Ma Ervin, Klétusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A posztmodern önkényúr
Tehát aki nem teljesen autokrata, de már messzire került a demokráciától. Ám nemrégiben nyilvánosan bevállalta azt a fajta etnikai nacionalizmust, amelyet az európai vezetők a háború óta próbálnak kiiktatni. Ez volt a nevezetes beszéd a kevert fajú társadalomról. Elisabeth Zerovsky, a New York Times szemleírója úgy látja, hogy Orbán azért annyira vonzó a katolikus értelmiség számára, mert úgy véli, hogy létrehozza a kulturálisan konzervatív katolikus ország ideálját, jóllehet mindennapos a társadalmi elégedetlenség és lopakodva zajlik a világiasodás. Orbán maga nem különösebben vallásos. Kim Lane Scheppele azt mondja, templomban még sosem látták. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Washington Post
Orbán dallasi szereplése olyan volt, mintha Donald Trump beszélt volna, magyar kiejtéssel. A politikus, miközben a fajkeveredés miatti reakcióval hadakozik, azt visszhangozta, amit a korábbi elnök szokott mondani. A fórum díjazta keményen jobbos véleményét a migrációról és a melegségről, miközben a kormányfő tovább halad a tekintélyelvűség felé.
Azzal szilárdította meg uralmát, hogy határozottan elutasította a bevándorlást és a liberális demokráciát. Texasban sok ezer tisztelője előtt szólalt meg, olyan szöveggel, amelyet azok el is vártak tőle. Akár valamelyik republikánus jelölt is előkaphatta volna az idei kampány során.
Úgy vezette fel, hogy a két ország párhuzamosan küzd a közös ellenség, a globalisták, a progresszivisták, a kommunisták és az álhírek ellen. A házigazdák Tusványos ellenére sem mondták le meghívását. Amerikában olyanok vették védelmükbe, mint Trump és Tucker Carlson. Ő maga nem tért ki a pulpituson a fajok keveredésére, de felmentést adott magának, amikor kijelentette, hogy egy keresztény politikus nem lehet rasszista.
Viszont ostorozta az ellenségeit a sajtóban, illetve a baloldalon, mondván, hogy azok el akarják hallgattatni. A terem csupán félig telt meg, de a közönség lelkesen hallgatta a vendéget. Gyakori volt a taps és az éljenzés. Viszont pfújolás fogadta Soros nevének említését. De főként akkor volt ováció, amikor a hagyományos családok kerültek terítékre.
Mivel Orbán mind inkább karanténba kerül Európában, ez arra sarkallta, hogy sürgősen nyisson és erősítse meg viszonyát az USÁ-val a Republikánus Párton keresztül.
New York Times
A magyar miniszterelnök nem kevesebbre szólított fel az amerikai konzervatívok fórumán, mint hogy alakítsák át a világrendet, a követelés merészsége láttán még azok az elemzők is levegő után kapkodtak, akik régóta figyelik a pályafutását. Tudnivaló róla, hogy visszacsinált egy sor reformot, amelyet a rendszerváltás után vezettek be, miközben Putyinhoz törleszkedett.
Ezért a szakértők közül sokan posztmodern önkényúrnak minősítették. Tehát aki nem teljesen autokrata, de már messzire került a demokráciától. Ám nemrégiben nyilvánosan bevállalta azt a fajta etnikai nacionalizmust, amelyet az európai vezetők a háború óta próbálnak kiiktatni. Ez volt a nevezetes beszéd a kevert fajú társadalomról.
Elisabeth Zerovsky, a lap szemleírója úgy látja, hogy Orbán azért annyira vonzó a katolikus értelmiség számára, mert úgy véli, hogy létrehozza a kulturálisan konzervatív katolikus ország ideálját, jóllehet mindennapos a társadalmi elégedetlenség és lopakodva zajlik a világiasodás. Orbán maga nem különösebben vallásos. Kim Lane Scheppele azt mondja, templomban még sosem látták.
Az olyanoknak, mint Trump, az a fontos, hogy képes kicselezni a liberálisokat. Magyarország ugyan az EU tagja, de páriává válik, mivel lecsapott a sajtószabadságra és antiszemita érzelmeket gerjesztett, pl. a Soros elleni támadással. Kiközösített lett Nyugat-Európában, ezért vágyik a mostanihoz hasonló meghívások jelentette legitimációra. Ő viszont arra teszi a tétjét, hogy a korábbi elnök két év múlva visszatér.
Scheppele lélegzetelállítónak nevezi, hogy Orbán gyakorlatilag felajánlotta magát és országát a republikánusok szövetségeseként a jelenlegi kormányzattal szemben. Tehát nem az Egyesült Államokkal kíván összefogni a közös ellenségek ellen.
Die Zeit
Hősként fogadták Dallasban Orbán Viktort, ő nyitotta meg a kőkemény amerikai konzervatívok konferenciáját, ám ott aligha tud a legutóbbihoz hasonló, rasszista gondolatokkal provokálni, szövetségesek viszont annál inkább talál. A politikusnak akad egy-két rajongója, mint Marine Le Pen, a francia szélsőjobbos, vagy Giorgia Melon, a feltörekvő olasz postfasiszta. Vagy úgy is mondhatni: az az amerikai jobbos ízlésvonal kedveli, amely enyhén szólva is kőkeményen konzervatív.
Végül is ez az ember fel tud pár sikert mutatni, ha arról van szó, hogy a jogállamot, a sajtót és a civil társadalmat saját célra politikai korzettbe kell kényszeríteni. Az illiberális demokrácia voltaképpen útmutató a tekintélyuralom megtartásához, az ilyesmit azonban a republikánus univerzumban nem bírálják, hanem ünneplik.
Az állítólagos sikerreceptet Orbán egyszer már előadta 12 pontban májusban a CPAC budapesti fórumán. Kulturkampf ez a javából, nem csupán politika. De ezúttal még visszafogottnak számított a közelmúlt kirohanásaihoz viszonyítva. Tusványoson az egész nagy ideológiai kalapácsot lengette meg, amivel újabb döbbenetet váltott ki. Olyannyira, hogy még régi munkatársa is színtiszta náci szövegként értékelte.
Ukrajnáról szólva azt hangoztatta, hogy a békét csak az olyan erős emberek képesek megteremteni, mint ő, illetve egészen konkrétan Trump. De kell neki valaki, mert Európában már mindenki kihátrált mögüle. A háborút súlyos gazdasági válság tetézi, a modellje nem olyan olajozottan működik, ahogy azt megpróbálta eladni az USÁ-ban az eszmetársaknak.
A klientúrának juttatott nagyvonalú adóelőnyökből és más kedvezményekből vissza kellett venni. Jó ideje először társadalmi nyugtalanságot tapasztalni. És most komolyan gondolhatja az EU, hogy visszatart pénzeket. Azt azonban senki sem hiszi, hogy Orbán beadja a derekát, vagy visszatér a jogállami elvekhez. Ezért már a következő európai választásokra kacsint, illetve arra, hogy hatalomváltás lesz Washingtonban.
BBC
Orbán Viktor magára maradt Európában, viszont barátok között mozog Texasban. Vagyis lehet, hogy elidegenítette magától az uniós szomszédokat, akik a demokrácia aláásásával vádolják, de virágba borult szerelmi afférja a tengerentúli konzervatívokkal. Noha nagy vihart kavart a fajok keveredéséről szóló előadásával.
Hegedűs Zsuzsa szerint Orbán megértéséhez azt kell mindenekelőtt számításba venni, hogy a Fidesz-vezetők alulról jöttek. A kormányfőnek a hatalom visszaszerzéséhez szüksége volt a vidéki szavazatokra. Közben persze egyre inkább viszályba keveredett az EU-val, ám a minap lemondott tanácsadó szerint erről Finkelstein tehet. Merthogy a néhai kampányguru találta ki, hogy meg kell osztani az országot. Így ugyanis a lakosság többsége a legkeményebb álláspontra fog voksolni.
A polarizálás azonban ma is központi helyet foglal el a miniszterelnök gondolkodásmódjában. Hegedűs szerint, ami Tusványoson elhangzott, az olyan, mintha valaki égő gyufát tartana egy hordó olajhoz. Egyre jobban érezni a gazdasági válságot, ezért a szakértő attól fél, hogy lincselések jönnek, azoknak pedig tudjuk, általában kik a célpontjai. És akkor már túl késő lesz megállítani.
Ugyanakkor egyáltalán nem meggyőző a korábbi kormánymegbízott, amikor azt hangoztatja, hogy Orbán megértette a figyelmeztetést. De akik Tusványos ügyében befolyásolták, azok szerinte jégre vitték a belső körből, mert úgy vélték, hogy fel kell szítani az indulatokat. Ezt persze nem árulták el a főnöküknek.
A texasi út ugyanakkor alkalmat nyújt a politikusnak, hogy megújítsa barátságát Donald Trumppal és az ellenzéki párt más vezetőivel. De legfőbbképpen, hogy a nemzeti szuverenitás bajnokaként lépjen a nemzeti porondra. Olyasvalakiként, akit komolyan vesznek. Azt reméli, hogy ily módon erősödik a pozíciója Európában, mert egyre jobban elszigetelődik a háború óta. Ám az út egyben diplomáciai kötéltánc.
Közben Magyarországon egyre több külföldi települ meg, Kínából, Afrikából, Oroszországból és Ukrajnából, vagyis a gyakorlatban nagyon is megy a „keveredés”.
Economist
Az amerikai jobboldal azért imádja annyira Orbánt, mivel modellül szolgál, hogy mit tud elérni a jobbos populizmus. A konzervatív értékeket meglobogtatva 8 éve megígérte, hogy illiberális demokráciává alakítja át Magyarországot. Törölte a gender tanulmányokat az egyetemek kínálatából, telerakta a bíróságokat és a sajtót saját embereivel, kézben tartja az állami intézményeket.
Hatalmát megszilárdította, a tényleges ellenzék lehetőségét felszámolta. A gazdaság jelentős részét vazallusokra bízta, barátai és családtagjai megszedték magukat. Mindez pedig vonzó az amerikai jobboldalnak. Sikerét az magyarázza, hogy kétharmada van. Kulturális háborúval cserkészte be a szavazókat, meglovagolva az emberek félelmeit.
Azt állítja, hogy az ország Trianon, illetve a szovjet iga miatt szenvedett, illetve szenved még ma is. Vagyis a magyarok áldozatok. A keresztény identitásra épít, az EU-t létveszélynek tekinti. Ám a fenyegetések a legtöbbször légből kapottak. Kirohan a muzulmán betolakodók ellen, miközben a népesség 84 %-a fehér. De a taktika meghozza a gyümölcsét.
Az amerikai konzervatívoknak azt mutatja, hogy lehetséges keresztény, etnonacionalista állam, ahol kevés a fék és ellensúly, mindig egy párt győz, ám a látszat mégis az, hogy érvényesül a demokratikus kormányzás. Egyben illusztrálja, mennyire eredményes lehet a populista félelemkeltés. A republikánusok abban bíznak, hogy le tudják koppintani a módszert az időközi választásokon.
Le Monde
Magyarország szép csendben megnyitja a határait a vendégmunkások előtt, a kormány lehetővé tette, hogy ázsiaiak két évig dolgozzanak az országban, mivel nincs elég munkáskéz. A kisteleki kábelgyárba pl. Indonéziából érkeztek. Nettó alig 600 eurót keresnek, ennyiért a magyarok nem vállalták a feladatot, de még ukránok és románok sem.
A bevándorlás elleni ádáz harcáról ismert Orbán Viktor országában a cégvezetés a legnagyobb óvatossággal járt el, nehogy a helyiek reakciója kedvezőtlen legyen. Az idegenek másutt laknak, egy olyan településen, ahol megszokottak a külföldiek. A magyar alkalmazottaknak elmagyarázták a kulturális különbségeket, ideértve, hogy miért kellett muzulmán imatermet nyitni.
Hogy hány külföldi vendégmunkásról van szó, arról jelenleg nincsenek hivatalos számok, de az ilyen emberek ezrével jöttek az utóbbi hónapokban az iparba, mezőgazdaságba, idegenforgalomba, betölteni az üres helyeket. Hogy engedélyt kaptak, az valóságos forradalommal ér fel. Orbán 6 éve még azt bizonygatta, hogy a gazdaság egyetlen migránst sem igényel. Most pedig azt fejtegette, hogy a magyarok nem akarnak Európán kívüli népségekkel keveredni.
A terepen ennek megfelelő az elutasító reakció, László Zoltán, a Vasas Szakszervezet elnökhelyettese szerint vannak incidensek. De hát a kormányfő évek óta azt programozta be a fejekbe, hogy az idegenek ártanak az országnak. A szélsőjobbos ellenzék ellenben bírálja a kétkulacsos magatartást.
Ugyanakkor gond, hogy sok vendégmunkás ugródeszkának tekinti Magyarországot és továbbáll, kihasználva a schengeni szabad mozgást. Mert Berlinben vagy Párizsban még a feketemunkáért is többet kap, mint nettó 600 eurót.
Süddeutsche Zeitung
Ungvár és Kárpátalja a béke szigete Ukrajnában, ott nem érződik a háború, miközben rengeteg menekült költözött a területre. Nincsenek katonák és úttorlaszok az utcákon, viszont áttette egy sor cég is a székhelyét az ország belsejéből. Főként számítástechnikai vállalkozásokról van szó. Abban bíznak, hogy oroszok nem merik célba venni a körzetet, mert túl közel van a határ, és a rakéták könnyen NATO-területen csapódhatnak be.
A harcok kezdetén napi 15 ezer menekült érkezett Kárpátaljára, de sokan közülük nem mentek tovább, hanem maradtak. 80 ezren vannak jelenleg a 160 ezres Ungváron, összlétszámuk 400 ezerre tehető a körzetben. A helyi önkormányzat azon van, hogy felkészüljön a télre, miközben újabb tömegek várhatóak, mert főként keleten nincs gáz és áram.
Következő cikk: Valami mocorog a Kremlben
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Von der Leyen ismétel, vagy?
Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >