2022. január 23. vasárnap
Ma Zelma, Rajmund, Emerencia, Emese névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Kelet-Európának új tervre van szüksége

Kelet-Európának új tervre van szüksége

Közép-Európában alapvető gazdasági koncepcióváltásra van szükség, mert az már nem megy sokáig, hogy a térség a Nyugat meghosszabbított munkapadja legyen. A régi sikermodell leáldozóban van, noha a járvány miatt egyelőre újabb üzemek települnek a régióba. Ám ez kevés a boldog jövőhöz. Ezt tartalmazza az a tanulmány, amelyet a bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlító Intézet igazgató-helyettese készített. Richard Griveson szerint ugyan a koronaválság és a globális szállítási útvonalak összeomlása felértékelte a földrésznek ezt a fertályát, ezért sok cég települ közelebb az anyaországhoz: pl. Lengyelországba és Horvátországba. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

Die Presse

 

Közép-Európában alapvető gazdasági koncepcióváltásra van szükség, mert az már nem megy sokáig, hogy a térség a Nyugat meghosszabbított munkapadja legyen. A régi sikermodell leáldozóban van, noha a járvány miatt egyelőre újabb üzemek települnek a régióba. Ám ez kevés a boldog jövőhöz. Ezt tartalmazza az a tanulmány, amelyet a bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlító Intézet igazgató-helyettese készített.

Richard Griveson szerint ugyan a koronaválság és a globális szállítási útvonalak összeomlása felértékelte a földrésznek ezt a fertályát, ezért sok cég települ közelebb az anyaországhoz: pl. Lengyelországba és Horvátországba. Ám ez hosszabb távon már nem jelent megoldást az érintett államok számára. Idáig persze akkora volt a jólétbeli szintkülönbség a Nyugat és a Kelet között, hogy az üzemek kiszervezéséből mindkét fél bőven profitált. A munkaintenzív termelésnek nagy hátulütője azonban, hogy azonnal odalesznek az előnyök, ha megugranak a bérköltségek.

Úgy, hogy a további felzárkózáshoz új stratégia szükséges. A cseheknél, letteknél, románoknál és szlovákoknál az új érték jó fele a feldolgozóiparban jön létre, hála a külföldi beruházóknak. Ám ezek utóbbiak jelentősége hamarosan élesen apadni fog. Merthogy a hagyományos iparágak szívják meg a zöld fordulatot. Rengeteg állás megy veszendőbe, amint leállítják a belsőégésű motorok gyártását. Nagy kérdés, mi lesz utána a térséggel.

A rendszerváltás utáni gazdasági átalakulás pusztító társadalmi következményekkel járt, nem szabad, hogy ez megismétlődjön. Ehhez azonban önállóbb iparpolitika kell. Elegendő pénz és tudományos kapacitás révén olyan konszerneket kell felépíteni, amelyek feljebb helyezkednek el az értékteremtés láncolatában. A lakosság elöregedését automatizálással kell ellensúlyozni. Ki kell használni új cégek alapításához, hogy a keleti munkaerő digitálisan képzettebb, mint a nyugati.

Az eddigi külföldi tőketulajdonoknak várhatóan meg kell küzdeniük a szakemberekért és gondba kerülnek helyi központjaik miatt is. A másik oldalon viszont az van, hogy kialakul egy 100 milliós piac, jelentős fogyasztási igénnyel és a hozzávaló pénztárcával.

 

FT

 

Nyakig benne van a csávában a török elnök a líra válsága miatt, de ezt kizárólag saját magának köszönheti – állapítja meg a vezércikk. Az ország fizetőeszköze két hét alatt értéke nagyjából egyötödét veszítette el, ám ennek okát nem a gazdasági alapoknál, hanem Erdogan teljesen téves politikájában kell keresni. Hiszen a fizetési mérleg már a 2. hónapja kedvező, köszönhetően az export fellendülésének és a megújult idegenforgalomnak.

Ennélfogva bajok az államfő egyre rosszabb döntéseiből erednek, beleértve, hogy befolyása alá vonta a jegybankot. Ő ugyan külföldi erőket tesz felelőssé az árfolyam összeomlásáért, de a lejtmenet akkor indult be, amikor márciusban menesztette a pénzintézet akkori elnökét. A tekintélyes szakember két év alatt már a 3. volt, aki ily módon kényszerült távozni a tisztségből.

Most egy vazallus tölti be a posztot, aki a hónap elején rövid idő alatt már harmadszor mérsékelte a kamatot. Az igaz persze, hogy a dollár erősödésére hazatér a külföldön befektetett tengerentúli tőke jelentős része. De az adott helyzetben még rosszabbul sül el, hogy Erdogan összeesküvéselméletet hangoztat és ráerősít a tekintélyuralomra. Ugyan jó ideje veri a tamtamot a „kamatlobbi” ellen, ám azért idáig mindig megengedte a kamatemelést a jegybanknak, amikor liftezni kezdett a líra jegyzése.

Ezúttal azonban a jelek szerint mindenáron ki akar tartani az alacsony kamat mellett, amit nála az ideológia diktál. Kijelentette, hogy az ország hadban áll a gazdasági függetlenségért. Az életszínvonal közben esik, a politikus népszerűsége zuhan, ezért az ellenzék abban bízik, hogy ez így elvezet a bukásához a két év múlva esedékes választáson. Főleg, mivel az infláció már most is eléri a 20 %-ot, ezáltal a kamat 5 %-kal a negatív tartományban van.

Ha még tovább vágnak rajta, az csak tovább nyomja fel az árakat, a líra pedig folytatja mélyrepülését. Ennélfogva a törökök csak úgy őrizhetik meg megtakarításaikat, ha a pénzüket átváltják valutára. Ha Erdogan nem tér jobb belátásra, akkor a kérdés csupán az, meddig marad még az ország élén, és mekkora károkat okoz, mielőtt távozna.

 

The Times

 

Az új német külügyminiszterről úgy tartják, hogy ért a szakterületéhez, de tudvalevőleg nincs semmiféle kormányzati tapasztalata, ideértve, hogy miként kell vezetni egy tárcát, de ettől még hangsúlyos irányvonal várható tőle, mégpedig úgy, hogy fél szemmel Putyint fogja nézni. Baerbok, aki a London School of Economicson mesterfokozatot szerzett nemzetközi jogból, elszúrta a kampányt, még a plágium vádja is felmerült ellene, így nagy szüksége van arra, hogy új tisztségében sikereket tudjon felmutatni.

Még ellenzékből a hangsúlyt a klímaváltozás elleni harcra, valamint az emberi jogokra és az európai értékekre helyezte. Kemény szavakkal illette az olyan tekintélyelvű rezsimeket, mint Oroszország és Kína. Nyíltan ellenezte, hogy megadják a működési engedélyt az Északi Áramlat 2-nek. Az azonban egyáltalán nem bizonyos, hogy szabad kezet kap, mert a diplomácia stratégiai céljainak meghatározása hagyományosan a Kancellária illetékességébe tartozik.

Merkel dicséretet vívott ki, amiért a higgadt nemzetköziséget képviselte az alfa hím populisták körében, bár nem tudott következetes kül- és biztonságpolitikát kialakítani. Hiába próbálta Putyint tárgyalások útján jobb belátásra bírni. Kína kapcsán sokat emlegette az emberi jogokat, de a németeknek az volt a fontos, hány városi terepjárót tudnak eladni az ázsiai országban. A szocdemek pedig hagyományosan elnézőek Oroszországgal szemben, így aligha tesznek keresztbe a gázvezetéknek.

Nehéz megmondani, mi fog változni a hármas koalíció alatt. Nem valószínű, hogy bekeményítenek Pekinggel szemben, hiszen a legnagyobb német kiviteli piacról van szó. Ezért elemzők szerint visszafogottak lesznek a globális politikában. Az EU-ban viszont nagy terveik vannak az Európai Egyesült Államok megteremtésének tervével. Baerbock előtt utoljára Joschka Fischer volt zöld külügyminiszter. Az utódnak ily módon fel van adva a lecke, jókora kabátba kénytelen belebújni.

 

Libération

 

Bár ránézésre ég és föld a különbség az eddigi és az új cseh miniszterelnök politikája között, de ez csak az első blikkre látszik így. Még akkor is, ha Fiala a felszínen úgy jelenik meg, mint az anti-Babiš. Az egykori politológia professzor ugyanis konzervatív és nem takarékoskodik a Brüsszelnek címzett bírálatokkal. Ellenzi a melegek házasságát és végletesen klímaszkeptikus. Pártja nem lát abban gondot, hogy a gazdaság rátelepedett a politikára, noha az a mai cseh valóság egyik nagy hátulütője. A nagyvállalkozó Babiš ugyan megvált hivatalától, de ettől még bőven jelen vannak az oligarchák a közéletben.

Egy csomó gazdag arról nevezetes, hogy a cége pecsenyéjét sütögeti és nem érdekli, mi lesz az állammal. Ettől még igaz, hogy Fialának nincsenek üzleti érdekeltségei, de a jelenség azért továbbra is létezik.

Az ötpárti koalícióban a miniszterelnök-féle ODS számít a legjobboldalibbnak. A gazdaságban neoliberális, társadalmi kérdésekben konzervatív. A politikus gyakorló katolikus, ami ritkaságszámba megy a cseh politikában, ahol az ateizmus normának számít, a vallásosság viszont stigmát szokott kiváltani. Az általa irányított szövetség azzal kampányolt, hogy visszaszerzi Csehország korábbi helyét Európában. Csak éppen nem egyértelmű a kormányfő irányvonala. Hiszen pártja az évezred elején az elsők között állt rá az EU-ellenességre és Strasbourgban még mindig a Konzervatív és Reformer frakcióban foglal helyet, a PiS-szel és az Olaszország fivéreivel együtt.

Egy cseh szakértő szerint Fiala egyáltalán nem ért egyet az európai liberális fő áramlattal. Végzetesnek tartja zöld megállapodást, szemében a nemek egyenlősége neomarxizmussal ér fel. Elutasítja a migránsok befogadását, nem véletlen, hogy annak idején üdvözölte, amikor Orbán kerítést emeltetett a déli határon.

A körülmények folytán úgy jelenik meg, mint az egyetlen demokratikus alternatíva, hiszen a Parlamentbe az öt kormánypárton kívül csak Babiš ANO-ja és a szélsőjobb jutott be. Ez azonban nem tekinthető kivételesnek a régióban. Magyarországon az ellenzék összeállt, hogy legyőzze Orbánt. Közös jelöltje Márki-Zay Péter kisvárosi polgármester, hét gyermek apja, katolikus, aki korábban a Fideszre voksolt, ám időközben harcosan korrupcióellenes lett.

 

 

 

2021. november 29.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Képesek leszünk végre ledönteni az egyeduralmi rezsimek bástyáit?

Az ellenzéknek most kormányképes alternatívát kell nyújtania. Reformokat ígérnie és kidolgoznia az egészségügyben, az oktatásban, az >

Tovább

Orbán kulturális háborújának újabb fejezete

Elégedett a vadonatúj budapesti Zene Házával Edwin Heathcote, aki közreműködött a győztes pályamunka kiválasztásában, pedig eredetileg >

Tovább

Orbán kulturális háborújának újabb fejezete

Elégedett a vadonatúj budapesti Zene Házával Edwin Heathcote, aki közreműködött a győztes pályamunka kiválasztásában, pedig eredetileg >

Tovább

A hatalom ánuszának kijáró, szívből és nyelvből fakadó politikai seggnyalás

Rados Ferenc zongoraművész, minden idők egyik legjelentősebb zenepedagógusa gyakran mondta a tanítványainak, hogy őt nem az >

Tovább

Reményem, az ellenzéki szavazó

A szavazók harminc százaléka sosem szavaz, úgy 2.5 millióan most se fognak. Talán csak akkor szavaznának, >

Tovább

Orbán uralmáról való szavazás és Európa

A választás tétje, hogy fennmarad-e az orbáni politikai rendszer, és mennyire lesznek erősek a hasonszőrű mozgalmak. >

Tovább

Finomhangolás

Mármost hogyan lehet azilumra lelni orosz barátunk ülepében, amelyet török barátunk rugdal hevesen? És ha netán >

Tovább

Pókerjátszma a járvánnyal

Már több mint száz játékos betegedett meg a magyar-szlovák Kézilabda Európa Bajnokságon, és hol van még >

Tovább

Macron hadat üzent?

A francia államfő a jogállam ügyében gyakorlatilag hadüzenetet küldött a nemzeti-tekintélyelvű magyar és lengyel kormánynak, amikor >

Tovább

Bajban van az EU magyar bővítési biztosa

Orbán híveként hónapok óta az a vád ellene, hogy párthűségből támogatja a tekintélyelvű vezetőt a Nyugat-Balkánon, >

Tovább

Reszketnek a magyar, szlovén és szerb autokraták

Magyarországon, Szlovéniában és Szerbiában reszkethetnek az idén az autokraták a választás miatt. Lehet, hogy felvirrad az >

Tovább

Aki jobbegyenesekkel jött

Mindennek fényében óriási a tét. Végzetes, ha a különféle politikai szemléletű ellenzék ma inkább atavisztikus gyanakvásaira >

Tovább