Ma Ervin, Klétusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Trükkös diktátorok
Demokratikus gúnyát öltenek magukra, manipulálják az információkat és hozzáértést sugároznak. Az orosz emigráns szakember, akik nemrégiben Daniel Treismannal, a UCLA politológia tanárával együtt könyvet írt: „Trükkös diktátorok – a zsarnokság változó arca a 21. században” címmel, modellértékűnek tartja azt, ami Magyarországon és Szingapúrban van. De erősen ebbe az irányba tart a szerb elnök is. Az említett kötet amerikai társszerzője azt mondta a kettős interjúban, hogy Putyin azért tért vissza az elnyomás közvetlenebb módszereihez, mert felismerte, hogy az addigi eszközök már nem működnek. Ezért ismét nagyobb teret engedett a titkosszolgálatnak, ám ily módon csak befagyasztja a problémák megoldását. Előbb-utóbb a körmönfont zsarnokok is szembesülnek a hogyan tovább problémájával, mert a világ halad, nekik pedig dönteniük kell: elfogadják a demokráciát, vagy pedig megpróbálják-e azt uralni, ami azonban ritkán szokott sikerülni. És minél tovább vannak hatalmon, annál inkább érzik a korszerűsödés nyomását, futnak bele gazdasági válságba. Ez esetben pedig visszaléphetnek a nyíltabb diktatúrához. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Wall Street Journal
A konzervatív lap egyértelműnek tartja, hogy az USA azért mondja fel Magyarországgal az 1979-ben kötött adóegyezményt, mert az Orbán-kabinet megtorpedózta a Biden-adminisztráció számára fontos globális minimumadót, amelyet a nagy multikra akartak kivetni. A hivatalos indoklás szerint a kétoldalú egyezmény túlságosan egyoldalú, nem sokat segít az amerikai befektetőknek, illetve vállalatoknak.
A washingtoni pénzügyi tárca azt közölte, hogy ezeket az aggályokat már jó ideje a magyar fél tudomására hozták, ám azóta sem történt semmi, így most nagyjából fél év alatt kivezetik a szerződést. A Tax Foundation nevű szakmai szervezet, amely egyszerűbb adózást és alacsonyabb kulcsokat szorgalmaz, egyértelműnek nevezi, hogy Amerika a nyomásgyakorlással igyekszik kimozdítani a holtpontról a vitát a magyar féllel. Merthogy a húzás igen nagy pofonnak számít és árt a gazdasági együttműködésnek.
Ugyanakkor két republikánus törvényhozó a washingtoni magyar nagykövetségnek írt levélben befejezte ki egyetértését a globális adó ügyében elfoglalt magyar állásponttal. (Szijjártó Péter pár napja a CNN-nek adott nyilatkozatban bejelentette, hogy a magyar vezetés konzultált az ellenzéki párttal a kérdésben – a szerk. megj.)
Az újság kitér arra, hogy még a Trump-kormányzatnak is voltak gondjai Magyarországgal, mivel az nem akart több amerikai energiát venni, elutasította a katonai kiadások növelését, nem kívánt határozottabban kiállni Oroszország, illetve Kína ellen, továbbá engedte, hogy a kínai technológiai óriás, a Huawei magyar földön rendezze be európai központját.
Die Welt
A német törvényhozás EU-Bizottságának elnöke azt sürgeti, hogy az unió állítsa le az összes támogatás folyósítását Magyarország számára. A zöld Anton Hofreiter arra a tanulmányra hivatkozik, amelyet három tekintélyes nemzetközi jogász, köztük Kim Lane Scheppele és Daniel Kelemen a szintén német környezetvédő EP-képviselő, Daniel Freund megbízásából pár napja hozott nyilvánosságra, és amely arra jutott, hogy az Orbán-kormány alapvetően, sűrűn és nagymértékben megszegi a demokratikus normákat. Továbbá, hogy nincs olyan brüsszeli alap, amelyet ne érintene a rendszerszintű magyarországi korrupció.
A Bundestag törvényhozója hangsúlyozta: ezek a pénzek nem arra vannak, hogy a miniszterelnök a kegyenceit finanszírozza belőlük. Hozzátette: a Bizottság fel tudna lépni a jelenség ellen, mert rendelkezésére állnak az eszközök, ám hiányzik a politikai akarat, mármint hogy érvényt szerezzen a közös értékeknek. A jobboldali lap megjegyzi: Orbán a múlt hét végén elismerte, hogy az ukrajnai háború ügyében elfoglalt álláspontja miatt országa elszigetelődött a nyugati szövetségi rendszeren belül.
Bloomberg
Orbán Viktor nagyon ügyes, ő a világ első számú trükkös diktátora, miután sikerült elhitetnie több elemzővel is, hogy Magyarország demokrácia. Úgy tudta keverni a kártyákat, hogy a hatalmas korrupció és a gyatra gazdasági teljesítmény ellenére továbbra is népszerű és nyer az urnáknál – igaz tisztességtelen választásokon. Ezt Szergej Gurijev, a párizsi Science Po közgazdász professzora nyilatkozta, hozzátéve, hogy a magyar vezető sokat tanult orosz kollégájától, sőt át is vette attól a váltóbotot a ravasz autokraták kategóriájában, amikor Vlagyimir Putyin visszatért a félelemre épülő önkényuralomhoz.
Orbánnak méltó társa a brazil államfő, vagy Silvio Berlusconi, csak ők erős civil társadalommal néznek farkasszemet, ezért nem tudnak, tudtak olyan uralomra szert tenni, mint a magyar vezető. De az látszik, hogy ezek a politikusok tanulnak egymástól, persze ez nem vonatkozik a korrupcióellenes harcra vagy a jogállam fenntartására. Az ilyen típusú autokratákra az a jellemző, hogy az ellenőrzést nem a sztálini brutalitás segítségével szerzik meg, kevesebb embert tartóztatnak le, viszont többet hazudnak.
Demokratikus gúnyát öltenek magukra, manipulálják az információkat és hozzáértést sugároznak. Az orosz emigráns szakember, akik nemrégiben Daniel Treismannal, a UCLA politológia tanárával együtt könyvet írt: „Trükkös diktátorok – a zsarnokság változó arca a 21. században” címmel, modellértékűnek tartja azt, ami Magyarországon és Szingapúrban van. De erősen ebbe az irányba tart a szerb elnök is.
Az említett kötet amerikai társszerzője azt mondta a kettős interjúban, hogy Putyin azért tért vissza az elnyomás közvetlenebb módszereihez, mert felismerte, hogy az addigi eszközök már nem működnek. Ezért ismét nagyobb teret engedett a titkosszolgálatnak, ám ily módon csak befagyasztja a problémák megoldását. Előbb-utóbb a körmönfont zsarnokok is szembesülnek a hogyan tovább problémájával, mert a világ halad, nekik pedig dönteniük kell: elfogadják a demokráciát, vagy pedig megpróbálják-e azt uralni, ami azonban ritkán szokott sikerülni. És minél tovább vannak hatalmon, annál inkább érzik a korszerűsödés nyomását, futnak bele gazdasági válságba.
Ez esetben pedig visszaléphetnek a nyíltabb diktatúrához. De a propaganda akkor is mindennél fontosabb számukra. Csak éppen az nem annyira hatékony, mert nincs semmiféle ideológia mögötte. Így az üzenet kevésbé összeszedett, kevésbé egybefüggő, időnként majdnem skizofrén. Viszont az nemigen megy, hogy valaki újból ravaszabb módszereket vessen be a brutálisabb elnyomás időszaka után, mert már kimutatta a foga fehérjét.
Következő cikk: Vége az orosz és a kínai vezető közti férfibarátságnak
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Von der Leyen ismétel, vagy?
Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >