Ma Ervin, Klétusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Madarat tolláról...
Ezért amikor a média beszámol majd a mai Orbán-beszédről, nem szabad megfeledkeznie arról, hogy a magyar sajtó túlnyomó részét a hatalom, illetve szövetségesei ellenőrzik. Továbbá hogy a választási rendszer egyértelműen a Fidesznek kedvez. Ráadásul a politikus akkor bukkan fel az USÁ-ban, amikor tovább gyengült az amerikai demokrácia. Állapotáról sokat elárul, hogy a texasi fórum rendezői olyasvalakit hívtak meg, aki fajok keveredésének a veszélyére figyelmeztetett. Robert Lieberman, a Johns Hopkins Egyetem politológia professzora kiemeli: az, hogy az amerikai konzervatívok pajzsra emelnek egy ilyes valakit és példaképnek veszik, nos, az leleplezi, hogy milyen mozgalomról is van szó. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
The Times
A békéhez erős vezetőkre van szükség – mondta Orbán Viktor, amikor meglátogatta a korábbi amerikai elnököt. A keményvonalas magyar vezető megpecsételte a férfi barátságot Donald Trumppal, mielőtt ma beszédet mond Texasban a szélsőséges tengerentúli jobboldal konferenciáján. Az önjelölt magyar erős ember mintakép az USÁ-ban a jobbos nacionalisták számára, miután már négyszer egymás után győzött a választásokon.
A két politikus a New Jersey-beli Bedminsterben olyan kérdéseket vitatott meg, mint a bevándorlás, a nemzetközi adózási szabályok és az ukrán háború gazdasági kihatása. Orbán utóbb úgy nyilatkozott, hogy egyetértettek: harcolni kell az illegális migráció ellen, támogatni kell az alacsony adókat és ami a legfőbb: békét kell teremteni Ukrajnában.
A konzervatív brit lap emlékeztet arra, hogy Magyarország megvétózta a nemzetközi megállapodást a nagy multikra kivetendő egységes adóról, pedig azt Biden is támogatja. Ezen felül a magyar fél a gazdasági válság megelőzésére béketárgyalásokat szorgalmaz Moszkvával. A mostani utat azonban beárnyékolja Orbán tusványosi felszólalása, mert a fajok keveredése igen kényes politikai téma az Egyesült Államokban, így a dallasi fórum szervezői számára is, mivel a déli fajgyűlölők és a nácik is a szegregációra építették rasszizmusukat.
CNN
A hírtévé elemzője azt ajánlja az amerikai sajtónak, hogy az vegye elő a legjobb formáját, amikor a tekintélyuralmi Orbán Viktor dallasi vendégszerepléséről tudósít. Hogy megvilágítsa, kiről is van szó, felidézi a Human Rights Watch értékelését, miszerint a kormányfő csaknem teljes mértékben lehetetlenné tette a menedékkérelmek benyújtását, beleavatkozik a független sajtó, a tudomány és oktatás munkájába, támadást intézett az LMBT-közösség tagjai ellen.
Májusban a Konzervatív Politikai Akció Konferencia budapesti tanácskozásán 12 pontban foglalta össze, miként kell megragadni és megtartani a hatalmat. Ám a Protect Democracy egyik tanácsadója aggasztónak tartja, hogy az amerikai jobboldal az utóbbi egy évben mind inkább követendő modellnek állítja be Magyarországot. Pedig az immár jó egy évtizede az autokrácia felé halad, pontosan az orbáni forgatókönyv alapján, és ez igencsak nyugtalanító.
Ezért amikor a média beszámol majd a mai Orbán-beszédről, nem szabad megfeledkeznie arról, hogy a magyar sajtó túlnyomó részét a hatalom, illetve szövetségesei ellenőrzik. Továbbá hogy a választási rendszer egyértelműen a Fidesznek kedvez. Ráadásul a politikus akkor bukkan fel az USÁ-ban, amikor tovább gyengült az amerikai demokrácia. Állapotáról sokat elárul, hogy a texasi fórum rendezői olyasvalakit hívtak meg, aki fajok keveredésének a veszélyére figyelmeztetett.
Robert Lieberman, a Johns Hopkins Egyetem politológia professzora kiemeli: az, hogy az amerikai konzervatívok pajzsra emelnek egy ilyes valakit és példaképnek veszik, nos, az leleplezi, hogy milyen mozgalomról is van szó.
Chicago Tribune
Orbán Viktort és a Republikánus Pártot nem csupán az antidemokratikus felfogás köti össze: a kapcsolat azért is szoros, mert mindkettő az eltorzított választási rendszernek köszönhette hatalomrajutását – írja Farbod Faraji, a Protect Democracy NGO vezetője, illetve Lee Drutman, választási szakértő. Emlékeztetnek arra: amikor a Fidesz először nyert, három fontos változtatást hajtott végre, hogy bebetonozza uralmát és ehhez az amerikai példát koppintotta.
Először is fokozatosan a többségi elvre helyezte a hangsúlyt. Másodszor átrajzolta egy sor szavazókörzet határait. Harmadszor pedig eltörölte a 2. fordulót. De az illiberális demokrácia önjelölt bajnoka további ötleteket tudna átvenni a tengerentúlról, mivel ott a választási szabályok a hozzá hasonlatos autokratáknak kedveznek és a demokrácia-ellenes szélsőségességet jutalmazzák.
Egy valamirevaló jogállamban a parlamenti helyek elosztásáról az arányos képviselet elve alapján döntenek, kivéve az USÁ-t, mert ott a szélsőséges politikai erők túlméretezett hatalomhoz jutnak. De így van ez Magyarországon is: 4 éve a Fidesz 49 %-kal a mandátumok 67 %-át vitte el, vagyis 18 %-os volt a bónusz.
Így viszont az ilyen pártok bele tudnak avatkozni a választásokba, mert módosítják a feltételeket. A magyaroknál már annyira felbillen a pálya, hogy szakértők szerint a kormánypárt az utóbbi 25 év minden választását megnyerte volna a mai jogi keretek alapján. A kiutat az arányos rendszer jelenti, mert akkor több pártnak volna esélye bekerülni a törvényhozásba, illetve nagyobb lenne a választék a polgárok számára. Nem azon az alapon kellene voksolniuk, hogy melyik a kisebbik rossz a kettő közül, és nem az volna a meghatározó, hogy melyik fél tudja jobban befeketíteni a másikat.
Hogy az amerikai konzervatívok fogadják Orbán, hogy a tekintélyuralmi erők szakadatlanul nyomatják a tekintélyuralmi kormányzást, és hogy meglepő hasonlóságok vannak a tengerentúli, illetve magyar választási rendszer között, nos, ennek arra kell ösztönöznie, hogy megvizsgáljuk a nem képviseleti választási szisztéma súlyos veszélyeit. Mert ha nem, akkor csak még erősebbek lesznek a CPAC-féle autoriter szövetségek és a demokrácia közelebb kerül a szakadékhoz.
Politico
Lengyelország bekeményít, miután az EU nyomást gyakorol rá, hogy az anyagi források megnyitása fejében csinálja vissza az igazságszolgáltatási reformokat, mivel azok ütköznek a szervezet alapelveivel. Ráadásul a PiS hosszú-hosszú idő óta először az ellenzék mögé szorult a közvélemény kutatásokban. Ugyanakkor nincs jele annak, hogy a Bizottság feloldaná a befagyasztott 35 milliárd eurós keretet.
Tetézi a hatalom gondjait, hogy a múlt hónapban az infláció meghaladta a 15 %-ot, ami rekord a közösségben, és mind nagyobb bajban van a költségvetés is. Úgyhogy nagyon kellene a pénz, ám a hatalom a jelek szerint lecövekelte magát, noha Ursula von der Leyen azt közölte, hogy az időközben született jogszabály nem elegendő. Így vissza kell helyeznie az elbocsátott bírákat, arról nem beszélve, hogy ketyeg a napi egymillió eurós büntetés, amelyet a kormánynak azért kell fizetnie, mert nem tett eleget az Európai Bíróság határozatának.
A Democracy Reporting International nevű civil szervezet szakértője úgy véli: Varsó alighanem már arra készül, hogy elveszti a forrást. Miközben az egész kérdés politikai aknát jelent. A Közügyi Intézet elnevezésű lengyel kutató intézet egyik elemzője szerint ha nem jön a pénz, az az egész eddigi lengyel politika kudarcát jelentené, a Jog és Igazságosság megnézhetné magát a felmérésekben.
Ám Kaczynsiékat meglepte, hogy Brüsszel ennyire határozott, mert arra számítottak, hogy úgy tesznek, mintha visszacsinálnák a változtatásokat és ezt az EU majd szépen elfogadja. Ám a Bizottságra hatalmas nyomás nehezedett, ezért nem hajlandó engedményre. De a lengyel fél mégis azt reméli, hogy az unió egy idő után belefárad és megnyitja a pénzcsapot. A nagy vesztes azonban a lengyel nép, mert hiába vár a szubvencióra.
Neue Zürcher Zeitung
Helyszíni tapasztalatai alapján elhibázottnak tartja Orbán Viktor politikáját az elektromos autók gyártásának meghonosítására az újság kiküldött tudósítója. Merthogy az zöldnek zöld, csak éppen nem fenntartható, így az egész terv kétes. Mindenesetre a kormány hatalmas pénzeket áldoz arra, hogy becsábítsa a szóba jöhető külföldi cégeket, főleg Ázsiából.
Az egyik központ Göd, csak éppen a környezet és a lakosság látja kárát: természetszennyezés, zaj és helyenként rossz munkakörülmények – ezek a kifogások. De hát a magyar iparpolitika tele van ellentmondásokkal. Ettől még a hatalom azonban dönti a támogatást az iparágba, ami a csövön kifér. De lépnie kell, mert az ország a német autógyártás meghosszabbított munkapadja és nem teheti meg, hogy ne teremtsen előnyös feltételeket hozzá. Már csak azért sem, mert akkor lecsúszik az elektromos motorok előállításáról.
De épp itt kezdődnek a gondok az orbáni gazdasági modellel. Hiszen a miniszterelnök egyrészt azon lamentál, hogy gyarmati viszonyok vannak a gazdaságban: külföldi bankok, biztosítók és kiskereskedelmi hálózatok kulcspozíciókat foglalnak el, a hasznot viszont kiviszik. Másrészt ugyanakkor a jelek szerint nem zavarja, hogy a magyar export nagy mértékben a német autóágazat függvénye. Csak éppen az értékképző lánc legkevésbé jövedelmező elemei kerültek Magyarországra, a kutatás és a marketing másutt van. Így azonban az a veszély fenyeget, hogy megreked a magyar gazdaság.
A kis- és közepes vállalkozások gyengék, nem hatékonyak. De úgy tűnik, ez nemigen nyugtalanítja a Fideszt. Az akkugyártás betelepítésével ugyanis bebetonozza a gazdaság kettészakadását. A bajok ott is megmutatkoznak, hogy a politika tárt karokkal várja a külföldi termelőket, ám egyre nagyobb a munkaerőhiány. A lyukat leginkább koreaiakkal, vietnamiakkal és kínaiakkal tömik be.
Deutschlandfunk
Az egykori kommunista csehszlovák titkosszolgálat archívumaiból előkerült akták azt bizonyítják, hogy Magyarország mégiscsak kapott pénzt a Kohl-kormánytól, amiért 89-ben kiengedte a keletnémet menekülteket. A német közrádió saját kutatása szerint a megállapodás igazodott a két német állam egyezségéhez, miszerint az NDK fejenként 90 ezer nyugatnémet márkát markolt fel, ha lehetővé tette, hogy politikai foglyok nyugatra távozzanak.
A szigorúan titkos okmány utal arra, hogy a magyar kormány erősen eladósodott nyugati bankokkal szemben. A cseh hírszerzés szerint Budapest eljárásmódját gazdasági-pénzügyi, illetve külpolitikai szempontok határozták meg.
Az eddigi adatok arról szóltak, hogy nem volt semmiféle szerződés és ellenszolgáltatás sem a határnyitásért cserében. Kohl kancellár pedig kijelentette 1989 decemberében a magyar fővárosban, hogy Magyarország ütötte ki az első téglát a falból.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Von der Leyen ismétel, vagy?
Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >