Ma Ervin, Klétusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Ki hallott már olyat, hogy narancsszeleteket tesznek a pizzára?!
A Politico azon humorizál, hogy ez már mindennek a teteje Magyarország részéről: ki hallott már olyat, hogy narancsszeleteket tesznek a pizzára?! Mert ami sok, az sok, ezek után ki kell rakni a magyarokat az EU-ból. Itt most nem arról van szó, hogy arcátlanul semmibe veszik a jogállamot, vagy miként bánnak a nemi kisebbségekkel. Nem is az a baj, hogy Orbán túlságosan is szívélyes viszonyt alakított ki Putyinnal. Hanem hogy narancs került Kiskőrösön a nemzeti ünnepen a miniszterelnök pizzájára, mert az már gyűlölet bűncselekménnyel ér fel! Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Politico
A portál azon humorizál, hogy ez már mindennek a teteje Magyarország részéről: ki hallott már olyat, hogy narancsszeleteket tesznek a pizzára?! Mert ami sok, az sok, ezek után ki kell rakni a magyarokat az EU-ból. Itt most nem arról van szó, hogy arcátlanul semmibe veszik a jogállamot, vagy miként bánnak a nemi kisebbségekkel. Nem is az a baj, hogy Orbán túlságosan is szívélyes viszonyt alakított ki Putyinnal.
Hanem hogy narancs került Kiskőrösön a nemzeti ünnepen a miniszterelnök pizzájára, mert az már gyűlölet bűncselekménnyel ér fel! A rend kedvééért: további hozzávaló: jalapeno paprika és csirkemell. A politikus kötelességtudóan le is fényképeztette magát a ”műremekkel”, és ily módon megerősítette helyzetét Európa legproblémásabb vezetőjeként. De az azért árulkodó, hogy arról nincs felvétel, hogy meg is enné.
A pizza és a politika sorsa már jó ideje összefonódik. Legutóbb pl. Trump, a sajtos burger nagy híve azt közölte, hogy várható nagy kihívója, a floridai kormányfő maximum ügyvéd, vagy Pizza Hut-alkalmazott lenne, ha ő nem karolja fel. Ezek szerint a volt elnök nem lát különbséget aközött, hogy valaki jogász vagy pizzát árul.
Egyébiránt nemrégiben Belgiumban a minap gyújtóbombát dobtak egy pizzázóra. A rendőrség drogbandák háborúskodására gyanakszik, de bőven belefér, hogy az olasz nemzeti eledel imádói léptek színre, mert hallani sem akarnak arról, hogy valakik netán kivivel vagy banánnal ízesítsék kedvenc eledelüket.
Wall Street Journal
A vezércikk nem ért egyet azzal, hogy a Nemzetközi Büntető Bíróság elfogató parancsot bocsátott ki az orosz elnök ellen, mert úgy véli: nem ez a módja annak, hogy sarokba szorítsák Putyint. Nem kérdés persze, hogy az oroszok rettenetes háborús bűnöket követtek el Ukrajnában, és hogy a vétkeseket felelősségre kell vonni.
A hágai testület döntése kapcsán sok részlet még egyáltalán nem ismeretes. De a jelek szerint az váltotta ki, hogy Moszkva – Kijev szerint – jó egy év alatt hozzávetőleg 16 ezer ukrán gyereket hurcolt át saját területére és közülük csupán alig 300-at engedett vissza.
A szerkesztőségi állásfoglalás hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államoknak semmiképpen sem szabad beállnia a határozat mögé, miután nem iktatta törvénybe a bíróság alapító okiratát. Mint ahogy Oroszország és Kína sem. Az eltelt jó két évtized során beigazolódott, hogy az ifjabb Bushnak volt igaza, amikor arra hivatkozva utasította vissza a ratifikálást, hogy az ICC Amerika-ellenes ügyészei, illetve bírái megpróbálhatnak USA katonákat, illetve kormányzati illetékeseket is perbe fogni.
Az orosz bűnösöket igazából csak akkor lehet elszámoltatni, ha Moszkvában olyan kormány lesz, amely átadja Putyint az ítélőszéknek. Kibocsátani egy semmire sem jó nemzetközi körözést, az még rosszabb lehet, mint nem csinálni semmit sem. A Kreml legyőzéséhez át kell adni Ukrajnának a szükséges fegyvereket. Majd utána az ukrán igazságszolgáltatásra kell bízni, nem pedig egy fura nemzetközi bíróságra, hogy üldözze a háborús bűntettek elkövetőit.
FT
Lehet, hogy Macron túllőtt a célon, amikor kockázatos manőverrel igyekszik átnyomni a nyugdíjreformot. Hiszen most bizalmatlansági szavazás következik és további tömegtüntetések várhatók, ám az elnök azt reméli, hogy megerősödve kerül ki a viszályból.
Azt csinálta, amit mondogatni szokott, hogy ti. vállalni kell a kockázatot. Parlamenti jóváhagyás nélkül keresztülvitte a népszerűtlen tervet, hogy két évvel emelkedjen a nyugdíjkorhatár. De hát olyan reformernek tekinti magát, akinek az a küldetése, hogy versenyképesebbé és dinamikusabbá tegye az országot. A jelek szerint abban bízik, hogy ha túl van az egész ügyön, akkor nőhet hatalma a parlamenttel szemben, ahol már nincs többsége.
Egyik volt közeli munkatársa szerint meg van győződve arról, hogy az embereknek többet kell dolgozniuk, mivel a társadalom öregszik és a költségvetés nincs éppen rózsás állapotban. Úgy gondolja, ily módon egyben azt is bizonyíthatja, hogy a franciáknak jól mehet a soruk a világgazdaságban, ha nagyvonalú szociális jóléti rendszert vezetnek be.
Környezete úgy ítéli meg, hogy át lehet vészelni a hétfőre várható parlamenti erőpróbát. De ha nem akkor érvényét veszti a nyugdíjtörvény, Macron pedig előrehozott választást írhat ki. Sok múlik azon, mennyire erősödnek fel az utcai megmozdulások.
De az biztos, hogy a történtek mély nyomokat hagynak a választókban, és hogy növelik Le Pen népszerűségét. Hiszen már megígérte, hogy visszacsinálja az intézkedést, ha 4 év múlva ő vonul be az Elysée-palotába.
Ugyanakkor Macron már messze van egykori önmagától, miután 6 éve még azzal korteskedett, hogy helyreállítja a nép bizalmát a kormány iránt. Pont az ellenkezője következett be. A lakosság kétharmada úgy látja, hogy a demokrácia nem jól működik. Vincent Martigny, a Nizzai Egyetem politológusa úgy értékeli,hogy ez a macronizmus legnagyobb kudarca: próbálta helyreállítani a politikai iránti bizalmat, ám ehelyett csak még jobban elidegenítette az embereket a hatalomtól.
Der Standard
A kommentár rámutat, hogy a Legfelsőbb Bíróság jogfosztásának tervével az izraeli miniszterelnök szakadékba viszi országát. Alkotmányos válság közeleg, sőt már a polgárháborút sem lehet kizárni. A világ túl gyakran csak szemlélte, hogy hataloméhes populisták szétverik a demokráciát.
Izraelben azonban a kormány a civil társadalom masszív ellenállásába ütközik ezzel a programmal. A hetek óta tartó megmozdulások reményt keltenek, de szakítópróbának teszik ki az országot, ideértve hogy jelentős társadalmi csoportok netán fegyverrel fordulnak egymás ellen. Ez azonban halálos veszély, miután az államot a megalakulás óta eltelt 75 évben egyfolytában külső ellenségek veszik körül.
A helyzet azért rekedt meg ilyen mértékben, mert az izraeli történelem legjobboldalibb vezetése nem enged, elutasít minden kompromisszumos javaslatot. Ugyanakkor a lakosság jelentős része hallani sem akar az új irányvonalról. Félti az állam demokratikus, világi, liberális jellegét. A teokratikus átalakulás elleni küzdelem bástyája éppen a Legfelsőbb Bíróság, amely időnként a palesztinoknak is védelmet nyújt a telepesek önkénye ellen. Nem véletlen, hogy az ultravallásos és –nacionalista körök éppen ezt a testületet igyekeznek kikezdeni.
Netanjahu számára viszont a saját sorsa tét, mert ha folytatódnak az ellene zajló perek, a rács mögött végezheti. Az ellenőrzés azonban immár kicsúszott a kezéből. Fellázadt az ország, de ezúttal még az Izraellel szemben soha nem kritikus amerikai zsidó szervezetek is a nemtetszésüket hangoztatják. Miközben a washingtoni tengely idáig a kormányfő számára nem csupán alapvető biztonsági garancia, hanem a legerősebb ász volt.
Ha átmegy a reform, akkor kettős jogrend alakulhat ki, és nem lesz olyan testület, amely át tudná hidalni az árkot. Netanjahu azonban még megakadályozhatja a nagy bajt. Ha nem teszi, ő válik a legnagyobb veszélyforrássá az ország számára.
The Times
A konzervatív újság úgy ítéli meg, hogy Tunéziában kudarcot vallott a tekintélyuralmi elnök, ezért ugyanazt csinálja, mint a hasonszőrű Orbán Viktor, illetve az olasz Giorgia Meloni: gyűlöletet kelt a bűnbaknak megtett migránsokkal szemben.
A vezércikk megállapítja: a nagy lakosságcsere elmélet jól ismert közhely a szélsőjobbon. Fegyverként veti be a magyar és az olasz vezető is, most pedig Kaisz Szajed is átvette, aki afelé tart, hogy az ország diktátora legyen, jóllehet Tunézia egykor az Arab tavasz szülőhelye volt. Az egyetlen állam a térségben, ahol egy időre gyökeret eresztett a demokrácia. Ám mostanra már ott tart, hogy üldözik a Fekete-Afrikából érkező bevándorlókat.
Az erős ember ily módon igyekszik elterelni a figyelmet a jogállam ellen indított támadásról, valamint a súlyos gazdasági helyzetről. Azt állítja, hogy idegen erők meg akarják változtatni az arab ország etnikai összetételét. Az uszítás következményeként a csőcselék nekiesik a fekete bőrű idegeneknek, a rendőrség meg csak nézi.
A populista elnök annak idején korrupcióellenes jelszavakkal került hatalomra, de azóta kiiktatta a törvényhozást és a bíróságokat. Az alkotmány átírásával széles körű jogkört szavatolt magának. Csak éppen a gazdaság beleköp a levesébe: magas az infláció és a munkanélküliség, miközben az állami szektorban grasszál a korrupció. Pénzügyi válság fenyeget, ezért kell elvonni a közfigyelmet.
Amúgy a 12 milliós országban nagyjából 21 ezer migráns van. De náluk sokkal több tunéziai szeretné elhagyni az országot. Ugyanakkor a mindennap rasszizmus azt bizonyítja, hogy miközben a menekültek északra tartanak, a nagy lakosságcsere elmélet és az erőszak dél felé terjed.
Következő cikk: A NATO a jövőben ne bízzon meg Magyarországban és Törökországban
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Von der Leyen ismétel, vagy?
Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >