Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
A NATO végre lépjen közbe és állítsa meg Oroszországot
A Guardian egyik legjobb külpolitikai szemleírója az világkatasztrófa lenne, ha Ukrajna alulmaradna. Simon Tisdall emlékeztet arra, hogy a Nyugat megosztott az ügyben, csatlakozhat-e Kijev a katonai szervezethez. Ám a nagy kérdés az, kap-e elég támogatást a győzelemhez. A szerző kiemeli, hogy azonnal biztonsági garanciákat kell adni a megtámadott országnak, ideértve a csatlakozás konkrét menetrendjét. Zelenszkij joggal érvel azzal a három nap múlva esedékes vilniuszi csúcs előtt, hogy ez a lépés ráerősítene a harci morálja és félreérthetetlen üzenet volna Putyin számára. Fennáll a veszély, hogy az ukrán elnök rákényszerül a tárgyalásra, sőt még az is elképzelhető, hogy területeket kell feladni a békéért, ha leül az ellentámadás, kevés nyugati fegyver érkezik, télen beüt az újabb energiaválság, továbbá még tovább lankad a nyugati közvélemény lelkesedése. Titokban már zajlanak orosz-amerikai egyeztetések. Németországot 1955-ben úgy vették fel a NATO-ba, hogy javában területi vitája volt az NDK-val. Ilyen alapon Ukrajna is bármikor csatlakozhatna a szövetséghez. A demokratikus közösségnek azt kell látnia, mivel járna, ha Kijev nem tudná visszaverni az agressziót. Destabilizálódna a kontinens középső, keleti, északi része, valamint a Balkán. A katonai szervezetnek állandó hadkészültségben kellene lennie. A nemzetközi jog szétporladna. Ukrajnát ténylegesen kettéosztanák. A mellét döngető Putyin és bandája viszont megúszná a felelősségre vonást és újból belevágna a kalandba. Vagy ukrán földön, vagy másutt. Szóval csak semmi több szőrözés és óvatoskodás. A NATO be kell vetnie erejét, hogy Ukrajna nyerni tudjon. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
New York Times
A holland kormány bukása rávilágít, merre tart Európában az új migrációs politika. A kudarcot az okozta, hogy a koalíciós partnerek nem kértek a miniszterelnök új, kemény menekültellenes irányvonalából. Azt mondták, hogy Rutténak fontosabb a saját karrierje, mint a kompromisszum.
De megint csak az derült ki, hogy a migráció meghatározó tényező lehet a politikában, illetve hogy a bejáratott pártok mind jobban küszködnek, miközben próbálják megakadályozni, hogy a szélsőjobb hasznot húzzon ebből a kérdésből.
A konkrét ok az volt, hogy a kormányfő két éves átmeneti idő után engedné csak be családegyesítés címén a menedéket kapott emberek gyerekeit. Ez viszont a szövetségesek számára szóba sem jöhetett. Nem sok ilyen ügy van, de hogy Rutte hajlandó volt érte beáldozni a koalíciót, az alátámasztja, hogy a bevándorlás kapcsán a szélsőségesek diktálnak.
Rájátszanak a fokozódó félelmekre, a nemzeti identitásra. Elemzők szerint Rutte pont azért keményített be, hogy keresztezze a másik oldal tervét. A viszonyokat csak súlyosbítja a megélhetési válság, a háború, és hogy egyre több menekült érkezik. A jelek szerint hatástalan a középpártok eddigi politikája.
Rutte Európában persze már rég azt képviselte, hogy fel kell tartóztatni az emberáradatot. Ám szakértők szerint a mostani húzásával politikai előnyt igyekezett szerezni. Viszont roppant elégedett a szélsőjobbos Wilders, aki azt hangoztatja, hogy Hollandia mostantól megint szép lesz. Kevesebb migránssal és bűnözéssel, ellenben több pénz és lakás marad a hazai lakosságnak.
Guardian
A lap egyik legjobb külpolitikai szemleírója azt sürgeti, hogy a NATO végre lépjen közbe és állítsa meg Oroszországot, mert az világkatasztrófa lenne, ha Ukrajna alulmaradna. Simon Tisdall emlékeztet arra, hogy a Nyugat megosztott az ügyben, csatlakozhat-e Kijev a katonai szervezethez. Ám a nagy kérdés az, kap-e elég támogatást a győzelemhez.
A szerző kiemeli, hogy azonnal biztonsági garanciákat kell adni a megtámadott országnak, ideértve a csatlakozás konkrét menetrendjét. Zelenszkij joggal érvel azzal a három nap múlva esedékes vilniuszi csúcs előtt, hogy ez a lépés ráerősítene a harci morálja és félreérthetetlen üzenet volna Putyin számára.
Fennáll a veszély, hogy az ukrán elnök rákényszerül a tárgyalásra, sőt még az is elképzelhető, hogy területeket kell feladni a békéért, ha leül az ellentámadás, kevés nyugati fegyver érkezik, télen beüt az újabb energiaválság, továbbá még tovább lankad a nyugati közvélemény lelkesedése. Titokban már zajlanak orosz-amerikai egyeztetések.
Az USA és szövetségesei azért ennyire visszafogottak, mert félnek, hogy Moszkva megtámadja őket, ha provokálják. Csak éppen Putyin is tart a Nyugattól. Ha nyílt viszály robbanna ki, az számára politikai és katonai öngyilkossággal érne fel.
Németországot 1955-ben úgy vették fel a NATO-ba, hogy javában területi vitája volt az NDK-val. Ilyen alapon Ukrajna is bármikor csatlakozhatna a szövetséghez. A demokratikus közösségnek azt kell látnia, mivel járna, ha Kijev nem tudná visszaverni az agressziót. Destabilizálódna a kontinens középső, keleti, északi része, valamint a Balkán. A katonai szervezetnek állandó hadkészültségben kellene lennie.
A nemzetközi jog szétporladna. Ukrajnát ténylegesen kettéosztanák. A mellét döngető Putyin és bandája viszont megúszná a felelősségre vonást és újból belevágna a kalandba. Vagy ukrán földön, vagy másutt. Szóval csak semmi több szőrözés és óvatoskodás. A NATO be kell vetnie erejét, hogy Ukrajna nyerni tudjon.
The Times
Az egyik legtekintélyesebb brit Oroszország-elemző azt gondolja, hogy az ukrán ellenoffenzíva azért lassú, mert az ellenség okosan harcol. Mark Galeotti szerint a tempót ugyan Ukrajna diktálja, az oroszok ellenben kihasználják a létesített lövészárok-rendszert, valamint aknamezőket. Ettől azonban még folytatódik az előrenyomulás pl. Bahmut visszaszerzéséért.
Az orosz szívósság azonban váratlan, de nem lehet az oroszokat leírni. Védelemben egészen mások, mint amikor még szárnyaszegetten támadni próbáltak. Jelentős erőik vannak készenlétben arra az esetre, ha az ukrán hadsereg valahol áttörne. De ha ezeket sikerülne harcba csalni, akkor Moszkva sokkal kevésbé rugalmasan tudna reagálni a továbbiakban. Így Kijev másutt csapást tudna mérni.
Az ukránok a legfőbb megerősített vonalaknak még nem rontottak neki. De már így is sok olyan eszközt vesztettek, pl. Leopard-2 aknamentesítő harckocsikat, amelyek éppen az út megtisztítására szolgáltak. Ezért akartak fürtös bombákat, amelyeket a világ nagy része betiltott, de Oroszország és Amerika történetesen nem. Ellenben igen hatékonyak a lövészárkokba bújt ellenség kifüstölésére.
A Kreml bizonyította, hogy tanult az eltelt 16 hónapból. Sokkal jobban támaszkodik a légierőre és új műszaki eszközöket is bevetett. Pl. teherautó rakterére szerelt aknakilövő rendszert. Segítségével egyszerre 50 robbanószerkezetet lehet telepíteni akár 15 kilométeres távolságra.
Galeotti ugyanakkor javarészt kamunak tartja a zaporizzsjai atomerőmű felrobbantásának lehetőségét. Az oroszok ezt szerinte csak azért veszik elő időről időre, hogy megrémítsék az ellenfelet és ösztökéljék a Nyugatot, hogy az vegye rá a tárgyalásokra Kijevet. Putyin viszont odahaza nem túl sikeresen igyekszik úgy eladni a viszályt, hogy az olyan, mint a Nagy Honvédő Háború, és hogy a Haza anyácskát kell megmenteni.
Az ukránok még nem mozgósították a fő erőket és fontos, hogy a sikert nem kilométerekben, illetve a felszabadított települések számában mérik. Most a jövő harci eredményeit kell megalapozni. Ezért a hadművelet egész nyáron fog tartani. Az oroszok már idáig is katasztrofális veszteségeket szenvedtek. Ezer kilométeres vonalat védenek, és ha sikerül meglepetésszerűen rajtuk ütni, akkor minden esély megvan az áttörésre. Az igazi csata még csak ezután jön.
Wall Street Journal
Az ukrajnai háború megmutatta, hogy mi lesz a fő irány a jövő háborúiban: a drón. Így látja ezt Eric Schmidt, a Google korábbi vezérigazgatója, aki jelenleg az egyik amerikai agytröszt elnöke. Ebben a minőségében látogatott el Ukrajnába, ezt az írását Kramatorszkban vetette papírra.
Úgy értékeli, hogy az újításoknak köszönhetően elért kijevi sikerek drámai módon átalakítják a hadviselést. Azt tapasztalta a fronton, hogy a két hadsereget legalább 5 kilométer választja el egymástól, a kettő közt aknamezők, harckocsiakadályok húzódnak, továbbá tüzérségi egységek vannak elrejtve a közeli erdőkben. Az oroszok annyi ágyút és lőszert sorakoztattak fel, hogy naponta 50 ezer lövedéket képesek kilőni.
A hagyományos hadtudomány úgy tartja, hogy a támadó félnek légi fölényre és legalább háromszoros emberi túlerőre van szükség, ha az ellenség beásta magát. Ám pont ezen segítenek a drónok. Egyrészt felderítik az ellenséges állásokat, figyelik, hol támad a másik fél, illetve adatokat szolgáltatnak a saját rakétavetőknek.
Sajnos, az új technika előnyeit az agresszor is felismerte. A brit fegyveres erők elemző intézete, a RUSI szerint az ukránok már az ellentámadás előtt havonta 10 ezer ilyen repülőeszközt vesztettek. Viszont olyan modellt fejlesztettek ki, amelyet nem lehet rádió távirányítással megzavarni, GPS nélkül működik és irányított bombákat dob le.
A leglényegesebbek azonban a kamikáze drónok. Ezek 400 dollárba kerülnek, tehát olcsóbbak, mint a tarackba való lőszer, viszont pontosabbak, mint a tüzérség. Emellett olyan gyorsan repülnek, hogy szinte lehetetlen leszedni őket.
FT
Tony Blair azzal tért haza Párizsból, hogy ott ugyan helyreállt a rend a zavargások után, de különleges intézkedések kellenek, mert van a társadalomnak egy olyan része, amellyel szemben tehetetlen a hagyományos politika. A volt brit miniszterelnök részben saját hivatali tapasztalatai alapján mondja, hogy ilyesfajta elégedetlenség, illetve rombolás bárhol kirobbanhatott volna a fejlett világban.
A képlet mindenütt azonos: egy nagyváros külső részén a margóra csúszott csoportok élnek, és főként a fiatalok idegenedtek el. Olyan kultúra öröklődik nemzedékről nemzedékre, amelyben központi szerepet tölt be a kábítószer és a bandázás. magas a munkanélküliség, alacsony az iskolázottság, ugyanakkor törékeny a viszony a helyi közösség és a rendőrség között.
Amikor vad formában felszínre bukkannak az ellentétek, a jobboldal abban látja, hogy okot, hogy a hatóságok már eddig is nem csaptak keményen oda, de még alattomosabb magyarázat szokott lenni a bevándorlás. A baloldal ezzel szemben a társadalmi körülményeket hibáztatja.
Jelen esetben középen Macron van, lehetetlen helyzetben. Pedig nem lehet azt mondani, hogy az eltelt években elfordította volna a fejét. Kormánya igen sokat költött a külvárosok lecsúszott rétegeinek felzárkóztatására. Ebből a helyzetből négy feltétel teljesítésével lehet kikászálódni:
1. Rend nélkül nincs remény. Nem lehet, hogy a bűnözés a karhatalom fejére nőjön. Ha másként nem megy, különleges bíróságok segítségével kell megrendszabályozni azokat, akik semmibe veszik a jogot.
2. Orvosolni kell azokat a társadalmi tényezőket, amelyek gerjesztik az elidegenedést. Ezek a programok nem pénzkidobást jelentenek. Az államnak vállalnia kell a rá háruló felelősséget, de ez vonatkozik az érintett közösségekre is.
3. Az oktatás mindig kulcskérdés.
4. Külön is foglalkozni kell a problémás családokkal, részben nyomást kell gyakorolni rájuk, részben támogatni kell őket. Nem szabad azonban belenyugodni a mostani helyzetükbe.
A változáshoz idő kell, legalább egy évtized.
Következő cikk: Korhecz Tamás a VMSZ álláspontját támogatja?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az unió reálpolitikája alááshatja a demokráciát és az emberi jogokat
Európa azzal büszkélkedik, hogy példát mutat demokráciából, ám pont az ellenkezője az igaz, mivel korrupt rezsimeket >
Tökéletesen álcázza magát az olasz miniszterelnök
Elfogadtatta magát az európai politikai középpel, holott tovább emelkedik az államadósság és ezzel egy új pénzügyi >
Putyin és segítőkész baráti
Mivel a NATO 25 éve bombázta a belgrádi kínai nagykövetséget, Hszi Szerbiából azt a geopolitikai üzenetet >
Orbán nagyotmondása a délszláv háborúba való magyar beavatkozás visszautasításáról
Mi történhetett hát? Máig hitelesen meg nem erősített hír szerint Clinton valóban felhívta Orbánt, valószínűleg valamikor >
Ezreket mozgósított Debrecenben, a kormány egyik erődjében Orbán mind erősebb kihívója
Ekkora megmozdulás nem megszokott dolog vidéken. Maga a fő szervező úgy értékelte, hogy ilyen nagy demonstráció >
Hajnal vagy alkonyat?
Hajnalodik vagy alkonyodik a világban? Nehéz megmondani a vöröslő, szürkés fényben. De azt régóta állítom, hogy >
Hogyan teszik tönkre a múlt nacionalista szellemei a Nyugat-Balkán jövőjét
A múltból itt maradt nacionalisták, mint Vučić és Dodik, tönkreteszik a Nyugat-Balkán jövőjét. Erre figyelmeztet Vedran >
Az az ember, akitől Orbánnak félnie kell
A Kurier külpolitikai rovatvezetője úgy mutatja be Magyar Pétert, hogy ő az, akitől még Orbán is >
Egyetlen kisteherautóval
Bárcsak ne Magyar Péter volna az egyetlen, aki miatt biztosan fáj most néhány fej a Karmelitában. >
Nem lenne jó az, ha Amerika rendszerváltást próbálna elérni Kínában
Fareed Zakaria a Washington Postban óv attól, hogy hatalomra kerülésük esetén a republikánusok visszatérjenek a kemény >
A júniusi választáson sikerül Fico orrára koppintani?
Ódor Lajos szerint azok a szavazópolgárok, akikkel ő szokott találkozni, egyértelműen abban bíznak, hogy a júniusi >
Az EU új keleti bővítése győzelmet jelentene Putyin felett
A Spiegel szerzője, Michael Sauga szerint manapság teljes az egyetértés az ügyben, hogy a 20 évvel >