2024. április 26. péntek
Ma Ervin, Klétusz névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Oroszország vesztésre áll Ukrajnában

Oroszország vesztésre áll Ukrajnában

Ezért Biden bölcsen teszi, hogy nem ad okot az orosz elnöknek behúzni a nukleáris opciót. Viszont kiderült, hogy a hagyományos elhárító eszközök jóformán teljesen hatástalanná teszik az inváziós harckocsikat és repülőgépeket, hacsak azok nem tudnak döntő fölényt kialakítani. Az elszenvedett kudarcok láttán a Kreml most újratervez, délen és keleten igyekszik sikereket elérni. Így lehet, hogy egy darabig még lefelé tartanak az események. A NATO egyik célja az, hogy a viszály ne jusson el az atomfegyverek használatáig. Ezért helyből el kell vetnie minden provokatív kérést, amely csak súlyosbítaná a helyzetet. Mert semmi sem volna veszedelmesebb, mintha teljesíti ezeket a kívánságokat. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

Guardian

 

A vezércikk úgy ítéli meg, hogy Oroszország vesztésre áll Ukrajnában. Putyinnak van ugyan vagy 2 ezer harcászati atomfegyvere, de remélhetőleg csupán taktikázik, amikor azokkal fenyeget. A háború meggyengítette a hagyományos orosz hadsereget, Moszkva pont ezért helyezett kilátásba nukleáris csapást. Mindenáron igyekszik ugyanis erőt sugározni, de ez nem jön be. Kijev szövetségesei csak növelik a támogatást.

Elvileg elképzelhetetlen, hogy melléfogások és téves számítások az atomszakadék szélére tolják a világot, ám pont efelé tartanak a dolgok. Mivel nem látni, mikor érhet véget a konfliktus, még véresebb csatákra kell számítani, az pedig fokozza a hibák esélyét. Ez a háború törvénytelen és erkölcstelen. De lehet, hogy Putyin az „őrült ember”-elméletben gondolkodik, vagyis arról igyekszik meggyőzni a másik felet, hogy tőle minden kitelik.

Szó, ami szó, az orosz politikában nem sok mechanizmus van, hogy megakadályozzák, ha úgy látja, hogy már nincs vesztenivalója és rászánja magát az atomfegyverek alkalmazására. Nagyon úgy áll, hogy a viszály súlyosbodását csak az előzheti meg, ha megmaradnak politikai menekülő utak, illetve Moszkva és Washington továbbra is kommunikál egymással. 

Ezért Biden bölcsen teszi, hogy nem ad okot az orosz elnöknek behúzni a nukleáris opciót. Viszont kiderült, hogy a hagyományos elhárító eszközök jóformán teljesen hatástalanná teszik az inváziós harckocsikat és repülőgépeket, hacsak azok nem tudnak döntő fölényt kialakítani. Az elszenvedett kudarcok láttán a Kreml most újratervez, délen és keleten igyekszik sikereket elérni.

Így lehet, hogy egy darabig még lefelé tartanak az események. A NATO egyik célja az, hogy a viszály ne jusson el az atomfegyverek használatáig. Ezért helyből el kell vetnie minden provokatív kérést, amely csak súlyosbítaná a helyzetet. Mert semmi sem volna veszedelmesebb, mintha teljesíti ezeket a kívánságokat.

 

Washington Post

 

Az újság úgy véli, hogy az Egyesült Államoknak az eddiginél nagyobb szerepet kell vállalnia, ha azt akarja, hogy Putyin veszítsen a háborúban, és ebbe beleértendő, hogy Washington hajlandó legyen több kockázatra. Hála isten, főként az ukránok bátorságának és elszántságának köszönhetően nem sikerült a gyors orosz győzelem. A támadók kénytelenek voltak visszavonulni Kijev alól. Most az ország keleti és déli részén szervezik újjá magukat.

Az USA és a NATO-szövetségesek, amikor látták az ukrán ellenállást, gyorsan átálltak Kijev támogatására, és az egység azóta is tart. Sőt, a nyugat bekeményített, a németek is feladták óvatosságukat, így a szankciók lassan már kiterjednek az olajra is. A svédek és a finnek pedig belépnek a katonai szervezetbe. 

De a küzdelem még hosszúnak és költségesnek ígérkezik. Moszkva szándéka az, hogy nyugat felé vonul a megerősített keleti hadállásokból, áttöri, esetleg bekeríti az ukrán csapatokat. Ennek megakadályozásához nehézfegyverek kellenek, hogy az ukránok a tavasz végén, nyár elején ellentámadásba mehessenek át. Ennek megfelelően a washingtoni Kongresszusnak mielőbb jóvá kell hagynia Biden 33 milliárd dolláros segélykérelmét.

Persze a nagyobb elköteleződés fokozott veszéllyel jár. Az orosz elnök úgy igyekszik kivágni magát a csávából, hogy még több erőt vet be, illetve még jobban fenyegetőzik. Ennek része, hogy zsarolni próbál az energiával és az atomharceszközök megindításával.

Amerika nem engedhet, de nem is hagyhatja figyelmen kívül az orosz kijelentéseket. Maximális határozottságot kell tanúsítania. Putyin ugyanis nem csupán Ukrajnát szeretné elfoglalni, hanem bedöntené az egész nemzetközi rendet. El kell fogadni a kihívást, hogy Oroszország kudarcot valljon és soha többé ne legyen képes effajta agresszióra.

 

Der Standard

 

A kommentár szerint a Nyugatnak nem szabad bedőlnie Putyinnak, akinek az a legveszedelmesebb fegyvere, hogy riogat, miközben hadserege sorra sül fel Ukrajnában, diplomáciája pedig egyetlen hatalmas kudarc. Ám a diktátor pont ezért veti be, hogy félelmet kelt és ily módon maga előtt tereli a nyugati demokráciákat. Merthogy azok tartanak a 3. világháborútól, az orosz atomcsapástól, most pedig már a gázszállítások leállításától is.

A pszichológiai hadviselés következménye, hogy a NATO-tagok nem csupán a közvetlen szerepvállalást utasítják vissza a válságban, hanem hogy az elején csak lassan szánták rá magukat fegyverek átadására. De már érkeznek Kijevbe nehéz harceszközök is, ám mi lett volna, ha azok már egy hónappal ezelőtt az ukránok rendelkezésére állnak!

A rémület az energia területén sem jó tanácsadó, mert az árak pontosan azért szöknek az égbe, mert a világ attól tart, hogy mi történik akkor, ha nem jönnek a szénhidrogének. Putyin tudatosan rájátszott az ijedelemre, ily módon növeli saját bevételeit, az EU-t viszont defenzívába kényszeríti. Ha az unió hetekkel ezelőtt lép és új beszerzési források után néz, akkor most ő szabná meg az események menetét, nem pedig a Kreml.

Más gengszterekhez hasonlóan az orosz elnök is terrorizál, hogy megerősítse hatalmát, ez alól egyedül a bátor ukrán elnök és bátor népe vonta ki magát. Illetve mivel a Nyugat is egyre kevésbé engedi megfélemlíteni magát, Putyin emeli a tétet. Erre csábította a németek vonakodása. Jogos persze a félelem, hogy súlyosbodik a háború, de ennek nem szabad kihatással lennie a nyugati politikára. Mert aki hagyja, hogy a sarokba szorítsák, az az agresszor malmára hajtja a vizet és csak sokkal közelebb hozza, amit szeretne mindenképpen elkerülni.

 

2022. május 1.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Von der Leyen ismétel, vagy?

Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >

Tovább

A Fico-kormány átneveli a közmédiát

A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >

Tovább

Nehogy tragikus hős legyen

Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >

Tovább

Politikai válság Horvátországban

Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >

Tovább

Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?

Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >

Tovább

A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat

Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >

Tovább

Orbán illúziói a nagyságról

Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >

Tovább

Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia

A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >

Tovább

A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről

Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >

Tovább

Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?

Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >

Tovább

A világ a háború szélén áll

Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >

Tovább

A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar

Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >

Tovább