2024. május 8. Szerda
Ma Mihály, Győző névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Nemzetközi sajtószemle

Izrael a Közel-Kelet Magyarországa

Izrael a Közel-Kelet Magyarországa

Az egyik legnevesebb amerikai biztonságpolitikai szakértő úgy ítéli meg, hogy Izrael mind nehezebb szövetséges az Egyesült Államok számára: a Közel-Kelet Magyarországa. Ezért most már érdemes naprendre tűzni a katonai segítség leállítását. Max Boot, a Külkapcsolati Tanács vezető munkatársaként bevallja, hiába kötődik érzelmileg igen erősen Izraelhez, a most formálódó intoleráns és illiberális országot nem tudja elfogadni. Az is elárulja, hogy amikor 1976-ban kivándoroltak a Szovjetunióból, csak azért nem a zsidó államba mentek, mert a mamája, aki egyetemi tanár volt, angolul tudott, héberül viszont nem. A baja az, hogy Izrael, akárcsak Trump alatt Amerika, teljesen kifordult önmagából a populista demagógok felemelkedése folytán. A Netanjahu-kormány nekiment a Legfelsőbb Bíróságnak, noha az idáig képes volt megakadályozni, hogy a telepesek újabb földeket hasítsanak ki a Nyugati parton, és így ott egyfajta apartheidet valósítsanak meg, illetve hogy az ultraortodoxok ne teljesítsenek katonai szolgálatot. Persze feszültség mindig is volt a cionisták és az állam demokratikus vonulata között, Ám az utóbbi időben bevonult a hatalom közepébe a vallási szélsőség és az ultranacionalista ideológia. Utóbbi nyíltan fellép a nők és a nemi kisebbségek jogai ellen, teokráciát kényszerítene a világi lakosságra. Miközben már így is jelentős tehertétellé vált a gazdaság számára. A kormány élén a narcisztikus Netanjahu áll, akinek kevés dologról van szilárd meggyőződése. Trumphoz hasonlóan azért ragaszkodik a szélsőségesekhez, hogy megőrizze a hatalmat és megússza a bírósági felelősségre vonást. Közgazdászok arra figyelmeztetnek, hogy a tervezett változások folytán Izrael maradi ország lesz, lakóinak nagy része képtelen lesz megfelelni a kor követelményeinek, mert nincs meg hozzá az alapvető képzettsége. Ugyanakkor egyre jobban elidegenednek a szélsőjobbos államtól a katonák és a vállalkozók, pedig ők teszik a legtöbbet Izrael megerősítéséért. Boot elismeri: kétségbeesetten nézi a fejleményeket, mert tudja, hogy az USA nem képes befolyásolni Netanjahut, aki tesz Bidenre, miközben az közmegegyezést sürget. Washington és Izrael külpolitikai kérdésekben is mind inkább szembekerül egymással. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

Frankfurter Rundschau

 

Orbán hívei bojkottálták a parlamenti szavazást a NATO-bővítéséről, vagyis megint csak betettek Svédországnak. A tanácskozást ellenzéki képviselők kezdeményezték, a fideszes törvényhozók viszont egyszerűen otthon maradtak, így az ülés határozatképtelennek bizonyult. Az újabb bohózat azonban nem meglepő, bőven volt rá példa már idáig is.

Magyarország már a múlt hónap közepén, a NATO csúcs után jelezte, hogy megadja a zöld jelzést Stockholm csatlakozásához. De csak szeptemberben kívánta feltenni a pontot az i-re. Legalábbis erre utalt Orbán, hosszú cikcakkok után.

Sara Svensson, a Halmstadi Főiskola magyar szakértője szerint a legújabb manőver belpolitikai játszma része, aminek a levét a svédek isszák meg. Emlékeztet arra, hogy az ilyen próbálkozások soha nem vezettek sikerre, az ellenzék számára azért előnyösek, mert rájuk irányítják a figyelmet.

 

Yahoo/AFP

 

A Nemzetközi Atlétikai Szövetség elnöke védelmébe vette, hogy Budapest rendezheti nem egészen 3 hét múlva a sportág világbajnokságát. Az olimpiai bajnok Sebastian Coe-t újságírók szembesítették azzal, hogy a szélsőjobbos Orbán Viktor szerint az EU LMBT-offenzívát indított, viszont az amerikai nagykövet megbírálta a kormányfőt, mivel úgy látja, hogy a hatalom gerjeszti a gyűlöletet a melegekkel szemben.

A tisztségviselő azt válaszolta, hogy egyetért a NOB-bal, amely azzal érvelt az olyan helyszínek mellett, mint Kína, hogy a rendezvények nyomán az adott országban erősödik a tisztelet az emberi jogok iránt. Ő maga pedig még sosem tapasztalta, hogy egy társadalom a világverseny előtt politikai, kulturális vagy szociális tekintetben rosszabb állapotba került volna, mint amilyenben előtte volt. Mellesleg 4 éve a katari fővárosban tartották az atlétikai VB-t, noha az arab országot szintén éles bírálatok érték az emberi jogok miatt.

 

Frankfurter Rundschau

 

Az egyik legjelesebb izraeli történész úgy értékeli, hogy az ország demokráciája még sosem volt ilyen nagy veszélyben. Tom Segev, aki Németországból bevándorolt szülők gyermekeként, 1945-ben látta meg a napvilágot, nagy tekintélyű publicista is. A gondok okát abban látja, hogy még egyetlen egyszer sem kormányzott egy ilyen jobboldali radikális, demokráciaellenes, rasszista és teokratikus hatalom. Nem véletlen, hogy Tel Avivban minden héten 150 ezren tüntetnek.

Nem egyszerűen a Legfelsőbb Bíróság reformjáról, hanem a társadalom alapértékeiről van szó, és félő, hogy a Netanjahu-kabinet új erkölcsöt próbál bevezetni. Amihez társul a bizonytalanság, hogy az élet immár nem élhető. A szakértő szerint a miniszterelnök a falnak vitte az egész országot, mivel folyik ellene a per korrupció és vesztegetés miatt. Csakhogy idáig, 3 év alatt még semmit sem sikerült rábizonyítani, vagyis a vád több kárt okozott, mint amennyi hasznot hozott.

Teljesen felborította a politikai rendszert. Miközben a demokrácia eleve nagy hiányosságokkal küzdött, hiszen elnyomják a palesztinokat. Róluk különben az igazságügy átalakítása során egy szó, de annyi sem esik. Viszont a jövőben még cudarabb sors jutna nekik.

Segev szerint ugyanakkor a kormányfő érzékeny főként az amerikai bírálatokra, és nagyon nem mindegy számára, hogy a válság milyen gazdasági következményekkel jár. Ezzel párhuzamosan alkotmányos válságot robbanthat ki, ha a Legfelsőbb Bíróság elutasítja a reformot. Az már önmagában igen kényes, hogy a testületnek véleményt kell mondania saját jövőjéről, ezért alighanem igyekszik kibekkelni az állásfoglalást. Viszont a rendőrség lassan kezdi elveszíteni a türelmét.

 

Washington Post

 

Az egyik legnevesebb amerikai biztonságpolitikai szakértő úgy ítéli meg, hogy Izrael mind nehezebb szövetséges az Egyesült Államok számára: a Közel-Kelet Magyarországa. Ezért most már érdemes naprendre tűzni a katonai segítség leállítását. Max Boot, a Külkapcsolati Tanács vezető munkatársaként bevallja, hiába kötődik érzelmileg igen erősen Izraelhez, a most formálódó intoleráns és illiberális országot nem tudja elfogadni.

Az is elárulja, hogy amikor 1976-ban kivándoroltak a Szovjetunióból, csak azért nem a zsidó államba mentek, mert a mamája, aki egyetemi tanár volt, angolul tudott, héberül viszont nem.

A baja az, hogy Izrael, akárcsak Trump alatt Amerika, teljesen kifordult önmagából a populista demagógok felemelkedése folytán. A Netanjahu-kormány nekiment a Legfelsőbb Bíróságnak, noha az idáig képes volt megakadályozni, hogy a telepesek újabb földeket hasítsanak ki a Nyugati parton, és így ott egyfajta apartheidet valósítsanak meg, illetve hogy az ultraortodoxok ne teljesítsenek katonai szolgálatot.

Persze feszültség mindig is volt a cionisták és az állam demokratikus vonulata között, Ám az utóbbi időben bevonult a hatalom közepébe a vallási szélsőség és az ultranacionalista ideológia. Utóbbi nyíltan fellép a nők és a nemi kisebbségek jogai ellen, teokráciát kényszerítene a világi lakosságra. Miközben már így is jelentős tehertétellé vált a gazdaság számára.

A kormány élén a narcisztikus Netanjahu áll, akinek kevés dologról van szilárd meggyőződése. Trumphoz hasonlóan azért ragaszkodik a szélsőségesekhez, hogy megőrizze a hatalmat és megússza a bírósági felelősségre vonást.

Közgazdászok arra figyelmeztetnek, hogy a tervezett változások folytán Izrael maradi ország lesz, lakóinak nagy része képtelen lesz megfelelni a kor követelményeinek, mert nincs meg hozzá az alapvető képzettsége. Ugyanakkor egyre jobban elidegenednek a szélsőjobbos államtól a katonák és a vállalkozók, pedig ők teszik a legtöbbet Izrael megerősítéséért.

Boot elismeri: kétségbeesetten nézi a fejleményeket, mert tudja, hogy az USA nem képes befolyásolni Netanjahut, aki tesz Bidenre, miközben az közmegegyezést sürget. Washington és Izrael külpolitikai kérdésekben is mind inkább szembekerül egymással.

 

Der Standard

 

Az egyik illetékes osztrák miniszter úgy gondolja, hogy jó volna, ha az izraeli kormány elgondolkodna a hogyan továbbon. Karoline Edtstadler, aki az alkotmányos és uniós ügyek felelőse, azért adott hosszú nyilatkozatot, mert egyik kijelentését korábban félreérthetően tolmácsolták és így az a benyomás keletkezhetett, mintha a tüntetőket bírálná.

Többször is hangsúlyozta a beszélgetés során, semmiképpen nem kíván beleszólni az izraeli ügyekbe, de a hatalmas tiltakozások azt támasztják alá, hogy a középosztály nem ért egyet a változtatásokkal. Pedig ilyen érzékeny téma esetén konszenzusra kell törekedni. Ám a hatalmon belül azt látni, hogy erős irányzatok kérdőjelezik meg az ország demokratikus beállítottságát.

Komolyan kell venni azokat az aggályokat, hogy a szélsőjobbos-vallási pártok teokráciává igyekeznek átalakítani az országot. Miközben hatalmas vívmány a bírói függetlenség és a hatalmi ágak szétválasztása. Jelezte, hogy nem ismeri az összes részletet, szemben azzal,  amikor támogatta az eljárás megindítását Magyarország ellen az EU-ban a 7-es paragrafus alapján, vagy amikor a Bizottság kifogást emelt az LMBT-ellenes magyar törvény miatt.

A Nyugatnak az az érdeke, hogy Izrael demokratikus maradjon, ezért tárgyalni kell a Netanjahu-kabinettel. Ám ha még jobban kiéleződik a helyzet, akkor elképzelhető, hogy az Uniónak határozottan lépnie kell.

 

FAZ

 

Meloni ugyan hasztalan próbálta segíteni a szélsőséges Voxot a spanyol választáson, ám nem adta fel, hogy jobbos szövetséget hozzon létre Európában. A cél a populista Internacionálé. Ehhez jól kell szerepelnie a jobboldali tábornak a jövő évi EP-választáson és akkor meglehet a többség, a Manfred Weber vezette Néppárt segítségével.

Csak éppen még nem sikerült egységes stratégiát kialakítani. Így nem dőlt el, hogy beveszik-e az együttműködésbe az Identitás és Demokrácia jobboldali-nacionalista frakcióját (Lega,  Le Penék, plusz az AfD). Egyébként amikor a Vox 4 éve először jutott be a madridi parlamentbe, az elnök Abascal egyik első útja Varsóba vezetett. Legutoljára pedig Orbán Viktornál járt, akinek a programja igencsak hatott a párt törekvéseire.

A politikus tavaly az év elején meghívta az „európai hazafiakat”, és a lengyel, valamint a magyar miniszterelnök, továbbá Le Pen meg is jelent. Hiányzott viszont az AfD, valamint Meloni és Salvini. De a háború megosztotta a részvevőket, a záróközleményben egy szó sem volt Putyinról.

A szélsőjobb szakértője, Steven Forti szerint azonban a jobboldali populistákat több köti össze, mint amennyi elválasztja őket. Mindazonáltal Meloni a kül- és biztonságpolitikában pragmatikus, a világért nem ütközne az Unióval. Megszavazta a migránsok elosztását is – Budapest és Varsó nagy bánatára. Viszont hangfogót tett az orosz elnök nagy hívének, Salvininek a szájára. Ám meg van győződve arról, hogy jobboldali receptjét másutt is átveszik a földrészen.

 

Bloomberg

 

A hírügynökség egyik legjobb elemzője szerint Oroszországnak ugyan tízszer annyi harcászati atomrobbanófeje van, mint az Egyesült Államoknak, de nem kell aggódni, mert az elrettentés működik. Andreas Kluth emlékeztet arra, hogy Putyin az utóbbi 500 napban átgázolt minden elven, amelyet a hidegháború idején alakította ki a nukleáris versengés megakadályozására. Még az utolsó atomfegyverzetkorlátozási szerződést, a START-ot is felmondta. Ugyanakkor taktikai nukleáris eszközöket telepített a kvázi vazallus Belaruszba.

Az elnök láthatólag úgy véli: a korlátozott atomcsapás ellensúlyozhatja az orosz hadsereg hadszíntéri hiányosságait. Továbbá hogy az USA nem vágna vissza nukleáris fegyverekkel, ami elképesztően veszélyes logika. Mert az igaz, hogy Washington és szövetségesei elhatározták: ha Moszkva a legsúlyosabb opciót választja, hagyományos módon vágnak vissza. Ám mi van akkor, a Kreml itt nem áll meg? Nem véletlenül mondta Biden, hogy a harcászati rakéták indítása mindenképpen Armageddonba torkoll.

Viszont belezavar a képbe, hogy Kína gyors ütemben építi ki nukleáris erejét, ám egyelőre nem számít destabilizáló tényezőnek. Sőt, Hszi tette a legtöbbet, hogy visszatartsa Putyin az atomfegyver bevetésétől. Viszont felvetődik, hogy Amerika ne tekintse-e egyesült ellenségnek a Moszkva-Peking-tengelyt? Egy új fegyverkezési hajsza gazdaságilag pusztító lenne.

De az USA jól csinálja, amikor nem hagyja, hogy önjelölt cárok és fiókdiktátorok szuperhatalom létére ilyen költséges versenyre kényszerítsék. Viszont jeleznie kell, hogy kész bármikor tárgyalni Kínával és Oroszországgal. Az elriasztással az a baj, hogy az működik, ám ha kudarcot vall, az igen látványos lesz.

 

Daily Telegraph

 

A kommentár arra a következtetésre jut, hogy Putyin végre elveszti erős ember-nimbuszát és az ország kiszabadul lélektani szorításából, miután az ukrán drónok immár Moszkva központjára mérnek csapásokat. Persze szó sincs arról, hogy belebukna a támadásokba, de a tekintélye zuhan a lakosság körében. A propagandisták évek óta azt sulykolják, hogy az ország a NATO-val áll hadban. Ebből a megközelítésből a drónok okozta  rombolás alátámaszthatja a hivatalos narratívát persze, hogy az invázió megelőző hadművelet az ország halálos ellenségeivel szemben.

Ám immár valós a veszély, hogy az orosz elit besokall. Idáig az volt az elv, hogy a vazallusok megszedhetik magukat és kifoszthatják az országot – cserében a feltétlen hűségért. Putyin döntőbíróként szerepelt a maffia-szerű vitákban. Ám Ukrajna tönkreteszi ezt az egyezséget. A „korlátozott katonai művelet” igen költséges mocsár lett, miközben egyetlen célját sem sikerült elérni. Viszont az agresszió rettenetes állapotokat idézett elő az üzlet számára.

Ily módon a kiszivárgott bizonyítékok szerint tábornokok, magas rangú közalkalmazottak és vállalkozók mondogatják, hogy ebből most már elég volt, csak éppen nem tudnak mit tenni ellene. Viszont oda van Putyin legyőzhetetlenségének és tévedhetetlenségének aurája. A Wagner-lázadás megmutatta, hogy a Kreml megbénul, mert nem képes dönteni.

A tömegtájékoztatás csak addig tudja szavatolni az átlag orosz támogatását, amíg nem kerül komoly veszélybe a Kreml uralma, nem tör ki gazdasági válság és nem omlik össze a kormány. De egyre több fontos tényező figyeli, hogy milyen lehet a jövő Putyin után. És kiléphetnek az államfő mögül. Ha pedig megtalálják az utódot, akkor hamar eltűnhet az átok, amelyet a politikus hozott népére.

 

FT

 

Akadályokkal van tele Ukrajna számára az EU-ba vezető út, de a keleti-délkeleti bővítés csak akkor lehetséges, ha előbb a szervezet egy sor alapvető reformot hajt végre - állapítja meg, a lap kommentátora, Tony Barber. Úgy értékeli, hogy Kijev számára az uniós belépés még nehezebb lesz, mint a NATO-tagság. Mindkettőhöz egyhangú döntés kell és a svédek példája mutatja, hogy az nem okvetlenül sétagalopp, már hogy felvegyék őket a katonai szövetségbe.

Ráadásul sorba állnak a nyugat-balkáni államok, amelyek szintén messze vannak még a jogállami és piacgazdasági feltételek teljesítésétől. Törökország számára a csatlakozás rendkívüli távolinak tűnik, és akkor még ott van Grúzia és Koszovó is. Ahhoz, hogy ennyi állam beléphessen, mélyen át kell alakítani az európai intézményeket, a politikákat és a költségvetést, ám erre a legtöbb érintett kormány nem kapható.

A legfogasabb kérdés, hogy felváltsák-e többségi döntéssel a jelenlegi, egyhangúságot előíró rendszert, és ha igen, miként. Ez azonban szinte felhívás az olyan országok számára, mint a lengyelek, akik ellenzik az EU egységes geopolitikai szerepét és próbálják kijátszani egymás ellen a tagokat, ahogy azt a német kancellár megfogalmazta.

Meg kell említeni a bolgárokat, magyarokat, románokat, szlovákokat és lengyeleket, akik saját gazdáik érdekében korlátozni kívánják az ukrán gabonakivitelt. Lényegesen módosítani kell az agrár-, illetve a regionális támogatások rendszerét, mert különben Kijev túl nagy részt hasítana ki magának mindkettőből.

Jelentős gátló tényező Magyarország, amely azt állítja, hogy az ukránok rosszul bánnak a kárpátaljai magyarokkal. Nem kétséges, az új bővítési forduló lesz a legnehezebb feladat a közösség csaknem 70 éves történetében.

 

Der Standard

 

Paul Lendvai úgy ítéli meg, hogy a koalíció belső vitái miatt Németország az instabilitás felé halad, ám ez csak az AfD-nek kedvez. De van más ok is az aggodalomra: zsugorodik a gazdaság, és a kilátások is rosszak. Vagyis az ország már nem a politikai és gazdasági stabilitás pillére az EU-ban.

Jön fel az AfD, amelyet a belső elhárítás legutóbbi éves jelentése úgy jellemez, hogy gyanús, mármint hogy szélsőjobbos. Viszont a közvélemény kutatásokban veri a szociáldemokratákat. A hét végén tartott kongresszuson a párt igencsak nacionalista szerveződésként jelent meg. Ki akarja vinni a németeket az Unióból, megválna az eurótól és Európa-erődöt építene a migránsok távoltartására.

A titkosszolgálat vezetője megismételte, hogy az AfD bizonyos részei erős orosz befolyás alatt állnak. Lendvai felhívja a figyelmet, hogy az osztrák példa azt tanúsítja: csak a szélsőjobb híveinek számát gyarapítja, ha a nagy riválisok átveszik a párt jelszavait. Inkább proaktívan szét kell zúzni a demokrácia ellenségeinek állításait. Meg kell győzni az embereket, hogy nem szabad könnyelműen kockára tenni mindazt, amit idáig sikerült elérni.

 

2023. augusztus 1.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Tökéletesen álcázza magát az olasz miniszterelnök

Elfogadtatta magát az európai politikai középpel, holott tovább emelkedik az államadósság és ezzel egy új pénzügyi >

Tovább

Putyin és segítőkész baráti

Mivel a NATO 25 éve bombázta a belgrádi kínai nagykövetséget, Hszi Szerbiából azt a geopolitikai üzenetet >

Tovább

Orbán nagyotmondása a délszláv háborúba való magyar beavatkozás visszautasításáról

Mi történhetett hát? Máig hitelesen meg nem erősített hír szerint Clinton valóban felhívta Orbánt, valószínűleg valamikor >

Tovább

Ezreket mozgósított Debrecenben, a kormány egyik erődjében Orbán mind erősebb kihívója

Ekkora megmozdulás nem megszokott dolog vidéken. Maga a fő szervező úgy értékelte, hogy ilyen nagy demonstráció >

Tovább

Hajnal vagy alkonyat?

Hajnalodik vagy alkonyodik a világban? Nehéz megmondani a vöröslő, szürkés fényben. De azt régóta állítom, hogy >

Tovább

Hogyan teszik tönkre a múlt nacionalista szellemei a Nyugat-Balkán jövőjét

A múltból itt maradt nacionalisták, mint Vučić és Dodik, tönkreteszik a Nyugat-Balkán jövőjét. Erre figyelmeztet Vedran >

Tovább

Az az ember, akitől Orbánnak félnie kell

A Kurier külpolitikai rovatvezetője úgy mutatja be Magyar Pétert, hogy ő az, akitől még Orbán is >

Tovább

Egyetlen kisteherautóval

Bárcsak ne Magyar Péter volna az egyetlen, aki miatt biztosan fáj most néhány fej a Karmelitában. >

Tovább

Nem lenne jó az, ha Amerika rendszerváltást próbálna elérni Kínában

Fareed Zakaria a Washington Postban óv attól, hogy hatalomra kerülésük esetén a republikánusok visszatérjenek a kemény >

Tovább

A júniusi választáson sikerül Fico orrára koppintani?

Ódor Lajos szerint azok a szavazópolgárok, akikkel ő szokott találkozni, egyértelműen abban bíznak, hogy a júniusi >

Tovább

Az EU új keleti bővítése győzelmet jelentene Putyin felett

A Spiegel szerzője, Michael Sauga szerint manapság teljes az egyetértés az ügyben, hogy a 20 évvel >

Tovább

A Macron-momentum

Európa sokféle nehézséggel szembesül, de ezek alapvető oka, hogy nincsenek megfelelő vezetői, ezért úgy tűnik, hogy >

Tovább