Vessenek egyszer s mindenkorra véget Orbán disznóságainak
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Putyin és segítőkész baráti
Mivel a NATO 25 éve bombázta a belgrádi kínai nagykövetséget, Hszi Szerbiából azt a geopolitikai üzenetet >
Orbán nagyotmondása a délszláv háborúba való magyar beavatkozás visszautasításáról
Mi történhetett hát? Máig hitelesen meg nem erősített hír szerint Clinton valóban felhívta Orbánt, valószínűleg valamikor >
Ezreket mozgósított Debrecenben, a kormány egyik erődjében Orbán mind erősebb kihívója
Ekkora megmozdulás nem megszokott dolog vidéken. Maga a fő szervező úgy értékelte, hogy ilyen nagy demonstráció >
Hajnal vagy alkonyat?
Hajnalodik vagy alkonyodik a világban? Nehéz megmondani a vöröslő, szürkés fényben. De azt régóta állítom, hogy >
Hogyan teszik tönkre a múlt nacionalista szellemei a Nyugat-Balkán jövőjét
A múltból itt maradt nacionalisták, mint Vučić és Dodik, tönkreteszik a Nyugat-Balkán jövőjét. Erre figyelmeztet Vedran >
Az az ember, akitől Orbánnak félnie kell
A Kurier külpolitikai rovatvezetője úgy mutatja be Magyar Pétert, hogy ő az, akitől még Orbán is >
Egyetlen kisteherautóval
Bárcsak ne Magyar Péter volna az egyetlen, aki miatt biztosan fáj most néhány fej a Karmelitában. >
Nem lenne jó az, ha Amerika rendszerváltást próbálna elérni Kínában
Fareed Zakaria a Washington Postban óv attól, hogy hatalomra kerülésük esetén a republikánusok visszatérjenek a kemény >
A júniusi választáson sikerül Fico orrára koppintani?
Ódor Lajos szerint azok a szavazópolgárok, akikkel ő szokott találkozni, egyértelműen abban bíznak, hogy a júniusi >
Az EU új keleti bővítése győzelmet jelentene Putyin felett
A Spiegel szerzője, Michael Sauga szerint manapság teljes az egyetértés az ügyben, hogy a 20 évvel >
A Macron-momentum
Európa sokféle nehézséggel szembesül, de ezek alapvető oka, hogy nincsenek megfelelő vezetői, ezért úgy tűnik, hogy >
Ukrajna győzni fog
Ennek a háborúnak tehát mindenképpen Putyin Oroszországa lesz a vesztese. Vele együtt veszít azonban Orbán Magyarországa >