Ma Ervin, Klétusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Hagyja-e Brüsszel bepalizni magát?
Orbánnak nagyon kell a pénz, mert a költségvetés már hatalmas kiadásokat, illetve beruházásokat előlegezett meg, abban a reményben, hogy majd a közösségi utalásokból feltöltik a kasszát. Miniszterek lobbiztak az utóbbi napokban Brüsszelben, hogy jó hangulatot keltsenek az ország iránt. A hivatalos tájékoztatásból ezúttal elmaradtak az Uniónak címzett vádaskodások és sértegetések. A hangsúly a diplomáciai derűlátásra helyeződött át, azzal a mottóval: éppen elég kedvező javaslatot tettünk le az asztalra, így a Bizottság nem tehet mást, mint hogy leállítja a vizsgálatot és enyhíti a nyomást. A civil társadalom erősen aggódik, hogy Brüsszel hagyja bepalizni magát. Három neves NGO is úgy látja azonban, hogy az ígéretek már ott sántítanak, hogy szó sem volt a javaslatok nyilvános megvitatásáról. Azokat a Fidesz hátsó szobáiban agyalták ki, de a részleteket a beavatottakon kívül még senki sem látta. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Guardian
Gyakorlati hatása nincs, hogy az EP elítélte Magyarországot, ám fokozza a nyomást az EU-ra, hogy ne adja oda az Orbán-kormánynak a korrupciós aggályok miatt befagyasztott pénzeket. Orbán ugyanakkor arról igyekszik meggyőzni a Bizottságot, hogy annak utalnia kell a gazdasági újjáépítési alapból a jó egy éve felfüggesztett 4,64 milliárd eurót. Egyben próbálja kivédeni a folyamatban lévő eljárást, amelynek eredménye az lehet, hogy lemondhat a 24,3 milliárdos felzárkóztatási alap egy részéről.
A kormány november közepéig kap időt, hogy rendbe tegye a szénáját. A napokban mosolyoffenzívát folytatott Brüsszelben, a jövő héten pedig várhatóan egy sor intézkedést javasol a korrupció ellen. Bírálók attól félnek, hogy Brüsszel kozmetikai változtatásokkal is beéri a viszály rendezésére.
Daniel Freund, német zöld európai képviselő úgy véli, hogy von der Leyenék fél szívvel ugyan, de megállapodtak Orbánnal az általuk szükségesnek tartott módosításokról. Csakhogy aligha lehet néhány hét vagy hónap alatt kijavítani mindazt, amit 12 év alatt tettek tönkre.
A strasbourgi határozat, amely rámutat az urambátyám-rendszer, a protekció és a nepotizmus veszélyeire a közigazgatás legmagasabb szintjein, megnehezíti, hogy a végrehajtó testület engedményeket tegyen az uniós források védelme kapcsán. Gwendoline Delbos-Corfield, aki új vadonatúj helyzetértékelést készítette, utalt arra, hogy a strasbourgi törvényhozók 80 %-a megszavazta az előterjesztést. A végső döntés a többi 26 államon múlik az éppen négy éve tartó jogállami eljárásban, ám azok idáig nem mutattak nagy kedvet, hogy tengelyt akasszanak Budapesttel.
Der Standard
Az osztrák konzervatívok egyik strasbourgi törvényhozója úgy ítéli meg, hogy eredményre fog vezetni a Magyarország ellen folyamatban lévő feltételességi eljárás. Lukas Mandl szerint a magyar emberek megérdemlik a jogállamiságot. „A helyzet csak egyre rosszabbra fordul, a demokrácia szemünk láttára esik szét” – tette Bettina Vollath az osztrák szociáldemokratáktól.
Az ausztriai zöldek nevében Monika Vana azt sürgette, hogy a Bizottság csak akkor járuljon hozzá a szubvenciók folyósításához, ha teljes mértéken teljesültek jogállami ajánlásai, és a magyar kormány végrehajtotta az Európai Bíróság összes, idevágó határozatát. Ezen felül azonnal meg kell torolni, ha lopják az EU pénzét.
Ugyanakkor a szélsőséges Osztrák Szabadságpárt EP-frakcióvezetője, Harald Vilimsky szégyennek nevezte az Európai Parlament tegnapi állásfoglalását. Mint mondta, a jelentés kipellengérezi a magyar demokráciát, de egyetlen jogsértést sem bizonyít.
Süddeutsche Zeitung
A jelek szerint a Bizottság azt javasolja vasárnap, hogy vonják meg a szubvenciók bizonyos hányadát Magyarországtól, mert az nem tesz hathatós lépéseket a korrupció ellen. Ugyanakkor Brüsszel még adna egy utolsó lehetőséget az Orbán-kabinetnek. Daniel Freund azonban abból indul ki, hogy ha sikerül egyezségre jutni a jogállami vitában, akkor megnyílik a koronaalap is. A német környezetvédő képviselő szerint félő, hogy az EU túl alacsonyra teszi a lécet, így a miniszterelnök nem tér a javulás útjára.
Orbánnak nagyon kell a pénz, mert a költségvetés már hatalmas kiadásokat, illetve beruházásokat előlegezett meg, abban a reményben, hogy majd a közösségi utalásokból feltöltik a kasszát. Miniszterek lobbiztak az utóbbi napokban Brüsszelben, hogy jó hangulatot keltsenek az ország iránt. A hivatalos tájékoztatásból ezúttal elmaradtak az Uniónak címzett vádaskodások és sértegetések. A hangsúly a diplomáciai derűlátásra helyeződött át, azzal a mottóval: éppen elég kedvező javaslatot tettünk le az asztalra, így a Bizottság nem tehet mást, mint hogy leállítja a vizsgálatot és enyhíti a nyomást.
A civil társadalom erősen aggódik, hogy Brüsszel hagyja bepalizni magát. Három neves NGO is úgy látja azonban, hogy az ígéretek már ott sántítanak, hogy szó sem volt a javaslatok nyilvános megvitatásáról. Azokat a Fidesz hátsó szobáiban agyalták ki, de a részleteket a beavatottakon kívül még senki sem látta.
Hadházy Ákos kifejtette: amíg Magyarország nem lép be az Európai Ügyészségbe, addig csak látványpolitizálásról van szó. A cél, hogy a hatalom időt nyerjen.
Die Presse
Magyarország kivételével az összes uniós állam amellett van, hogy az ENSZ küldjön külön megfigyelőt Oroszországba az emberi jogok helyzetének felmérésére. Az egyezség több heti tárgyalás után jött létre, ám a magyar képviselő nem támogatta, holott látnivaló, hogy az orosz kormány mind keményebben lép fel a kritikus hangokkal szemben. Luxemburg vállalta, hogy előterjeszti a 26-ok kezdeményezését a világszervezet Emberi Jogi Tanácsában.
Human Rights Watch
Nem maradhatnak következmények nélkül a demokratikus értékek elleni támadások – mutat rá a nemzetközi jogvédő szervezet európai és közép-ázsiai jogi igazgatója annak kapcsán, hogy az EP elítélte a magyar jogállam módszeres leépítését. Phillippe Dam helyesli, hogy Strasbourg fokozza a nyomást Magyarországra, hozzátéve, hogy a lépésnek ébresztőleg kell hatnia más uniós intézményekre, amely javarészt elmulasztották a cselekvést.
Pedig a magyar kormány fokról fokra hágta át a bevett normákat. Sok vörös vonalat keresztezett, ám túl nagy baja nem lett belőle. A Bizottság keveset tett, hogy Budapest betartsa a normákat. Vonakodott belevágni a jogállami eljárásba is.
Az európai törvényhozók joggal marasztalják el a Tanácsot, illetve a végrehajtó testületet a tétlenségért. A ködös magyar javaslatok nem eredményezhetik a vizsgálatok leállítását. Ha az EU azt akarja, hogy hiteles legyen a kiállása az ukrán demokrácia mellett, de a világban másutt is, akkor meg kell mutatnia, hogy saját tagjai eleget tesznek a legmagasabb normáknak.
EUobserver
Két belga elemző úgy látja, hogy az unió helyzetéről tartott beszédből Ursula von der Leyen sajnálatos módon javarészt kihagyta az európai demokráciát belülről fenyegető veszélyeket, pedig a világ vezető autokráciai közül kettő: Magyarország és Lengyelország a szervezet tagja.
Alvaro Oleart, a Maastrichti, illetve Tom Theuns, a Leideni Egyetem tanára szerint a Bizottság elnöke nem nevezte néven, hogy ki azok, akik a tekintélyuralmak trójai falovaként a jogállamot támadják. Márpedig itt létfontosságú, hogy ne kerteljünk. Orbán Viktor leépítette országában a demokratikus viszonyokat, mégis egyenlő félként ott ülhet az Európai Tanácsban. A lengyel igazságszolgáltatás függetlensége folyamatos ostromnak van kitéve a PiS részéről.
Olaszország ott tart, hogy neofasiszta kormányt válasszon. A trumpi Svéd Demokraták bekerülhetnek a hatalomba. Közben a Bizottság megnyilatkozásai arról tanúskodnak, hogy a testület jogászkodó, technokrata megközelítéssel viszonyul a demokráciához. Pedig itt többről van szó, mint a jogállamról és a hatalmi ágak szétválasztásáról. Valójában azt jelenti, hogy igazi alternatív nézetek versengenek egymással egy egészséges nyilvánosságban, ezért zavaró, hogy Magyarországon megfojtják a független médiát.
Az autokrácia válságot idézett elő, ezért Brüsszelnek sürgősen be kell vetnie minden eszközt a pluralista demokrácia védelmében. Először is még több szerződésszegési eljárást kell indítania az ilyen tagok ellen, kemény büntetéseket szorgalmazva. Azon kívül a támogatásokat a demokratikus kormányzástól kell függővé tennie, és nem csak akkor, amikor uniós alapok forognak kockán.
Sajnos, a Bizottság időről időre bizonyítja, hogy fogatlan és engedékeny, ám ha ezen változtatni kíván, akkor mozgósítania kell a civil társadalmat, valamint a közszférát is, ideértve a pártokat, szakszervezeteket, országokat, az uniós pártcsaládokat, hogy segítsék a demokrácia híveit a magyaroknál és a lengyeleknél. A tekintélyuralmi rendszerek persze beavatkozásnak fogják minősíteni, de itt nincs helye a semlegességnek.
Die Welt
A kommentár szerint a szabad országok erősebbek, mint ahogy gondolják, az autokráciák ezzel szemben gyengébbek, mint ahogy azt hisszük róluk. A vélemény annak kapcsán látott napvilágot, hogy az üzbég fővárosban összegyűltek Kína, Oroszország, Irán és India vezetői, akik alternatív tömböt szeretnének létrehozni a Nyugattal szemben. Csakhogy utóbbinak van egy nagy-nagy előnye ezekkel az agyaglábú óriásokkal szemben, amelyek csak ránézésre tűnnek olyan erősnek.
A 8 legnagyobb nyugati ország kétszer akkora gazdasági teljesítményt tud felmutatni, mint a Sanghaji Szerződéshez tartozó államok. Ráadásul utóbbiak nagy részét Kína adja, amely a járvány miatt éppen nagy nehézségekkel viaskodik, nem beszélve a demográfiai gondokról, amelyek a jövőjét veszélyeztetik.
Az autokrata klub negatív alapon hozta létre az összefogást, mert elutasítja a nyugati eszméket. Érdekszövetségről van szó, amely csupán ideig-óráig marad fenn. És látnivaló, hogy Peking nem kíván közel kerülni az oroszokhoz, viszont nagy hasznot húz a gázból és olajból, amelyet az európai bojkott miatt Moszkva kénytelen felajánlani Ázsiában.
A Nyugatot egyesíti a meggyőződés, hogy jog és a szabadság jelenti a biztonság és a jólét legmegbízhatóbb alapját. Ebből az utóbbi három évtizedben Németország kilógott, mert fontosabb volt számára, hogy olcsón kapjon energiát Oroszországtól, illetve autókat tudjon eladni Kínában. Az orosz-politika katasztrofális vége tanúsítja, hogy újból meg kell tanulnia megválogatnia a barátait. Mert lehet érdekalapon társulni a szabadság ellenségeivel, de támaszkodni csak azokra az államokra szabad, amelyek osztják ugyanazokat az értékeket.
Bloomberg
Alighanem ajándék Putyin számára az európai populista hullám, tehát a Svéd Demokraták előretörése, illetve az orosz jobboldal várható győzelme. Azaz újabb fagyos időszakot élnek át az európai liberális politikai hagyományok. A svédeknél a szélsőjobb most először bekerülhet a kormányban. De a jobboldali populizmus bekeríti az egész földrészt.
A brit miniszterelnök erősen nacionalista programmal szerezte meg a jelöltséget a tory párton belül. Orbán Viktor, az EU örök illiberálisa, továbbra is blokkolni akarja a szankciókat Oroszország ellen. A nacionalista lengyel kormány az ukránok megsegítésének élharcosa, de részéről erős korlátokba ütközik a szolidaritás Brüsszellel, hát még Berlinnel.
Az emelkedő üzemanyag- és élelmiszerárak rásegítenek a politikai hullámverésre, rosszak a polgároknak, csapást jelentenek a kormányok számára. Így csak még nagyobb a zavar érzete. Ennek az egyik következménye, hogy a nacionalizmus köntösében reneszánszát éli a populista jobboldal. Ám nem segíti elő a közös akciókat, éppen akkor, amikor a példátlan energiaválság, a közelgő recesszió és a háború miatt egységet kell tanúsítani. A megosztott kontinens csak az ellenségeinek jó, közülük is leginkább Putyinnak.
FAZ
A lengyel ellenzék kiszabadult a PiS csapdájából, amikor megszavazta a parlamentben, hogy Németországnak kártérítést kell fizetnie a háború során okozott veszteségekért, ám ez csak még jobban összekuszálja a kétoldalú viszonyt. Ha ugyanis hatalomváltás következik be Varsóban, a követelés utána ugyanúgy napirenden marad.
A Jog és Igazságosság persze továbbra is belpolitikai tőkét akar kovácsolni a kérdésből. Németország azonban nem engedhet. Egyben azonban el kell ismernie az egykori német bűnöket, éspedig úgy, hogy ne keletkezzen az az érzés: csupán szavak segítségével igyekszik megúszni a felelősséget. Viszont a témát el kell különíteni sok minden mástól, mert rengeteg olyan terület van, ahol fontos a bilaterális együttműködés.
Wall Street Journal
A vezércikk szerint nagy rejtély, hogy a német kancellár miért akadékoskodik még mindig, és miért nem hajlandó nehézfegyvereket adni Ukrajnának, holott a nyugati harceszközök segítségével Kijev folytathatná az előrenyomulást a megszállókkal szemben. A gyalogsági, illetve támadó tankok szállítását a koalíciós partnerek is sürgetik, de már felülvizsgálta véleményét ez ügyben Scholz pártja is.
A kormányfő arra hivatkozik, hogy meggyengíteni a NATO védelmi képességét, ha a német készletekből küldenének tankokat, ám ezzel nem értenek egyet a szövetségesek. A legjobb az volna Berlin és a földrész számára is, ha az ukránok további katonai sikereket aratnának és így Putyin kénytelen volna visszavonulni, illetve a gyenge fél pozíciójából tárgyalni. Csakhogy a német politikus vonakodása veszélyes Ukrajna és az észak-atlanti katonai szervezet szemszögéből. És méltatlan egy olyasvalakihez, aki fél éve még egy bátrabb Németországot ígért.
Következő cikk: Viktor elvtárs a kommunista Kína és az imperialista Oroszország pártján áll
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Von der Leyen ismétel, vagy?
Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >