2024. május 9. csütörtök
Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Orbán táncra perdíti a bábúkat

Orbán táncra perdíti a bábúkat

Orbán most aztán igazán belelendült. Újabban az összes uniós csúcs a magyar miniszterelnök bűvöletében zajlik. Minden csakis a mini Cézár körül forog, amikor összejönnek a tagállamok első emberei. Odahaza cinikus hatalmi játékot ad be a lakosságnak és a magyarok csüngenek a hencegésein. Így értékeli a helyzetet Brüsszel után Kurt Seinitz, aki több mint 50 éve a nagy hatalmú osztrák Neue Kronen Zeitung bulvárlap külpolitikai rovatvezetője és arról nevezetes, hogy annak idején a világsajtóból ő vette észre elsőként, hogy Orbán Viktor Tusványoson meghirdette az illiberális demokráciát.

Azt ajánlja, mindenki induljon ki abból, hogy a politikus nem fog megváltozni. Van benne küldetéstudat. Stratégiája azonban nem korlátozódik Magyarországra. Saját bevallása szerint át akarja alakítani az EU-t – a maga áldemokratikus rendszerének megfelelően. Azzal számol, hogy hamarosan már nem lesz egyedül a kormányfők között. A maga szemszögéből vereségnek számít ugyan, hogy új vezetés van Varsóban, ám a váróteremben olyanok gyülekeznek, mint Wilders, Le Pen, az AfD vagy éppen Kickl, az Osztrák Szabadságpárt vezetője. Egy ilyen Unió nagyon ínyére volna Trumpnak és Putyinnak is. A szervezet kompromisszumokra épül, de elég belépni és már dől a pénz. Orbán korrupciós hálózatát a nyugati adófizetők befizetései táplálják. Ezért azután nem győzi szidni az EU-t, ki azonban nem lép. A kis magyar oligarchia számára ismeretlen fogalom a szolidaritás, ami mellett amúgy minden tagország elkötelezte magát. Orbán szenvedélyesen hágja át a korlátokat. A demokratikus jogállam tehetetlensége, vagy ha úgy tetszik: álmatagsága, hiú elvakultsága az illegális migrációs áramlat láttán a populisták hálójába tereli a polgárokat. Gazdag aratásra készülhetnek Orbánék. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

Der Standard

 

Orbán az EU-t zsarolja és utóbbi gyengének látszik. Hagyta, hogy a legutóbbi felső szintű tanácskozáson a kormányfő diktáljon, manipulálhatónak bizonyult. Ez pedig végzetes benyomást kelt, éppen akkor, amikor közelednek az uniós választások – hangsúlyozza Petra Stuiber, a lap főszerkesztő-helyettese.

Megint mindent eluralt Orbán Viktor fennhéjázó fellépése. A szélsőjobbos politikus, az illiberális demokrácia büszke képviselője odahaza módszeresen leszalámizza a jogállamot, közben azonban Brüsszel úgy látja, hogy haladást tanúsít – csak azért, mert engedett az igazságszolgáltatás ügyében.

Jutalomképpen kap 10 milliárd eurót.  A csúcson kegyesen elhagyta a tanácstermet, hogy a többiek jóváhagyhassák a felvételi párbeszéd megindítását Ukrajnával, de ettől ökölbe szorul mindazoknak a keze, akik nem ismerik az uniós diplomácia finomságait. Ám pedig utána rátett még egy lapáttal: csak akkor szavazza meg Kijev pénzügyi megsegítését, ha felveheti az összes visszatartott forrást. De az ukrán alapba akkor sem kell befizetnie egy fityinget sem - bennfentesek már dolgoznak a következő diplomáciai huszárvágáson.

Lehet persze, hogy a két téma időben csupán véletlenül esett egybe, ám kívülállók számára az Unió vértelennek tűnik. Olyan, mintha viasz lenne narcisztikus populisták kezében.

 

Bloomberg

 

Felerősödtek a populista szelek Európában, jön fel Meloni, Wilders és a többi hasonszőrű. Az olasz miniszterelnök, a posztfasiszta Olaszország Fivérei vezére ugyan azt bizonyítja, hogy ezek a pártok nyomás hatására mérsékelhetik magukat, visszafoghatják legszélsőségesebb ösztöneiket, ám ez csak kevés vigaszt nyújt az általános irányzat láttán, sőt még ő is okozhat kellemetlen meglepetést.

Ugyanis meggyengítheti az európai tervet, főként a bevándorlás ügyében. Nem kizárt, hogy aláássa az értékeket, valamint a jogállamot. Hiszen agresszívan nacionalista. Amikor megegyezett Albániával a menekültek fogva tartásának és a kérelmek feldolgozásának kiszervezéséről, Trump szolgált neki mintául. De a szélsőjobb nagy lökést kaphat általában is, ha a politikus ismét beköltözik a Fehér Házba.  

Az elemzés az érintettek közé sorolja Orbánt, Ficót, a Svéddemokratákat, az AfD-t, Le Pent, csak azt nem tudja, mekkora lesz a befolyásuk az európai választás után. Tusk győzelme viszont azok számára reménysugár, akik hisznek a liberális európai tervben. Lengyelország bástya a kemény jobbal szemben.

De a kilátásokat illetően érdemes elővigyázatosnak lenni, mert Berlusconit sem vették komolyan, egészen addig, amíg nem döntette be majdnem az euroövezetet. Meloni és társai ugyanazt a hullámot lovagolják meg, mint a trumpisták, és fennáll a veszély, hogy ismét a szakadék szélére taszítják az európai tervet.

 

FAZ

 

Az Európai Unió az olyan despoták ellen dolgozta ki a médiaszabadság törvényt, mint Orbán Viktor, csakhogy a fejlett demokráciákban korlátozza a sajtó függetlenségét. A részletek ugyan csak ezután derülnek ki, de az biztos, hogy lesz egy új hatóság, amely az egész kontinensen felügyeli a szerkesztőségek és a kiadók munkáját.

El kell érnie, hogy a kormányok ne gyakorolhassanak túlzott befolyást a tömegtájékoztatásra, sem a közrádióknál és –tévéknél, sem a kereskedelmi orgánumoknál. Átlátható módon kell szervezni az állami reklámokat, tilos lesz lehallgatni az újságírókat, illetve azok informátorait. Nehogy olyan viszonyok alakuljanak ki, mint Magyarországon vagy Lengyelországban.

Vitás esetekben az érintett intézmény dönt, ami ismételten csak a magyar és lengyel állapotok ellen irányul, ám ahogy ismerjük az EU-t: általában ott lép határozottan közbe, ahol semmi baj sincs a jogállammal. Ellenben érdemes volna fogadást kötni rá, hogy Orbán cseppet sem fogja zavartatni magát az új hivataltól, miközben belülről próbálja szétverni az Uniót. Egy cseppet sem izgatja az új szabályozás.

És Brüsszel, amely képtelen ellensúlyozni a Putyinnak nyújtott magyar támogatást, semmit sem fog tenni.

 

Die Welt

 

A német védelmi miniszter kijelentette, hogy Európának gyors ütemben ki kell építenie saját védelmi képességét, amihez nagyjából 5-8 év áll a rendelkezésére. Ennyi idő alatt kell felfuttatnia a hadiipart, illetve felkészítenie a közvéleményt. Merthogy – emlékeztet Pistorius – Oroszország máris hatalmas összegeket áldoz a katonai célokat szolgáló ágazat fejlesztésére.

Közben pedig fenyegeti a balti államokat, Grúziát, és Moldovát, amit igen komolyan kell venni. Merthogy itt cseppet sem kardcsörtetésről van szó. És a veszély az évtized végén elérheti Németországot is. Annál is inkább, mivel látszik, hogy az Egyesült Államok fokozottan a Csendes-óceán térsége felé fordul, bár remélhetőleg csupán kisebb mértékben fogja vissza szerepvállalását az öreg kontinensen.

Ebből viszont az következik, tette hozzá, hogy az európaiaknak leginkább saját maguknak kell gondoskodniuk a biztonságról.

 

Süddeutsche Zeitung

 

A Német Külpolitikai Társaság kutató intézetének igazgatóhelyettese úgy becsüli, hogy ha véget érnek a harcok ukrán földön,  a NATO-nak 6-10 éve lesz, hogy elrettentse Oroszországot bármiféle ostobaságtól, vagyis egy következő háborútól. Christian Mölling  szerint Moszkvának ennyi idő kell, hogy újból készen álljon a támadásra, ám Németországnak és a katonai szövetségnek már előtt képesnek kell lennie az elriasztásra, illetve szükség esetén az oroszok visszaverésére.

Csakis ily módon lehet mérsékelni egy újabb súlyos fegyveres válság kockázatát. Két tényező támasztja alá a veszélyt: 1. A Kreml egyre agresszívabb. Imperialista célokat követ, mert helyre akarja állítani az egykori orosz birodalmat. Odasorolja a Baltikumot is. Arról nem beszélve, hogy rendszeresen háborúzik.

2. Növeli csapásmérő képességét, fokozatosan kiépíti hadigazdaságát. Rááll arra, hogy hosszú időn át csatázik az ukránokkal, illetve néz farkasszemet a Nyugattal. Utóbbinak a hadiipari készülődéssel egyidejűleg azonban felvilágosító kampányba kellene kezdenie, meg megértesse a potenciális agresszorral: semmi esélye sincs. Ukrajnát pedig fokozatosan be kell vonni az európai védelmi rendszerbe.

Az USA azonban gátló tényező, mivel Trump véget vethet nukleáris védőernyőként a NATO-nak. Sőt, az európai biztonság már ma az amerikai belpolitika pingpong labdája lett. Viszont hogy sikerüljön elhárítani bármiféle külső veszélyt, támaszkodni kell az európai lakosság közreműködésére, mert éppen Ukrajna példája tanúsítja, mennyi fontos a tömegek hozzáállása a védelem szemszögéből.

 

FT

 

A nyugati vezetők csak saját magukat okolhatják, amiért közvéleményük belefáradt az ukrán háborúba – mutat rá a szemleíró, Martin Sandbu. Hiszen ők hitették el az emberekkel, hogy nem lesz túl nehéz kivívni a győzelmet, ám a valóság rájuk cáfolt. Úgyhogy senki se gondolja, hogy az EU-főnökség képes lesz elhárítani a legrosszabbat.

Az persze üdvözlendő, hogy a magyar ellenkezés dacára sikerült tető alá hozni a felvételi tárgyalások megkezdését Kijevvel. Meg a többiek annak is meg fogják találni a módját, hogy túllépjenek Orbánon és odaadják az 50 milliárdot az ukránoknak. Ám ezek a döntések fordítva is elsülhettek volna, ami rávilágít, mennyire törékeny lehet Ukrajna támogatása.

Mindenesetre a közbeszéd erősen negatívba fordult át a válság kapcsán. Az előjelek persze már egy ideje kedvezőtlenek, mégis meglepő, hogy a jól ismert tények ellenére milyen gyorsan elterjedt az az értelmezés, hogy Ukrajna kudarcot vall, a Nyugat pedig inog. Miközben a fronton a nehézségek elsősorban abból fakadnak, hogy az ukrán hadsereg nem kapta meg a leghatékonyabb fegyvereket.

Ennélfogva a politika azzal szembesül, hogy végre meg kell mondani a társadalomnak: nem szabad takarékoskodni az anyagi áldozattal, mert az egész földrész biztonsága az ukránok sikerétől függ. főleg ha újból Trump lesz az elnök.    

 

Daily Telegraph

 

Az egyébként erősen Európa-ellen újság vezércikke úgy foglal állást, hogy a Nyugatnak most nem szabad magára hagynia Ukrajnát. Hogy egyelőre függőben van az 50 milliárdos csomag, az azt támasztja alá, hogy megint válság van a támogatás ügyében. A magyar ellenállást ugyan ki lehet védeni, ám ezzel együtt nehéz derűlátónak lenni. Annál is inkább, mert kezd eluralkodni a szkepszis, még Lengyelországban is.

Az amerikai lelkesedés a jelek szerint alábbhagy. De a megcsappanó hit másutt is arra ösztökélheti a kormányokat, hogy inkább befelé forduljanak és megkérdőjelezzék a háború finanszírozásának, a Putyin elleni harcnak az értelmét.

Az ukrán egységek már most is kénytelenek adagolni a lőszert, nehogy teljesen kifogyjanak belőle. Támadóképességük erősen korlátozott, ez pedig nagyban elősegítette a jelenlegi patthelyzetet. De nem kell, hogy így legyen. A Kijev mellett kiálló államoknak azt kell szorgalmazniuk, hogy az ukránok kapjanak több hadfelszerelést, még mielőtt a hangulat Putyin javára változik meg saját országukban.

Az opció nem egyszerűen az, hogy Putyin nyer, hanem mindazok, akik ellenzik a szabályokra épülő nemzetközi rendet, amin a Nyugat biztonsága és jóléte alapszik.

 

Washington Post

 

A lap biztonságpolitikai szakértője három napon át keresztbe-kasul bejárta Ciszjordániát és azt tapasztalta, hogy ha békét akar a világ a térségben, akkor szembe kell szállnia a Netanjahu-kormánnyal. David Ignatius szerint Izrael teljesen uralma alá vonta a térséget és a mindennapos visszaélések folytán az élet sokszor megalázó a palesztinok számára, ez pedig eltorlaszolja a megbékéléshez vezető utat.

A palesztin állam tündérmesének tűnik, gátolják az izraeli települések, illetve előőrsök. Magas kerítések, valamint betonfalak veszik körbe ezeket, azt jelképezik, hogy aligha bontják le egyhamar ezeket a létesítményeket. Daniel Seidemann jogász, aki elkísérte az újságírót, illetve a State Department két munkatársát, azt mondja, hogy a települések célja éppen az, nehogy önálló államot alapíthassanak a palesztinok.

Az egykori, bibliai Júdeában és Szamáriában 700 ezer zsidó él, közülük legalább 200 ezernek távoznia kellene, így a szakértő szerint komoly az esélye a polgárháborúnak a zsidó állam és a telepesek között. Utóbbiak részéről a régióban évek óta fokozódik az erőszak, a Hamász támadása pedig csak még rátett egy lapáttal. De a büntetés többnyire elmarad. Biden ugyanakkor azzal szembesül, hogy a palesztin kérdés rendezéséhez össze kell csapnia Izraellel. Alighanem csakis ez jelenthet kiutat a patthelyzetből.

 

Wall Street Journal

 

A kommentár tragédiának nevezi Trump ügyvédje számára, hogy 148 millió dollárt kell fizetnie, amiért ugyanazzal házalt, mint Trump, vagyis, hogy meghamisították az elnökválasztás eredményét. A jogászt két georgiai választási munkatárs perelte be, miután azzal vádolta meg őket, hogy csaltak a levélszavazatok összeszámlálásánál.

A büntetés az eredetileg kért kártérítés háromszorosa lett. Alighanem mérséklik a fellebbviteli tárgyalás során, de a volt new yorki polgármester így is csődbe mehet és jogászként elveszítheti működési engedélyét. Az egyetlen, akinek feltehetőleg a haja szála sem görbül meg a rágalmazás miatt, az Trump. A tanulság az, hogy nem szabad a lojalitást a józan ítélőképesség elé helyezni, mert könnyen úgy járhat bárki, mint Guiliani.

 

 

2023. december 18.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Az unió reálpolitikája alááshatja a demokráciát és az emberi jogokat

Európa azzal büszkélkedik, hogy példát mutat demokráciából, ám pont az ellenkezője az igaz, mivel korrupt rezsimeket >

Tovább

Tökéletesen álcázza magát az olasz miniszterelnök

Elfogadtatta magát az európai politikai középpel, holott tovább emelkedik az államadósság és ezzel egy új pénzügyi >

Tovább

Putyin és segítőkész baráti

Mivel a NATO 25 éve bombázta a belgrádi kínai nagykövetséget, Hszi Szerbiából azt a geopolitikai üzenetet >

Tovább

Orbán nagyotmondása a délszláv háborúba való magyar beavatkozás visszautasításáról

Mi történhetett hát? Máig hitelesen meg nem erősített hír szerint Clinton valóban felhívta Orbánt, valószínűleg valamikor >

Tovább

Ezreket mozgósított Debrecenben, a kormány egyik erődjében Orbán mind erősebb kihívója

Ekkora megmozdulás nem megszokott dolog vidéken. Maga a fő szervező úgy értékelte, hogy ilyen nagy demonstráció >

Tovább

Hajnal vagy alkonyat?

Hajnalodik vagy alkonyodik a világban? Nehéz megmondani a vöröslő, szürkés fényben. De azt régóta állítom, hogy >

Tovább

Hogyan teszik tönkre a múlt nacionalista szellemei a Nyugat-Balkán jövőjét

A múltból itt maradt nacionalisták, mint Vučić és Dodik, tönkreteszik a Nyugat-Balkán jövőjét. Erre figyelmeztet Vedran >

Tovább

Az az ember, akitől Orbánnak félnie kell

A Kurier külpolitikai rovatvezetője úgy mutatja be Magyar Pétert, hogy ő az, akitől még Orbán is >

Tovább

Egyetlen kisteherautóval

Bárcsak ne Magyar Péter volna az egyetlen, aki miatt biztosan fáj most néhány fej a Karmelitában. >

Tovább

Nem lenne jó az, ha Amerika rendszerváltást próbálna elérni Kínában

Fareed Zakaria a Washington Postban óv attól, hogy hatalomra kerülésük esetén a republikánusok visszatérjenek a kemény >

Tovább

A júniusi választáson sikerül Fico orrára koppintani?

Ódor Lajos szerint azok a szavazópolgárok, akikkel ő szokott találkozni, egyértelműen abban bíznak, hogy a júniusi >

Tovább

Az EU új keleti bővítése győzelmet jelentene Putyin felett

A Spiegel szerzője, Michael Sauga szerint manapság teljes az egyetértés az ügyben, hogy a 20 évvel >

Tovább