Ma Ervin, Klétusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Biden tárgyaljon Pekinggel, ha meg akarja törni az orosz-kínai tengelyt
A Guardian kommentárja azt ajánlja az amerikai elnöknek, hogy tárgyaljon Pekinggel, ha meg akarja törni az orosz-kínai tengelyt, miután Hszi-államfő Moszkva agresszív forgatókönyvét követi. Ám az USA csak akkor tudja megfékezni a tekintélyuralmak nyomulását, ha nem gerjeszti azok paranoiáját. A lap rendszeres szemleírója, Simon Tisdall szerint az autokrata vezérek rendre ugyanazt az igazolást húzzák elő, hogy megindokolják elnyomó lépéseiket, a demokratikus hiányosságokat és a politikai kudarcait. Ez pedig a riogatás, hogy külföldi erők és szabotőrök támadják az országot, illetve hogy a nemzet globális összeesküvés áldozata. Ezt a kínai elnök a múlt héten csak alátámasztotta, amikor kijelentette, hogy egyre nagyobb a külföldi kihívás és kockázat, mert az USA és szövetségesei megpróbálják bekeríteni, elnyomni és feltartóztatni Kínát. A veszélynek pedig csakis ő képes ellenállni... Itt a gond az erőszakos, nem túl okos tekintélyuralmi vezetőkkel és gonosz rezsimjükkel van. Amíg Hszi és Putyin erővel igyekszik keresztülvinni az akaratát és másokat is erre bátorít, addig egyre fokozódik a kelet-nyugati összeütközés eshetősége. Hogy ne következzen be, ahhoz meg kell törni Moszkva és Peking szövetségét, amire van is esély. A történelem azt mutatja, hogy ha minden félremegy, és most is efelé haladunk, az autokraták magukra vannak utalva. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Guardian
A kommentár azt ajánlja az amerikai elnöknek, hogy tárgyaljon Pekinggel, ha meg akarja törni az orosz-kínai tengelyt, miután Hszi-államfő Moszkva agresszív forgatókönyvét követi. Ám az USA csak akkor tudja megfékezni a tekintélyuralmak nyomulását, ha nem gerjeszti azok paranoiáját.
A lap rendszeres szemleírója, Simon Tisdall szerint az autokrata vezérek rendre ugyanazt az igazolást húzzák elő, hogy megindokolják elnyomó lépéseiket, a demokratikus hiányosságokat és a politikai kudarcait. Ez pedig a riogatás, hogy külföldi erők és szabotőrök támadják az országot, illetve hogy a nemzet globális összeesküvés áldozata.
Ezt a kínai elnök a múlt héten csak alátámasztotta, amikor kijelentette, hogy egyre nagyobb a külföldi kihívás és kockázat, mert az USA és szövetségesei megpróbálják bekeríteni, elnyomni és feltartóztatni Kínát. A veszélynek pedig csakis ő képes ellenállni.
A harcias külügyminiszter még tovább ment. Azzal vádolta Washingtont, hogy újjáéleszti a hidegháború hisztérikus McCarthy-féle szellemét a lelőtt kínai hőlégballon kapcsán. Meg azokkal a vádakkal, hogy Peking fegyvereket kíván szállítani a Kremlnek. Még azt is bedobta, hogy ha ez így megy tovább, annak nukleáris háború lehet a vége. Közölte továbbá, hogy országa mindent megtesz Tajvan elfoglalására.
Az ilyen kirohanásokat el lehet intézni azzal, hogy itt már megint autokrata dogma bukkan felszínre: keveredik benne a bizonytalanság és az önhittség, az eltorzított valóság és a kifejezett hazugság, az erkölcsi nihil és az öncsalás. Része továbbá, hogy a külföldieket kiáltja ki bűnbaknak, de fontos alkotóelem az elnyomás, a diszkrimináció, a cenzúra, valamint a korrupció is.
Ám Hszi és utánzói szándékai szerint ez a rezsim lépne a szabályokra épülő nemzetközi rend helyébe. El lehet azonban kerülni ezt a Nagy Testvér-jövőt, ha a nyugati vezetők az együttműködést keresik Pekinggel és nem rendelnek el újabb szankciókat, nem csörtetik a kardot. Nem szabad keresztes hadjáratot folytatni a nyugati típusú demokráciáért, mert az nem szünteti meg a bűnöző zsarnokok veszélyét a világpolitikában, hanem csak fokozza a kockázatot.
Itt a gond az erőszakos, nem túl okos tekintélyuralmi vezetőkkel és gonosz rezsimjükkel van. Amíg Hszi és Putyin erővel igyekszik keresztülvinni az akaratát és másokat is erre bátorít, addig egyre fokozódik a kelet-nyugati összeütközés eshetősége. Hogy ne következzen be, ahhoz meg kell törni Moszkva és Peking szövetségét, amire van is esély. A történelem azt mutatja, hogy ha minden félremegy, és most is efelé haladunk, az autokraták magukra vannak utalva.
Wall Street Journal
A konzervatív lap igencsak nehezményezi, hogy az amerikai kormányzat gyakorlatilag megmentette a csődbe ment Silicon Valley Bankot (SVB), hangsúlyozva, hogy ez nem szül jó vért, ahogy azt már 15 éve a Lehmann Brothers esetében is látni lehetett, amikor szintén a bankrendszer túlélése volt a tét. Ráadásul – mutat rá a vezércikk - ez esetben leginkább a rossz politikát lehet okolni a történtekért.
Mindenesetre a pénzügyi tárca, valamint a központi bank bejelentette, hogy az összes számlára kiterjeszti a betétbiztosítást is, holott az csak a 250 ezer dollárnál kisebb összegekre vonatkozik. Ezen felül hitelt ajánlott fel a többi pénzintézetnek, hogy azok ne veszítsenek a fix kamatozású ügyleteken.
Mindez pedig a bankrendszernek dobott mentőövvel egyenlő, miközben a hatalom azt állítja, hogy hasít a gazdaság. Csak éppen itt a téves szabályozás és pénzpolitika nyújtja be a cechet. A legtisztább ezek után az volna, hogy eladják az SVB-t egy magánérdeklődőnek. Csakhogy a betétbiztosítás főnöke ideológiai okokból ellenzi az ilyen összeolvadásokat.
A bajba jutott bank vezetése is megéri a pénzét és meg is fog fizetni érte, de hát csábította a könnyű pénz lehetősége és a hibás szabályozó mechanizmus. A FED ontotta a pénzt, a kockázati tőkével dolgozó induló cégek úsztak a hitelben, márpedig ők voltak az SVB fő kuncsaftjai.
Mivel a kamatok a nulla felé tartottak, a bank hosszú lejáratú kötvényekbe helyezte ki a forrásait a nagyobb haszon reményében. Amikor esni kezdett az érintett papírok értéke, a FED gyorsan emelte a kamatlábat a saját maga által elősegített infláció megfékezésére. A SVB ügyfelei idő ezek után előtt kérték vissza a betéteiket, ám a bank egy idő után nemigen tudott fizetni. Miközben az érintett számlák 85-90 %-ára nem volt érvényes a biztosítás. Így az volna a normális, hogy a tulajdonosok 15-20 %-kal kevesebbet kapjanak vissza.
Kérdéses persze, hogy mennyire törvényes a kormányzat által adott mankó, hiszen a limitet a Kongresszus szabta meg. Ez pedig politikai kérdéseket is felvet. A gazdag érintettek miatt a populisták alighanem nekirontanak a Biden-adminisztrációnak. És igazuk is van, mert a felügyelet szította a hitelmániát, majd nem számolt a pánikkal, amikor már nem áramlott tovább a könnyen megszerezhető pénz.
Ez a fajta politika először az infláción keresztül ütött vissza. A következő hatás a pénzügyi pánik lett, olyan gazdasági kárral, amely nem áll meg a Silicon Valley Banknél.
BBC
Bár a BBC-nél már a 2. egymást követő napon borult a műsorrend a Lineker-ügy miatt, beavatott források szerint jól alakulnak az egyeztetések a színfalak mögött, bár még vannak nyitott kérdések. A viszályt az váltotta ki, hogy a sokszoros egykori válogatott labdarúgó azt üzente a világnak: a náci időket hozza vissza a kormány menekültellenes csomagja.
Emiatt – népszerűség ide vagy oda – a közszolgálati média vezérigazgatója 25 év után letiltotta az igencsak nézett ’A nap mérkőzése’ műsorvezetőjeként. Ám kollégái pártjára keltek, ők sem ültek kamera, illetve mikrofon elé, így pillanatok alatt teljes káosz alakult ki.
A főnök, Tim Davie elnézést kért a kelletlenségért a nézőktől, viszont a miniszterelnök arra szólította fel a BBC-t, hogy tegyen rendet a saját háza táján. Ám az ügy nyomán óriási vita támadt a közszolgálati adó pártatlanságáról, a hatalom menedékpolitikájáról, de arról is, hogy a cég elnöke hírek szerint korábban közbenjárt Boris Johnson érdekében és így az akkori kormányfő 800 ezer fontos kölcsönt kapott.
A vezér nyitva hagyta a lehetőséget, hogy Lineker újra dolgozhasson, a világ legjobb tévés sportszakértőjének nevezte az egészen kiváló ex-csatárt. A Downing Street azonban már korántsem ítéli meg ennyire kedvezően a sztár nagy vihart kavart megjegyzését. Az érintett ugyanakkor csupán annyit közölt a visszatéréséről, hogy pillanatnyilag nem mondhat semmit. Meg arról sem, hogy megkereste-e már állásajánlattal valamelyik más adó.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Von der Leyen ismétel, vagy?
Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >