Ma Zita, Mariann, Anasztáz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Megosztás
Öreg Dezső
Szerbiában vannak olyan társadalmi jelenségek, amelyek ciklikusan ismétlődnek. Mint ősz után a tél, úgy várható a második félévben a pedagógussztrájk. A tanügyi munkások törvényszerűen ekkor döbbennek rá, hogy anyagi helyzetük megalázó, hogy olyan társadalomban élnek, amelyben a tudásnak nincs becsülete, a laza erkölcsök idejében szakmájuk a peremre szorult, oda szorították, nem becsülik őket sem a diákok, sem a szülők, sem a munkáltatók, még a politikusok sem, akik a munkáltató, az állam nevében ilyenkor kénytelen-kelletlen tárgyalgatnak velük.
A temérdek ünnep után ismét elért bennünket a pedagógussztrájk ideje. Az iskolák védőszentje, az államalapító Szent Száva ünnepe után kezdődött a munkabeszüntetés, melynek fő célja a 24 százalékos béremelés. Meglátjuk, mi lesz belőle, egyelőre a diákok már örülnek. Nincs tanítás, vagy csak felemás a munka, negyedmás a fegyelem, tizede a számonkérés. Nem kell tanulni, nem kell felelni. Hogy majd egykor pótolni kell az elmaradottakat? Majd. A majdra a zsidó sem ad. Mint ahogy nem akar adni pénzt a kormány. A miniszterelnök azt üzente a tanároknak: követeléseik nem reálisak, teljesítésük 300 százalékos inflációt gerjesztene, és a dinár elértéktelenedését okozná. Hevenyészett számítása szerint a tanárok fizetésének növelése után az euró háromszor annyiba kerülne, mint most. Nyilvánvalóan az a cél, hogy a sztrájkolók ellen fordítsák a közhangulatot. Ott, ahol még mindig kísért a vágtázó infláció és az üres boltok emléke, veszélyes fegyver. A 700 ezer munkanélküli országában egyenesen időzített bomba lehet. Nem szabad ilyen eszközökkel harcolni az érdekképviseletekkel, csak ha a számítások pontosak. Mert ellenkező esetben a tanárok – amúgy is csorba – tekintélyének rovására növekszik a feszültség a társadalomban, ami rövid- és hosszútávon is rossz. Rossz a pedagógusnak, rossz a diáknak, rossz a szülőnek, rossz a családnak, a kisebb és nagyobb közösségeknek. Sőt, a hatalomnak is. Még akkor is, ha a 2011-es csatából a kormány kerül ki győztesen. Mert nem jó, ha a társadalom egyik rétege győztesnek, a másik viszont vesztesnek érzi magát.
Mint ahogy az sem jó, hogy az egyik szerbiai közösség vesztesként éli meg a másikkal való szembehelyezkedést. Ahogyan most a valjevóiak érzik magukat az ellenfélnek tartott Zaječarral szemben. Ennek oka a Szerbiában továbbra is közkedvelt és nagy tekintélynek örvendő szlovéniai Gorenje. Majd három millió eurós beruházásról és 300 munkahelyről van szó. Ennyivel Szerbiában választásokat lehet nyerni egy kisközösségben, kivált ha a beruházás komoly kormánytámogatással valósul meg, mint ebben az esetben. A szerbiai kormány munkásként 10 ezer euróval járult hozzá a gyár megnyitásához. Ha a szlovén cég az itteni átlagbéreket osztja majd, akkor pontosan egy évig ingyen termelhet. A gyakorlat azt mutatja, hogy ez a periódus másfél-két évig is elnyújtható. És akkor is hálásak lesznek érte azok, akik munkához jutottak. Nyilván annak, aki a hatalom megszemélyesítőjeként kieszközölte a gyár beindítását. Ez esetben Mlađan Dinkić gazdasági miniszterről van szó, aki új pártjával, a Szerbia Egyesült Régióival már nagyon komolyan kampányol országszerte. Az sem titok, hogy az új gyár otthonában, Zaječarban a polgármester az ő embere. Nem csoda hát, hogy Valjevóban mindemögött politikai mesterkedést látnak. Szerintük ugyanis Dinkić elcsábította a szlovén céget. Mert náluk már van gyára a Gorenjének.
Napokig tartott a vita a gazdasági miniszter és a pénzügyminiszter államtitkára között a sajtóban. Az utóbbi valjevói. Az előbbi győzött, a zaječariak így győztesnek érezhetik magukat, a valjevóiak pedig nyilván nem az új pártra szavaznak majd. Mi többiek pedig csak állunk, és bámulunk tanácstalanul, mint a tanárok és a kormány viadala láttán. A vesztesek keserű szájízével.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Von der Leyen ismétel, vagy?
Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >