Ma Mihály, Győző névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Vučić legyőzéséhez Szerbiának más kaliberű ellenzékre van szüksége
A Neue Zürcher Zeitung Balkán-szakértője úgy ítéli meg: ahhoz hogy Vucicot le lehessen győzni Szerbiában, másfajta ellenzékre van szükség. Mert az alapvető hiányosságokat árul el, miközben az elnök ellenőrzi a sajtót, aláássa a hatalmi ágak szétválasztását és elfogadottá teszi az urambátyám-rendszert. Andreas Ernst emlékeztet arra, hogy súlyos csalódás volt jó két hete a választás eredménye mindazok számra, akik demokratikus országot akarnak – a szabad Európa részeként. Ám éppen a változás érdekében szélsebesen át kell alakulniuk az ellenzéki pártoknak. Önbecsapás, ha kudarcukat csak a rezsim trükkjeivel indokolják. Épp ezért programot kell felmutatniuk, túl azon, hogy az államfő mondjon le. Ideértendő, hogy ki kell mondaniuk: Koszovó önálló ország, ehhez persze idő kell. Az ad hoc összefogás helyett állandósítani kell a szövetséget, de ott olyan profi figurákra lenne szükség, mint amilyen a meggyilkolt Zoran Djindic volt. Továbbá le kell lépniük a színről az olyan lejáratott politikusoknak, mint Dragan Djilasz vagy Boris Tadic, mert már nincs hitelük, ellenben nagy nyereséget (talált pénzt) jelentenek a hatalom számára. A rendszer megbuktatásához ideológia, megfelelő szervezeti keret és karizma kell. Ha sikerül, az a szomszédság számára is áldással érne fel, mivel a térség legnagyobb országa megválna a revansizmustól, viszont ráállna a demokratizálódás és a növekedés pályájára. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Daily Telegraph
A konzervatív újság szerkesztőségi véleményben hívja fel a figyelmet, hogy 2024 kritikus év lesz az egész világ számára, mert a Nyugat mind inkább abba az irányba halad, hogy közvetlen viszályba keveredjen Oroszországgal, Iránnal, illetve esetleg mindkettővel. Pedig alapvetés a diplomáciában, hogy ezt el kell kerülni.
Az oroszok azért bombáznak szüntelenül ukrán civil célpontokat, mivel demoralizálni igyekeznek a szomszédos népet – éppen akkor, amikor a szövetségesek visszafogják a támogatást. Az ukránok ezzel szemben kiterjesztik a harcokat Oroszországra: a határ menti Belgorod városában legalább 20-an haltak meg az ágyúzás következtében.
A nyugati partnerek pont azért nem adtak nagyobb hatótávolságú tüzérségi eszközöket Kijevnek, mert az a viszály kiszélesedésével fenyegetett. Putyin viszont a lankadó lelkesedés láttán úgy érezheti, hogy bejött a kivárás taktikája. A szankciók nem kényszerítették térdre országát, nem tört ki puccs. A Közel-Kelet pedig elterelte a figyelmet, ráadásul ott is nagy az esély, hogy továbbterjed a konfliktus.
Az egész mögött Irán áll, sőt lehet, hogy hamarosan a Hamásznál sokkal jobban felszerelt Heszbollahot is rászabadítja Izraelre. Teherán ugyanakkor mindenképpen atomfegyverhez igyekszik jutni. Az oroszok alighanem megelégednek azzal, hogy fenyegetőznek a nyugati szerepvállalás miatt.
Ám ha a háborúk veszélyeztetik a világkereskedelmet, az nem jó Kínának. Ezért Pekingnek közben kell járnia, hogy Moszkva és Irán vessen véget a kalandorságnak. A világra az a veszély leselkedik, hogy ennyire kritikus évet, mint amilyennek 2024 ígérkezik, még nem élt meg a hidegháború vége óta. Vissza kell szorítani az autokratákat, különben tényleg sötét kilátásokkal kell számolni.
Time
Az amerikaiak a jelek szerint az idén a korábbinál jobban hajlanak a tekintélyelvűségre, ami abból derül ki, hogy Trump a tekintélyelvűségre tör, ez mégsem visz el tőle szavazatokat – éppen akkor, amikor a közelgő első előválasztásokon megmérettetnek visszatérési tervei. Sőt, hogy ilyen jól áll a közvélemény kutatásokban, az segít neki, hogy tűzfalat emeljen pártbeli riválisaival szemben, miközben diktátorokról zeng dicshimnuszokat, ugyanakkor riadalmat kell az autokráciák szakértői között.
Ezt fejti ki kommentárjában Philip Elliott, a hírmagazin felelős szerkesztője, kiemelve, hogy a korábbi elnök megértette: az egyenlőtlenségek folytán sok fehér munkás úgy érzi: az út szélén hagyták. És a közösségi média jóvoltából megtalálták egymást, kölcsönösen támogatják egymás nézeteit.
Trump szemében a hűség fontosabb a hozzáértésnél, ennélfogva ha nyer, sok köztisztviselőre nehéz időszak vár. Megbízottai várhatóan kipécéznek olyan újságírókat, akik nem értenek egyet húzásaikkal. Ezt az irányzatot azonban már évek óta tetten lehet érni. A tekintélyuralom vonzó is lehet. Félresöpri a fékek és ellensúlyok kellemetlen rendszerét, az erkölcsi aggályokat és a feleslegesnek tartott szakértőket.
A korábbi elnök négy év alatt felforgatta Washingtont, de most még nagyobb bajokat okozhat. Ám ha az autokrácia felé fordul, azt a demokrácia teszi lehetővé. Viszont még az is elképzelhető, hogy a trumpizmus valójában alapvetően azt jelzi: miben hiszen az amerikaiak. Viszont ha győz és átállítja a váltókat, azt el kell fogadniuk a jogállam igaz híveinek. No, meg azt is, hogy ilyen az amerikai nemzet.
FT
A szerkesztőségi állásfoglalás úgy értékeli, hogy Amerikában a választási küzdelem az ország lelkéért folyik, de Bidennek világosan meg kell értetnie, mi a tét Trump ellenében. Ez esetben ugyanis kivételesen igaz az a közhely, miszerint a szavazópolgárok döntésének messzire ható következményei lesznek.
Az egész amerikai politikai rendszer mérettetik meg, amire 1860 óta nem volt példa. De előtte még a Legfelsőbb Bíróságnak ki kell mondania, el lehet-e tiltani az előző elnököt attól, hogy induljon előválasztásokon. A válasz feltehetőleg az lesz: nem, ám a jogi csatározás az eddigi legádázabb választásnak adja meg az alaphangot.
Az egyik oldal a demokráciát képviseli, a másik térfélen viszont olyasvalaki áll, aki azt ígéri, hogy felrúgja az alapszabályokat. Nem is titkolja, hogy ki akarja vezényelni a katonaságot az utcai tüntetők ellen, valamint azt sem hogy az igazságügyi tárca bevonásával személyes vendettákra készül., ideértve a „bűnöző Biden-családot”. Kirúgna egy csomó közalkalmazottat, aki nem tesz hűségesküt neki.
Ha a bíróságok jelenleg nem tudták elszámoltatni egy sor kérdésben, akkor miként lennének képesek visszafogni elnökként? A demokrácia léte forog kockán. Továbbá az amerikai gazdaság állapota. Viszont ha elítélik, akár már márciusban, azt meg fogják jegyezni a független szavazók. De mintha még nem ismerték volna fel, mire megy ki a játék. Bidennek még van elég ideje, hogy felnyissa a szemüket, ennél sürgetőbb feladata nincs is.
Washington Post
A vezércikk rámutat: az amerikai Kongresszus nem hagyhatja annyiban, hogy Oroszország sorozatban mér halálos csapásokat Ukrajnára. Múlt pénteken 14 darab S-300-as rakétát lőtt ki, ez volt a legsúlyosabb légitámadás a háború 22 hónapja alatt. 45, többemeletes épület rongálódott meg, iskolák, templomok, kórházak, szülőotthonok, bevásárló központok, áruházak, katonai létesítmények és hadiüzem. Összesen 40-en haltak meg, a sebesültek száma: 160.
Putyin célja nem változott: felszámolni a szomszéd állam függetlenségét, megakadályozni, hogy demokrácia legyen, amelyet szoros kapcsolatok fűznek az EU-hoz, sőt, a NATO-hoz. Az erőszakkal azt jelzi, hogy átvészelte az ukrán katonai ellenállást, illetve a nyugati szankciókat, illetve hogy reményei szerint lanyhul a Nyugat elszántsága, valamint figyelme.
Az ukránok mind inkább aggódnak, hogy akkor mi jön most. Elakadt a szövetségesek anyagi támogatása, Brüsszelben a Moszkva-barát Orbán Viktor miatt. Ám a legjobb válasz Washington részéről az volna, hogy megszavazza a segítséget Ukrajnának, illetve Izraelnek, egyben határoz a déli határ védelméről. Az egész összeg a GDP-hez képest elhanyagolható, ellenben nagyban hozzájárulhat az ukrán állam túléléséhez, elrettentené Putyint és a hozzá hasonlókat, hogy a jövőben ilyen invázióra adják a fejüket.
Kijev számára nagyobb hatótávolságú rakétákat, F-16-osokat, légvédelmi fegyvereket, valamint muníciót kell küldeni. Ezzel párhuzamosan el kell zárni Moszkva külső beszerzési forrásait. Hosszú harcnak nézünk elébe, hacsak Putyin nem kényszerül rádöbbenni, hogy az ukránok biztosan számíthatnak nyugati barátaik szilárd katonai támogatására.
Neue Zürcher Zeitung
A lap Balkán-szakértője úgy ítéli meg: ahhoz hogy Vucsicsot le lehessen győzni Szerbiában, másfajta ellenzékre van szükség. Mert az alapvető hiányosságokat árul el, miközben az elnök ellenőrzi a sajtót, aláássa a hatalmi ágak szétválasztását és elfogadottá teszi az urambátyám-rendszert.
Andreas Ernst emlékeztet arra, hogy súlyos csalódás volt jó két hete a választás eredménye mindazok számra, akik demokratikus országot akarnak – a szabad Európa részeként. Ám éppen a változás érdekében szélsebesen át kell alakulniuk az ellenzéki pártoknak. Önbecsapás, ha kudarcukat csak a rezsim trükkjeivel indokolják. Épp ezért programot kell felmutatniuk, túl azon, hogy az államfő mondjon le. Ideértendő, hogy ki kell mondaniuk: Koszovó önálló ország, ehhez persze idő kell.
Az ad hoc összefogás helyett állandósítani kell a szövetséget, de ott olyan profi figurákra lenne szükség, mint amilyen a meggyilkolt Zoran Djindic volt. Továbbá le kell lépniük a színről az olyan lejáratott politikusoknak, mint Dragan Gyilasz vagy Boris Tadic, mert már nincs hitelük, ellenben nagy nyereséget (talált pénzt) jelentenek a hatalom számára.
A rendszer megbuktatásához ideológia, megfelelő szervezeti keret és karizma kell. Ha sikerül, az a szomszédság számára is áldással érne fel, mivel a térség legnagyobb országa megválna a revansizmustól, viszont ráállna a demokratizálódás és a növekedés pályájára.
Der Standard
A Kínához fűződő kapcsolatokban Amerika még mindig azt a stratégiát követi, amit egykor Kissinger dolgozott ki a reálpolitika nevében: a gazdasági együttműködést kell forszírozni, viszont nem kell Peking körmére nézni a demokrácia, az emberi jogok ügyében. Trump alighanem ezt a cinikus irányvonalat követné, ám annak az amerikai munkavállalók innák meg a levét.
Ezt fejti ki kommentárjában Daron Acemoglu, a híres-neves egyetem, az MIT közgazdász professzora, valamint kollégája, Simon Johnson, aki egykor a Valutaalap főközgazdásza volt. Felidézik, hogy a legendás ex-külügyminiszter és nemzetbiztonsági tanácsadó annak idején azzal indokolta a viszony fejlesztését: az USA-nak ellensúlyra van szüksége a szovjet és japán törekvésekkel szemben.
Csakhogy az olcsó kínai tömegáruk folytán a tengerentúlon alig 10 év alatt több mint két millió állás szűnt meg. Kínában ugyanakkor a nyitás fő haszonélvezői nem az átlag parasztok és munkások, hanem a jól képzett rétegek és a városi szakemberek lettek, miközben fokozódtak az egyenlőtlenségek.
A Kínai Kommunista Párt kizárólag azért hajtott végre reformokat, hogy becsábítsa a külföldi tőkét és technológiát, de már feladta, sőt visszacsinálta a kedvező változásokat. Az Egyesült Államoknak épp ezért sutba kellene vágnia Kissinger örökségét, és meg kellene követelnie, hogy Peking kötelezze el magát a politikai szabadságjogok mellett, ha továbbra is be akar jutni az amerikai piacra. Trumpot csak a saját hatalma érdekli, ezért ha ő nyer, az azt jelenti, hogy a Kína-kapcsolatból kevesen profitálnak, ellenben igen sokan a rövidebbet húzzák.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Tökéletesen álcázza magát az olasz miniszterelnök
Elfogadtatta magát az európai politikai középpel, holott tovább emelkedik az államadósság és ezzel egy új pénzügyi >
Putyin és segítőkész baráti
Mivel a NATO 25 éve bombázta a belgrádi kínai nagykövetséget, Hszi Szerbiából azt a geopolitikai üzenetet >
Orbán nagyotmondása a délszláv háborúba való magyar beavatkozás visszautasításáról
Mi történhetett hát? Máig hitelesen meg nem erősített hír szerint Clinton valóban felhívta Orbánt, valószínűleg valamikor >
Ezreket mozgósított Debrecenben, a kormány egyik erődjében Orbán mind erősebb kihívója
Ekkora megmozdulás nem megszokott dolog vidéken. Maga a fő szervező úgy értékelte, hogy ilyen nagy demonstráció >
Hajnal vagy alkonyat?
Hajnalodik vagy alkonyodik a világban? Nehéz megmondani a vöröslő, szürkés fényben. De azt régóta állítom, hogy >
Hogyan teszik tönkre a múlt nacionalista szellemei a Nyugat-Balkán jövőjét
A múltból itt maradt nacionalisták, mint Vučić és Dodik, tönkreteszik a Nyugat-Balkán jövőjét. Erre figyelmeztet Vedran >
Az az ember, akitől Orbánnak félnie kell
A Kurier külpolitikai rovatvezetője úgy mutatja be Magyar Pétert, hogy ő az, akitől még Orbán is >
Egyetlen kisteherautóval
Bárcsak ne Magyar Péter volna az egyetlen, aki miatt biztosan fáj most néhány fej a Karmelitában. >
Nem lenne jó az, ha Amerika rendszerváltást próbálna elérni Kínában
Fareed Zakaria a Washington Postban óv attól, hogy hatalomra kerülésük esetén a republikánusok visszatérjenek a kemény >
A júniusi választáson sikerül Fico orrára koppintani?
Ódor Lajos szerint azok a szavazópolgárok, akikkel ő szokott találkozni, egyértelműen abban bíznak, hogy a júniusi >
Az EU új keleti bővítése győzelmet jelentene Putyin felett
A Spiegel szerzője, Michael Sauga szerint manapság teljes az egyetértés az ügyben, hogy a 20 évvel >
A Macron-momentum
Európa sokféle nehézséggel szembesül, de ezek alapvető oka, hogy nincsenek megfelelő vezetői, ezért úgy tűnik, hogy >