Ma Ervin, Klétusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Tankok Ukrajnának: a cél a győzelem
A Der Standard elemzése azt emeli ki, hogy a Nyugat azért ad páncélosokat Ukrajnának, mert azt akarja, hogy a megtámadott ország győzzön, ám az elkövetkező hónapokban igen nagy feladat hárul a diplomáciára. A szövetségesek történelmi elhatározásra jutottak: minden megtesznek, hogy hozzásegítsék Kijevet a sikerhez. A nehéz harckocsikkal megnyílik az út az elvesztett területek visszaszerzéséhez, beértve a Krímet, már ha az katonailag lehetséges. Ha a megígért mennyiség nem elegendő, akkor az USA és a többiek újabb tankokat küldenek, sőt egyre valószínűbb, hogy vadászgépek is érkeznek. Mindebben természetesen jócskán vannak kockázatok, ám egyre kisebb az eshetősége, hogy az oroszok atomfegyvert vetnek be. Úgyhogy nem kell a falra festeni a 3. világháború rémét. Viszont nagyon úgy néz ki, hogy csökken a világgazdaságot fenyegető veszély is. Megy vissza az infláció, nem törik meg a növekedés... Washington Post: A gyógyszer az ukrán fáradtság ellen az, hogy meg kell értetni mindenkivel Európában és az USÁ-ban is, hogy Ukrajna csupán azért lett áldozat, mert a Nyugathoz kívánt csatlakozni, hogy polgárai szabadon gondolkodhassanak, szavazhassanak, és azt a szövetséget választhassák, amelyik tetszik nekik. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Die Presse
Osztrák külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy támogatni kell ugyan az ukrán területi egység helyreállítását, ám ezzel együtt el kell kerülni a válság súlyosbodását. Alexander Schallenberg az interjúban emlékeztetett arra, hogy a NATO és Biden elnök kezdettől fogva egyértelművé tette: nem hagyják, hogy belesodródjanak a viszályba. Az ugyanis egyenlő volna a 3. világháborúval.
A politikus kizártnak nevezte, hogy vissza lehessen térni az invázió előtti status quóhoz. Ahhoz ugyanis Moszkva túl sok mindent szétrombolt és saját hibájából egyre inkább elszigetelődik. De a világnak valószínűleg már a Krím megszállása után sokkal élesebben kellett volna reagálnia, és akkor talán elkerülhető lett volna az egy évvel ezelőtti agresszió.
Elismerte: akkortájt Ausztria alábecsülte az orosz elnök stratégiai birodalmi törekvéseit, talán mert a tényleges szándékok nem illettek bele a nyugati világképbe. Ám vágyálmokra nem lehet külpolitikát építeni, de ettől más régiókban is túl szépre sikeredett a menyasszonyról alkotott portré.
Jelenleg még nem lehet szó a békés megoldásról, mivel egyelőre mindkét fél a fronton igyekszik kicsikarni a döntést. Ám az osztrák kormány ezzel együtt nyitva tartja Moszkvával a párbeszéd csatornáit. Csakhogy ez esetben nem lehet semleges, hiszen a BT egyik tagja semmibe veszi az ENSZ alapokmányát, hogy neoimperialista módon lerohanja a szomszédos államot és beszippantsa azt.
Putyin persze akár már ma véget vethetne a harcoknak. A teljes felelősség őt terheli a háborús bűncselekményekért. Ezért ítélőszék elé kell állítani, Bécs pénzzel és szakemberekkel támogatja e célból a Nemzetközi Büntetőbíróságot.
Washington Post
A szerkesztőségi állásfoglalás felszólítja a Nyugatot, hogy szilárdan tartson ki Ukrajna mellett. Az elszántság fontos bizonyítéka volt, hogy a német kancellár – a NATO nyomására – beleegyezett nehéz harckocsik szállításába. Azt támasztotta alá ily módon, hogy a demokratikus közösség kész megakadályozni az orosz sikert és megvédi a nemzetközi rend alapelvét, vagyis, hogy egyetlen állam sem indíthat hódító háborút.
Meg kell őrizni a szolidaritást, noha elképzelhető, hogy kiterjed a háború és ideológiai nézeteltérések vannak a kelet-, illetve nyugat-európai kormányok között. Egyes országokban az ellenzék is más követ fúj.
Egyelőre Moszkva pária. Ugyanakkor a széles körű támogatás, a kemény szankciókkal párosulva javítja az esélyeket, hogy Kijev erős tárgyalási pozícióban lesz, ha a válság eljut a végső szakaszába. Ezért annyira fontos az egység. Meg kell erősíteni az üzenetet, hogy ti. Putyin nem profitálhat birodalmi lázálmából.
Miután érzékelte a közhangulatot, az elmúlt időszakban több olyan politikus is módosított álláspontján, aki addig áradozott az orosz elnökről. Ilyen Le Pen és Meloni. Az ukránok megsegítését kétségbe vonó populisták nem sok sikert tudnak felmutatni.
A német páncélosokról lezajlott vita azonban arra figyelmeztet, hogy próbakő elé kerülhet az összefogás, ha elhúzódik a viszály. Ráadásul Putyin már mindent bevetett, mert szerinte az orosz állam a saját létéért vív keresztes hadjáratot – nem beszélve a saját politikai túléléséről. Nyugaton az „ukrán fáradság” kivédésére ügyes politikára lesz szükség.
Meg kell értetni mindenkivel Európában és az USÁ-ban is, hogy Ukrajna csupán azért lett áldozat, mert a Nyugathoz kívánt csatlakozni, hogy polgárai szabadon gondolkodhassanak, szavazhassanak, és azt a szövetséget választhassák, amelyik tetszik nekik.
Der Standard
Az elemzés azt emeli ki, hogy a Nyugat azért ad páncélosokat Ukrajnának, mert azt akarja, hogy a megtámadott ország győzzön, ám az elkövetkező hónapokban igen nagy feladat hárul a diplomáciára. A szövetségesek történelmi elhatározásra jutottak: minden megtesznek, hogy hozzásegítsék Kijevet a sikerhez. A nehéz harckocsikkal megnyílik az út az elvesztett területek visszaszerzéséhez, beértve a Krímet, már ha az katonailag lehetséges.
Ha a megígért mennyiség nem elegendő, akkor az USA és a többiek újabb tankokat küldenek, sőt egyre valószínűbb, hogy vadászgépek is érkeznek. Mindebben természetesen jócskán vannak kockázatok, ám egyre kisebb az eshetősége, hogy az oroszok atomfegyvert vetnek be. Úgyhogy nem kell a falra festeni a 3. világháború rémét. Viszont nagyon úgy néz ki, hogy csökken a világgazdaságot fenyegető veszély is. Megy vissza az infláció, nem törik meg a növekedés.
A demokratikus közösség számára a legnagyobb rizikó geopolitikai jellegű. A globális Dél egészen másként ítéli meg a viszályt, emiatt nő az autokráciák befolyása, ugyanakkor kisebb lesz a liberális demokráciák szava a világban. Ezért mindenekelőtt Kínával kell megértetni, hogy a katonai szerepvállalás egyszeri eset.
Hszi brutális önkényúr, aki úgy érzi, hogy a Nyugat szorongatja. De az agya másként jár, mint Putyiné, ezért egyelőre óvakodik attól, hogy bármiféle kalanddal próbálkozzon Tajvanon. Minél tovább húzódik az ukrán válság, annál fontosabb lesz, hogy enyhüljön a viszony Pekinggel. És mivel a páncélosok feldübörögnek, különösen nagy szerep hárul a diplomáciára.
Washington Post
A vezércikk arra figyelmeztet, hogy Oroszország nem hallgattathatja el az egyik utolsó független szerkesztőséget, a két éve rigai száműzetésben működő Meduzát. Merthogy az orosz hatóságok indexre rakták hírportált, így mostantól kezdve aki olvassa vagy terjeszti, büntetőjogi következményekkel számolhat. Ennek pedig az az oka, hogy a digitális orgánum élen jár abban, hogy bemutassa: miként megy át a rendszer puha tekintélyelvűségből diktatúrába.
A munkát akkor sem hagyta abba, amikor tavaly Oroszországban elkezdték blokkolni a hivatalos szervek. De most még egyet fordítanak a hüvelykszorítón. Büntetik azt is, aki ír róla a közösségi hálón, pénzt próbál átutalni a munkatársaknak, vagy interjút ad nekik. Azok most úgy reagáltak, hogy féltik az olvasóikat, a barátaikat, valamint hisznek a demokratikus orosz állam újjászületésében. Ezért meg fogják találni a módját, hogy továbbra is dolgozhassanak.
Az amerikai lap rámutat, hogy az újabb támadás ismét csak azt bizonyítja: milyen mértékben ellenőrizni kívánja Putyin a társadalom minden szegmensét. Már bűntetté nyilvánította a szólás, a gyülekezés és a vallás szabadságát. Továbbá megpróbálja megsemmisíteni az ukrán demokráciát. Ezért a Meduza túlélése kulcsfontosságú, hogy hírt adjon Oroszországról, amikor a szabadság forog kockán.
Der Standard
Az osztrák Szabadságpárt vezére ugyan nagyon szeretne kancellár lenni, ám az államfő igen helyesen nyíltan megmondta: Kickl a nyugati, szabad életmodell ellenfele – mutat rá a kommentár. Idézi Van der Bellentől, hogy érinthetetlenek az alap- és szabadságjogok, továbbá a kisebbségi és emberi jogok, ezt senki sem vonhatja kétségbe.
Márpedig az államfő szerint az FPÖ és annak vezére megkérdőjelezi ezt az alaptételt. Az ellenzéki politikus valószínűleg hiába ácsingózik a kormányfő székre, ám előfordulhat, hogy mégis sikerül neki. Ahogy azt Orbán, Erdogan és mások is megmutatták. Az ilyen emberek többnyire lopakodva ragadták meg a hatalmat.
A Szabadságpárt soha nem vágta el nagynémet nacionalista és nemzeti szocialista gyökereit. Ám különösen Haider óta tekintélyelvű rendszert igyekszik meghonosítani, kizárná a terhes társadalmi, kulturális és politikai szabadelvűséget, és inkább intoleráns, ellenségeskedésre és agresszivitásra épülő uralmat vezetne be. A külpolitikában az Orbán- és Putyin-féle neocárizmusra támaszkodna. Tudatosan megszegi a szabályokat, hogy mutassa: nem a rendszer pártja – pont úgy, mint egykor a nácik.
Sokan mondogatják, hogy az FPÖ néven nevezi a dolgokat – igen, hazugságokkal, mint általában a populista ultrajobb. Ám ha nem szállunk szembe a hamis állításokkal, akkor azokból egy nap igazság lesz. A demokratáknak megoldást kell találniuk a migrációra és a többi gondra. Nem engedhetik meg, hogy a valótlanság kerekedjen felül. Ezért ki kell jelenteni: Kickl és a többiek a szabad, sikeres európai életmodell ellenfeleinek számítanak.
Süddeutsche Zeitung
Zavart keltett az Európai Néppárt elnöke a földrész kereszténydemokratáinak soraiban, mert váratlanul bedobta, hogy Von der Leyen mellett az EP szintén konzervatív elnök asszonyának is indulnia kellene jövőre a Bizottság elnöki tisztéért. A máltai Roberto Metsola kétségtelenül a jobboldal fő áramlat egyik legnagyobb tehetsége, ám egy kis államot képvisel és nincs semmiféle kormányzati tapasztalata. Ez pedig az íratlan szabályok alapján jóformán teljesen kizárja az esélyesek közül.
A javaslatot egyébként az állam- és kormányfők teszik meg és ők azt szeretik, ha valaki az övéik közül nyeri el a megbízatást, tehát már volt kabinet tagja. Weber ezt 4 éve a saját bőrén érezhette, mert a francia elnök és Angela Merkel megfúrta a megválasztását az EU végrehajtó testületének élére. Így lett a befutó a volt német védelmi miniszter, von der Leyen.
Ily módon a felvetésnek csak akkor van értelme, ha Weber B tervnek szánja, tehát arra az esetre, ha a poszt jelenlegi gazdája nem jelölteti újra magát. Ez utóbbi még nyitott. Ugyanakkor az EPP főnöke azért mocoroghat, mert évek óta egyre csökken Strasbourgban a konzervatív törvényhozók száma, és a jobboldal sorra veszti el a hatalmat a kontinensen.
Ezért a bajor politikus most azon van, hogy valahogy összeszövetkezzen az olasz miniszterelnökkel. Annak posztfasiszta pártja a jobboldali-konzervatív, populista, és részben nyíltan Európa-ellenes EKR-frakció tagja. Weber azonban kap eleget a szociáldemokratáktól és a zöldektől, amiért „fasisztákkal” működik együtt. A vádak aligha zavarják, ám vannak saját képviselőcsoportjában is olyanok, akik hallani sem akarnak a közeledésről.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Von der Leyen ismétel, vagy?
Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >