Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Orbán Viktor párhuzamos diplomáciát folytat a Nyugat-Balkánon
Mindez azok után történik miután oroszbarát álláspontja miatt egyre jobban elszigetelődik az EU-n belül. Ezért a szomszédos térségben keres szövetségeseket, megsokszorozva a szerbiai magyar beruházásokat. Erről ír Bécsből Jean-Baptiste Chastand, a vezető francia lap, a Le Monde közép-európai tudósítója. A politikus a minap csinos ajándékot helyezett kilátásba a boszniai szerbek vezére számára is: 118 millió eurót ad a többi közt egy szélpark létesítésére a földrész egyik legszegényebb országában. Dodiknak azért kell a pénz, mert a németek kiszálltak a fejlesztésből az elnök szakadár irányvonala miatt. Így viszont igen jól jön neki az Orbánhoz fűződő igen szoros viszony. A magyar vezető egyre nagyobb érdeklődést tanúsít a régió iránt. Srdjan Cvijić, szerb politológus, a Nyílt Társadalom Alapítvány vezető elemzője, aki nemrégiben másodmagával könyvet írt „Magyarország pávatánca a Balkánon” címmel, megállapítja, hogy egyre nagyobb a szakadék a budapesti és az európai álláspont között, továbbá, hogy több nagy magyar cég mind élénkebb érdeklődést mutat a térség iránt. Lást az OTP-t vagy a 4iG-t. A szakértő azt gyanítja az orbáni közeledés mögött, hogy igyekszik szövetségeseket találni Európában, mivel magára maradt a földrészen. Putyin-barátsága még a lengyeleket is elidegenítette. És itt kedvező számára a szerbek történelmi Moszkva-közelsége. Vučić és magyar kollégája egyre több közös tervet jelent be az orosz energiaszállítások bebiztosítására. A kontinens többi része viszont szabadulni igyekszik a Kreml függőségétől. Észak-Macedóniában és Szlovéniában a magyar fél dezinformációs portálokat finanszírozott a maga emberei érdekében, úgy, mint Gruevszki és Janša, de minden eredmény nélkül. Úgy tűnik, hogy az ilyesfajta aktivizmusnak megvannak a korlátai. Cvijić szerint a Fidesz azzal büszkélkedett, hogy ő áll a Bizottság új bővítési stratégiája mögött, de a jelek szerint ez erős túlzás. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Euractiv
Beavatott források szerint az olasz kormányfő azért vállalta el az egyik fő szónok szerepét az éppen két hét múlva kezdődő budapesti Demográfiai Csúcson, mert jó viszony fűzi a meghívó Novák Katalinhoz. Meloni ugyan Orbán fő szövetségesének számít Európában, de ennek ellenére nincs látható jele annak, hogy együttműködnének. Alapvetően eltérően vélekednek ugyanis Oroszországról.
Az Olaszország Fivéreinek strasbourgi frakcióvezetője azt közölte, hogy közismert, mennyire jó a kapcsolat Meloni és Novák között, mint ahogy az is, hogy az olasz koalíció igen nagy jelentőséget tulajdonít a demográfia alakításának. Ez áll az utazás hátterében.
Euractiv
A cseh elnök korábban már elfordulni látszott a Visegrádi Csoporttól, most mégis úgy nyilatkozott, hogy szükség van a regionális együttműködési fórumra, csak azt megint demokratikus és Európa-barát irányba kell állítani. Olyannak kell lennie, mint amilyen az induláskor volt. Pavel Prágában, a nagyköveti értekezleten fejtette ki véleményét.
A politikusnak előzőleg főleg Magyarország illiberális, illetve Moszkva-hívő irányvonala miatt volt kifogása a V4-es keret ellen. Ám most úgy foglalt állást, hogy a térségbeli kooperáció nem veszti el a jelentőségét és ő nagyon örül, hogy soros elnökként novemberben a cseh fővárosban üdvözölheti a három tagállam vezetőit.
Arra is kitért, hogy az egy hónap múlva tartandó szlovák választások megmutatják, merre óhajt haladni a szomszédos ország. Hozzátette ugyanakkor, hogy az eredménytől függetlenül megmarad a jó barátság, ő maga ezért dolgozik.
Spiegel
A Tübingeni Egyetem egyik professzora elnézést kért, mert rossz tanácsot adott a város főpolgármesterének, amikor a múlt év végén javasolta, hogy Boris Palmer tegyen eleget a jövő héten a Mathias Corvinus Collegium meghívásának és tartson előadást „A zöld határon át” címmel. A tanintézmény közleménye hangsúlyozza, hogy a szakértő tévedett, mert azt hitte, hogy tekintélyes Corvinus Egyetemről és nem a Fidesz káderképzőjéről van szó.
Az út miatt sok bírálat érte az elöljárót, aki egyébként is tengelyt akasztott pártjával, a zöldekkel, olyannyira, hogy a közelmúltban ki is lépett. Egyébként pedig még rasszizmussal megvádolták a bevándorlásról vallott nézetei miatt. Most azt fejtegette, hogy meglepte a felkért szakember melléfogása, de már késő lemondani a terminust. Arról is beszélt, hogy törekedni kell a párbeszédre más politikai felfogás képviselőivel is, hiszen azok többségben vannak Magyarországon és Lengyelországban is.
Spiegel
A BMW - Magyarországhoz hasonlóan - Bajorországban is akkugyárat kíván létesíteni, ám az érintett település lakói kivívták, hogy beleszólhassanak a döntésbe. Merthogy az ellenállás nagy, jóllehet a helyi önkormányzat már rábólintott a beruházásra, és hogy az hatalmas bevételt, valamint 3200 új munkahelyet hozna a falunak.
Straßkirchenben a 2700 helybélinek már kézbesítik a szavazócédulát, amelyeket postán kell visszaküldeniük. Az eredményt szeptember 24-én hozzák nyilvánosságra. A terv ellen egy polgári kezdeményezés mozgósított, mert a szervezet úgy gondolja, hogy a létesítmény nagyon megterheli a környezetet és elviselhetetlen forgalommal jár.
Napi 650 teherautóval, 3 ezer személykocsival, illetve több tucat busszal számolnak. Továbbá egy csomó alkalmazottat elcsábítana a környező üzemekből, miközben már most is jócskán vannak betöltetlen állások. Azon kívül tönkremenne több száz hektár termőterület.
A polgármester ezzel szemben azzal érvel, hogy minden euró úgy kell, mint egy falat kenyér. Továbbá hogy a gyár munkát és jólétet szavatolna nem csupán a helyieknek, hanem az egész körzetnek. Jelenleg nincs elég pénz óvodára, a széles sávú internet kiépítésére, valamint az utak rendbetételére. A BMW-nek 1200 helyi alvállalkozó dolgozik, és az új üzem évi 600 ezer akkut állítana elő.
FAZ
Joschka Fischer kijelentette, hogy olyan világban élünk, amikor alapvetően újra keverik a kártyákat, emiatt Németországnak az eddigitől teljesen eltérő vágányra kell ráállnia. A legendás volt zöld külügyminiszter és alkancellár egy hannoveri gazdasági fórumon vázolta, miként látja a jövőt.
Hangsúlyozta, hogy radikális döntéseket kell hozni a német politikában, mert már messze nem az a fontos, hogy ne nőjenek, illetve kiegyensúlyozottak legyenek az adósságok. Sokkal inkább a fegyverkezésre, a védelemre kell költeni, illetve el kell érni, hogy az ország megfelelő feltételeket szavatoljon a gazdaság számára.
A háború alapvetően átalakította a viszonyokat, és ezen az sem változhat, ha Putyin egy nap befejezettnek nyilvánítja a hadműveletet. Az orosz nagyhatalmi igényekből fakadó fenyegetés akkor is fennmarad Európával szemben. Ebből pedig a demokratikus államoknak le kell vonniuk a megfelelő következtetéseket. Búcsút kell inteni a tartós béke illúziójának, mivel tartósan visszatértek a földrészre a viszályok.
Ennélfogva Németországnak sok pénzt kell fordítania a Bundeswehr fejlesztésére, a Scholz által kilátásba helyezett 100 milliárd euró messze nem elég. A döntő az, hogy képes lesz-e az ország megvédeni magát. A biztonság immár elsősleges szempont. Költeni kell rá, el kell hagyni a takarékoskodást. Vonatkozik ez az iparban tapasztalható világméretű elosztási harcra is. Mint ahogy a digitális gazdaságra, valamint a klímával összefüggő ágazatokra is. Ha itt nincsenek észnél, a többiek leelőzik a németeket gazdasági téren.
Bloomberg
A hírügynökség egyik legjobb külpolitikai elemzője úgy véli, hogy a leginkább a két Korea példája szolgálhat mintául az orosz-ukrán viszály rendezéséhez. Andreas Kluth szerint valamit találni kell kiútként, mivel megrekedni látszik Kijev ellentámadása. Vagyis mind inkább az rajzolódik ki, hogy az ukránok nem lesznek képesek kiűzni az oroszokat, utóbbiak ugyanakkor nem tudnak újabb területeket kihasítani a szomszédos országból.
Az áldozatok száma és az anyagi ráfordítás viszont csak egyre nő. És minél tovább visszautasítják a párbeszédet, annál többen halnak meg, miközben a helyzet nem változik alapvetően. Azaz azt kellene csinálni, amit 1953-ban, a koreai háborúban: fegyverszünetet aláírni. Vagyis nem jönne létre békemegállapodás, megoldatlan kérdések maradnának nyitva, de elhallgatnának a fegyverek.
70 évvel ezelőtt befagyott a viszály, de a tűzszünet azóta is tart. Közben pedig Dél-Korea jóléti demokrácia lett. Azt a történelem úgyis ki fogja mondani, hogy Putyin a bűnös a katasztrófáért, ám a múlt tanulsága azt sugallja, hogy eljött az idő: párhuzamosan kell harcolni és tárgyalni. Nem a győzelem reményében, hanem annak beismeréseként, hogy véget kell vetni ennek a rettenetnek.
FT
Az orosz hadigazdaság ugyan repedezik, de Moszkva még fenn tudja tartani. Célja nyilvánvalóan az, hogy kibekkelje a nehézségeket és meglássa: fordul-e a politikai hullám Amerikában – írja elemzésében a kommentátor, Tony Barber. Hivatalos adatok szerint elsősorban a járműgyártás van bajban, de súlyos gondot jelent a munkáskéz hiánya, valamint az infláció is.
A hivatalos jelentéseket persze fenntartással kell kezelni, de sok mutató a háborús gazdaság sok tünetéről árulkodik. Ideértve a kormányzati kiadásokat és a hiányfinanszírozást. Kijev és szövetségesei számára a kérdés az, hogy elér-e olyan szintet a nyomás, aminek eredményekért Moszkva kénytelen beszüntetni a háborút. A szankciók kétségtelenül súlyosbító tényezőt jelentenek, főleg az energia bevételek megcsappanása miatt.
A Kreml próbálja elkerülni, hogy rákényszerüljön az életszínvonal korlátozására, hiszen jövőre elnököt kell választani. Az idő tehát szorít. De az orosz gondok eltörpülnek azokhoz képest, amelyekkel az ukránok szembesülnek. Lehet persze, hogy egy nap komolyan felvetődik a putyini rezsim túlélése, de a gazdaság állapota alapján az azért még messze van.
Következő cikk: Tanúja voltam a legabszurdabb metamorfózisoknak
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Tökéletesen álcázza magát az olasz miniszterelnök
Elfogadtatta magát az európai politikai középpel, holott tovább emelkedik az államadósság és ezzel egy új pénzügyi >
Putyin és segítőkész baráti
Mivel a NATO 25 éve bombázta a belgrádi kínai nagykövetséget, Hszi Szerbiából azt a geopolitikai üzenetet >
Orbán nagyotmondása a délszláv háborúba való magyar beavatkozás visszautasításáról
Mi történhetett hát? Máig hitelesen meg nem erősített hír szerint Clinton valóban felhívta Orbánt, valószínűleg valamikor >
Ezreket mozgósított Debrecenben, a kormány egyik erődjében Orbán mind erősebb kihívója
Ekkora megmozdulás nem megszokott dolog vidéken. Maga a fő szervező úgy értékelte, hogy ilyen nagy demonstráció >
Hajnal vagy alkonyat?
Hajnalodik vagy alkonyodik a világban? Nehéz megmondani a vöröslő, szürkés fényben. De azt régóta állítom, hogy >
Hogyan teszik tönkre a múlt nacionalista szellemei a Nyugat-Balkán jövőjét
A múltból itt maradt nacionalisták, mint Vučić és Dodik, tönkreteszik a Nyugat-Balkán jövőjét. Erre figyelmeztet Vedran >
Az az ember, akitől Orbánnak félnie kell
A Kurier külpolitikai rovatvezetője úgy mutatja be Magyar Pétert, hogy ő az, akitől még Orbán is >
Egyetlen kisteherautóval
Bárcsak ne Magyar Péter volna az egyetlen, aki miatt biztosan fáj most néhány fej a Karmelitában. >
Nem lenne jó az, ha Amerika rendszerváltást próbálna elérni Kínában
Fareed Zakaria a Washington Postban óv attól, hogy hatalomra kerülésük esetén a republikánusok visszatérjenek a kemény >
A júniusi választáson sikerül Fico orrára koppintani?
Ódor Lajos szerint azok a szavazópolgárok, akikkel ő szokott találkozni, egyértelműen abban bíznak, hogy a júniusi >
Az EU új keleti bővítése győzelmet jelentene Putyin felett
A Spiegel szerzője, Michael Sauga szerint manapság teljes az egyetértés az ügyben, hogy a 20 évvel >
A Macron-momentum
Európa sokféle nehézséggel szembesül, de ezek alapvető oka, hogy nincsenek megfelelő vezetői, ezért úgy tűnik, hogy >