2024. május 10. péntek
Ma Ármin, Pálma, Izidor névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

De mi van akkor, ha Putyin utódja még rosszabb?

De mi van akkor, ha Putyin utódja még rosszabb?

Ezt kérdezi kommentárjában James Davis professzor, a St. Galleni Egyetem Politológia Tanszékének vezetője, kiemelve, hogy egyáltalán nem biztos: az elnök után csak jobb jöhet. Ideértve, hogy a szakember nem venne mérget arra a közkeletű feltételezésre sem, hogy a harctéri kudarcok láttán a Kreml ura belátja majd: elszámította magát, ezért hajlandó lenne a tárgyalásokra. De az sem kézenfekvő, hogy így vagy úgy, távoznia kellene hivatalából, és az új vezetés véget vetne a viszálynak. Az elemző azzal érvel, hogy a civilek elleni támadások azt mutatják: a csatatéren elszenvedett vereség nem jelenti óhatatlanul a háború végét. Az államfő lelkileg igyekszik terrorizálni az ukránokat, bizonyítani kívánja, hogy képes folyamatosan fájdalmat okozni nekik. Vagyis demoralizálja őket, egyben a hazai bírálóknak mutatja az orosz hatalom állhatatosságát, amivel jót tesz a saját egójának is. De ha puccsal takarítják el az útból, az valószínűleg jobbról indul, márpedig ott enyhekezűséggel szokták vádolni Putyint. És a kudarcot várhatóan csak újabb Bucsák követnék. Viszont az is egyértelmű, hogy győzelem esetén sem lenne könnyebb kezelni Moszkvát. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

CBS News

 

Nem egészen másfél hét múlva Varsóba látogat az amerikai elnök és a három nap során találkozik Orbán Viktorral is, akit a 9 keleti NATO-tag vezetőinek sorában hívtak meg. Vagyis bolgár, cseh, észt, lett, litván, lengyel, román és szlovák kollégájával együtt lesz jelen az eseményen. A tengerentúli vendég arról kívánja biztosítani őket, hogy az USA változatlanul támogatja a szövetség biztonságát. Azt ugyanakkor egyelőre nem tudni, hogy átrándul-e Ukrajnába.

Az viszont biztos, hogy a házigazda Duda államfővel a kétoldalú kapcsolatokon kívül áttekinti Kijev közös támogatásának, illetve a NATO-elrettentésnek a kérdését is. Az invázió első évének évfordulója előtt összegezni akarja, hogy az Egyesült Államok mi mindenben nyújtott segítséget az ukrán népnek a demokráciáért vívott harcban. Egyben azt is hangsúlyozza majd, hogy országa mindaddig az ukránok mögött áll, ameddig az csak szükséges. 

 

Die Presse

 

Rekordinflációval küszködik Magyarország. A KSH jelentése szerint a szint már a 26 % felé tart, ami csúcs az EU-n belül, de magyar földön sem volt rá példa 1996 óta. Ausztriában az áremelkedés 11,5 %-os, Európában pedig a spanyolok és a luxemburgiak állnak a legjobban, 5,8 %-kal. Az uniós átlag 10,4 %, ám már megy vissza.

A magyar gazdaság viszont még mindig az emelkedésnél tart. Lásd a lakossági energiát, amely eddig átlag 52,4 %-kal drágult. A kenyérért és a vajért 80 %-kal kell többet fizetni, de az élelmiszerek egésze a korábbinál 44 %-kal kerül többe. Elemzők úgy számolnak, hogy az első félévben még 20 % fölött marad a ráta, majd utána meredeken lassul. A jobboldali-nemzeti Orbán Viktor azt ígéri, hogy az év végére 10 % alá süllyed a mutató. 

 

Frankfurter Rundschau

 

A német rendőrség megakadályozta, hogy a budapesti Kitörésnapi ünnepségre utazhasson két közismert német neonáci. A frankfurti repülőtéren előbb őrizetbe vették, majd visszafordították őket, így nem szállhattak fel a magyar fővárosba induló járatra. Az ún. becsületnapi ünnepségeken akartak jelen lenni, ami ünnepnap a szélsőjobb számára. Ám mivel a rendőrség név szerint ismeri őket, lekapcsolták mindkettejüket.

A budapesti esemény szervezője a szélsőséges Vér és Becsület nevű nemzetközi hálózat, ám azt Németországban betiltották, mivel szélsőjobbos eszméket terjeszt.

 

Yahoo/Bloomberg

 

Beleköpött a lengyel elnök a Morawiecki-kormány levesébe, így már egyáltalán nem biztos, hogy az ország még az idén megkapja az újjáépítési alap 35 milliárd euróját, pedig a PiS-nek nagyon kellene a pénz az őszi választások előtt, hiszen korábban két hasonló esetben is az segített neki. Duda azonban a televízió nyilvánosságán keresztül arra szólította fel a Legfelsőbb Bíróságot, hogy vizsgálja felül azt a törvénytervezetet, amely az EU jogállami aggályait hivatott orvosolni a bíróságok függetlensége ügyében.

A javaslatot, amelyet Varsó előre egyeztetett a Bizottsággal, a Szejm már elfogadta, ám az államfő szerint az elképzelés komoly alkotmányos ellentmondásokat vet fel. A koalíció azért van szorult helyzetben, mert mielőbb rendeznie kellene a vitát Brüsszellel, miután a magas infláció kikezdi szavazóbázisát.

 

Guardian

 

A kommentár szerint be kell bizonyítani, hogy Putyin téved, amikor arra játszik, hogy fokozatosan elfogy a Nyugat türelme Ukrajna iránt. A szemleíró, Johathan Freedland úgy látja, Zelenszkij a héten éppen azért látogatott el Nyugat-Európába, hogy megacélozza a vendéglátó politikusok idegeit és így azok ne szálljanak ki a küzdelemből, amely ennyire kevésbe kerül nekik. Vagyis ne nézegessék az órát se Londonban, se Párizsban, se Brüsszelben, mármint hogy mielőbb hátat fordíthassanak az egész konfliktusnak.

Fura, hogy ezt így kell csinálnia, miközben az ukránok azok, akik szenvednek, akik állóháborút folytatnak. De éppen a nyugati fronton tapasztalható nyugalom zavarja Kijevet. Hiszen már vannak olyanok, akik emlékeztetik arra, lásd Kissingert, hogy minden válság tárgyalásokkal ér véget. Csakhogy az idő még nem érett meg rá, hiszen egyelőre mindkét fél úgy gondolja, hogy eléri a célját katonai eszközökkel.

A helyzetet tovább bonyolítja Putyin személye. Merthogy nála a háború súlyosbodására lehet számítani, akkor is, ha nyer, akkor is, ha felsül a fronton. Nem számít neki az sem, hány embert veszít, boldogan küldi a fiatal oroszokat a húsdarálóba. De ha létre is jön a tűzszünet, az sem jelenti, hogy vége a szenvedéseknek. Tessék a bucsai, mariupoli, iziumi erőszakra, vagy arra gondolni, hogy több százezer ukrán gyereket hurcoltak át Oroszországba.

Inkább az a valószínű, hogy az elnök a csapatok átcsoportosítására használná fel a fegyvernyugvást. Hiszen a független Ukrajna létét eleve kihívásnak tekinti Oroszországgal szemben. Olyan ember ő, aki hajlik arra, hogy újjáélessze azokat a szellemeket, amelyek a múlt század közepén kísértették Európát. Azt hiszi, hogy az erő vele van és tovább is bírja. A földrész sorsa múlik azon, hogy a világ megmutassa neki: nincs igaza.

 

Neue Zürcher Zeitung

 

A lap főszerkesztője arra figyelmeztet, hogy nem szabad vadászgépeket adni Ukrajnának, mert túl nagy a veszély, hogy ily módon a NATO belesodródik a háborúba. És bármennyire is valószínű, hogy Putyin offenzívát indít, hiszen az egyéves évfordulón úgy kell neki a siker, mint egy falat kenyér, a Nyugat nem teheti ki magát annak, hogy lépéskényszerbe kerüljön.

Eric Gujer felidézi, hogy az oroszok már az invázió kezdete óta tapasztalják a nagy igazságot: ami félresikerülhet, az félre is sikerül. A Kremlre nagy nyomás nehezedik, hogy legalább Luhanszk és Donyeck körzetét teljes ellenőrzése alá tudja vonni. Csak éppen a támadó egységek közben azt igazolják, hogy visszanyúlnak a régmúlt időkhöz és náluk ismét a tömeg, illetve a brutalitás helyettesíti a minőséget.

Úgyhogy most megint az van, amit a nagy porosz stratéga, Clausewitz mondott egykor: a viszály kimenetelét az akaraterő dönti el. Ukrajna gyakorlatilag nyugati gyámság, amely azonban mindenképpen azt szeretné, ha támogatói lehetőleg minél mélyebben benne lennének a konfliktusban, amit a demokráciák viszont igyekeznek mindenképpen elkerülni.

Csakhogy a vadászgépekkel nőne a közvetlen összecsapás veszélye. Ezeket a high-tech járműveket folyamatosan karban kell tartani és mi van akkor, ha az oroszok akarva-akaratlanul ilyen nyugati műszaki katonákat támadnak NATO-területen? Emellett az európai közvélemény megosztott és mivel újabb tömegben várhatóak ukrán menekültek, hamarosan lelohadhat a lelkesedés az ukrán ügy iránt.

A tét mindkét részről egyre nagyobb lesz, a két oldal kész nagyobb kockázatot vállalni az eredmény kikényszerítésére. A katonai szövetség nem teheti meg, hogy enged a kijevi szalámitaktikának és újabb és újabb típusú harceszközöket küld. Inkább arra kell összpontosítania, hogy Ukrajna megmaradjon működőképes államnak és bekerüljön az EU-ba, illetve a NATO-ba. Az másodlagos, hogy felszabaduljon az összes elfoglalt terület. De a cél meghatározza, hogy milyen fegyvereket küld.

 

Süddeutsche Zeitung

 

De mi van akkor, ha Putyin utódja még rosszabb? – kérdezi kommentárjában James Davis professzor, a St. Galleni Egyetem Politológia Tanszékének vezetője, kiemelve, hogy egyáltalán nem biztos: az elnök után csak jobb jöhet. Ideértve, hogy a szakember nem venne mérget arra a közkeletű feltételezésre sem, hogy a harctéri kudarcok láttán a Kreml ura belátja majd: elszámította magát, ezért hajlandó lenne a tárgyalásokra.

De az sem kézenfekvő, hogy így vagy úgy, távoznia kellene hivatalából, és az új vezetés véget vetne a viszálynak. Az elemző azzal érvel, hogy a civilek elleni támadások azt mutatják: a csatatéren elszenvedett vereség nem jelenti óhatatlanul a háború végét. Az államfő lelkileg igyekszik terrorizálni az ukránokat, bizonyítani kívánja, hogy képes folyamatosan fájdalmat okozni nekik. Vagyis demoralizálja őket, egyben a hazai bírálóknak mutatja az orosz hatalom állhatatosságát, amivel jót tesz a saját egójának is.

De ha puccsal takarítják el az útból, az valószínűleg jobbról indul, márpedig ott enyhekezűséggel szokták vádolni Putyint. És a kudarcot várhatóan csak újabb Bucsák követnék. Viszont az is egyértelmű, hogy győzelem esetén sem lenne könnyebb kezelni Moszkvát. 

Ukrajnának most legfőbbképpen légvédelmi rendszerre van szüksége. Hozzá kell látni a kritikus infrastruktúra újjáépítéséhez. Amennyire csak lehet, meg kell akadályozni, hogy az elnök feltölthesse rakétaarzenálját. Végül pedig minden korszerű eszközzel küzdeni kell az orosz propaganda ellen.

 

 

 

 

2023. február 11.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Az unió reálpolitikája alááshatja a demokráciát és az emberi jogokat

Európa azzal büszkélkedik, hogy példát mutat demokráciából, ám pont az ellenkezője az igaz, mivel korrupt rezsimeket >

Tovább

Tökéletesen álcázza magát az olasz miniszterelnök

Elfogadtatta magát az európai politikai középpel, holott tovább emelkedik az államadósság és ezzel egy új pénzügyi >

Tovább

Putyin és segítőkész baráti

Mivel a NATO 25 éve bombázta a belgrádi kínai nagykövetséget, Hszi Szerbiából azt a geopolitikai üzenetet >

Tovább

Orbán nagyotmondása a délszláv háborúba való magyar beavatkozás visszautasításáról

Mi történhetett hát? Máig hitelesen meg nem erősített hír szerint Clinton valóban felhívta Orbánt, valószínűleg valamikor >

Tovább

Ezreket mozgósított Debrecenben, a kormány egyik erődjében Orbán mind erősebb kihívója

Ekkora megmozdulás nem megszokott dolog vidéken. Maga a fő szervező úgy értékelte, hogy ilyen nagy demonstráció >

Tovább

Hajnal vagy alkonyat?

Hajnalodik vagy alkonyodik a világban? Nehéz megmondani a vöröslő, szürkés fényben. De azt régóta állítom, hogy >

Tovább

Hogyan teszik tönkre a múlt nacionalista szellemei a Nyugat-Balkán jövőjét

A múltból itt maradt nacionalisták, mint Vučić és Dodik, tönkreteszik a Nyugat-Balkán jövőjét. Erre figyelmeztet Vedran >

Tovább

Az az ember, akitől Orbánnak félnie kell

A Kurier külpolitikai rovatvezetője úgy mutatja be Magyar Pétert, hogy ő az, akitől még Orbán is >

Tovább

Egyetlen kisteherautóval

Bárcsak ne Magyar Péter volna az egyetlen, aki miatt biztosan fáj most néhány fej a Karmelitában. >

Tovább

Nem lenne jó az, ha Amerika rendszerváltást próbálna elérni Kínában

Fareed Zakaria a Washington Postban óv attól, hogy hatalomra kerülésük esetén a republikánusok visszatérjenek a kemény >

Tovább

A júniusi választáson sikerül Fico orrára koppintani?

Ódor Lajos szerint azok a szavazópolgárok, akikkel ő szokott találkozni, egyértelműen abban bíznak, hogy a júniusi >

Tovább

Az EU új keleti bővítése győzelmet jelentene Putyin felett

A Spiegel szerzője, Michael Sauga szerint manapság teljes az egyetértés az ügyben, hogy a 20 évvel >

Tovább