Ma Ervin, Klétusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Szárnybontogatás
Öreg Dezső
Belgrádban már rég tartottak olyan sikeres tiltakozó megmozdulást, mint szombaton. Teljes volt a diadal. Igaz, nem volt nehéz kivívni, hiszen a szervezők valódi célokat nem is jelöltek ki. Úgy elvben talán szeretnének rendkívüli választásokat, de majd egyszer. Nem sürgős, most csak éppen szép volt az idő, jó volt kimozdulni a házból, az áporodott levegőből a kutya hidegek után. Tehát mint ahogyan egy magára adó szerbiai ellenzéki erőhöz illik, – erő! – meg kell majd szokni a kifejezést, tehát a Szerb Haladás Párt minden nagyobb ellenkezés nélkül tiltakozó megmozdulást tartott szombaton a parlament épülete előtt. Nagyobb volt a füstje, mint a lángja, pedig nem is füstölt igazán. Nem is akartak olyan nagy tüzet szítani a szervezők sem. Inkább amolyan erőpróbálgatás, magamutogatás jellege volt a gyülekezésnek.
Kínosan ügyeltek arra, nehogy valaki is váratlan, nem tervezett irányba fordítsa az eseményeket. Pedig lenne kire számítania azoknak, akik a kormány ellen akarnák hangolni az embereket. Abban az országban, amelyben az összlakosság majd 10 százaléka hivatalosan is munkanélküli, bizony sok az elégedetlen. Még több, ha figyelembe vesszük, hogy nagyjából annyi a nyugdíjas, amennyi a foglalkoztatott. És ha hozzátesszük, hogy az átlagfizetés jóval alacsonyabb a fogyasztói kosár értékénél, akkor világos, miért ilyen óvatos, „szégyenlős” az ellenzék, amelynek vezetői három évvel ezelőtt még Šešelj radiálisait irányították a Koszovó Szerbiáé jelszavú nagygyűlésen, ugyanott, a parlament előtt. Három hét múlva lesz annak a tiltakozásnak a harmadik évfordulója. Akkor a szónokok egyike volt az a Tomislav Nikolić, aki most két hónap haladékot kínált a kormánynak a rendkívüli választások kiírására. Akkor azt üzente az egybegyűlteknek: addig nem nyugszik, amíg Koszovó nem kerül vissza Szerbia igazgatása alá. Szombaton azt mondta Szerbia polgárainak: két hónap múlva sztiropor-lemezzel* a hónuk alatt várja őket ugyanoda. Azon ülnek majd, hogy föl ne fázzanak. Hűvösek még az áprilisok Belgrádban. Gandhi passzív tiltakozását kínálja, azzal fenyeget az Európára esküsző Nikolić, aki a törött lábú Đinđić kormányfőt arra figyelmeztette, hogy Titonak is baja volt a lábával halála előtt. No, de ez a politika. Nemcsak Szerbiában. Láttunk már egykor liberális eszméket hirdető ifjú titán politikust népnemzeti kormányfőként szárnyat bontani. Most azonban még Európa a módi Szerbiában. Várható, hogy az idén még az is marad. (Ki tudja meddig?) Ennek jegyében kell tehát az elégedetlen néphez szólni. Pedig a nép elégedetlensége sokkal nagyobb, mint azt a belgrádi nagygyűlés tükrözte. De úgy látszik, az elvárásokat ezúttal nem a romboláshoz fűzik az elégedetlenkedők. Legalábbis így mérték fel a tiltakozás szervezői. Ha tényleg tiltakozni akartak. Vagy inkább csak ráolvasni a mostani hatalomra, hogy tehetetlen, öncélú, kapzsi, hazug, ügyetlen, politika-központú és dölyfös. De melyik nem az? Semmiből sem lehetett arra következtetni, hogy ebben a pillanatban meg akarják dönteni a kormányt.
Ez az, amiben világosan különbözik a szombati nagygyűlés azoktól, amelyeket a 90-es években Vuk Drašković és Zoran Đinđić vezetett. Azok célja mindenekelőtt a hatalom megdöntése volt. A szombatié nem. Amilyen a hatalom, olyan az ellenzéke. Mert ha a Szerb Haladás Párt a nép szava, a vox populi, akkor Szerbia polgárai nem sok jóra számíthatnak. Bár a nép nagy része nyilván nem a belgrádi nagygyűlés szervezőiben ismerte fel saját szavát. Tartok azonban attól, hogy a kormány politikájában sem. Ilyen hangulatban a következő választásokon ugyanúgy távol maradhat a nép nagy része, mint ahogy nem ment el a szombati belgrádi nagygyűlésre sem. Mert nem lesz kit megtisztelnie szavazatával.
* Másutt hungarocell.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Von der Leyen ismétel, vagy?
Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >