Ma Mihály, Győző névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Orbán Viktor Trumpra számít, hogy legyen helye a nap alatt
Ez a két ember kölcsönösen nagyra becsüli egymást és ezt meg is kívánja mutatni. Mar-a-Lagóban főleg az ukrán háborút és annak a veszélyét vitatják meg, hogy a viszály átcsaphat Kelet-Európára. Viszonyuk egyre szorosabb. A magyar vezetés pozíciókat szerzett az amerikai jobboldalon, ellenben kapcsolata jeges a Biden-kormányzattal. Trump úgy lép fel floridai birtokán, mintha emigrációban lévő elnök lenne és ez tökéletesen megfelel a vendégnek, aki nem ítélte el a kapitólium ostromát, és aki szintén úgy tekinti, hogy az amerikai Demokrata Párt destabilizációs kísérletének az áldozata. A két politikus hozsannát zeng a másikról, noha a két ország nincs egy súlycsoportban. Trump nem győzi hangoztatni, hogy támogatja „barátját”. Az elnök mozgalma az orbánizmusból ihletet merít a kultúrharchoz, illetve receptet lát abban, hiszen a magyar nemzeti konzervatívok többször is nyerni tudtak az urnáknál. A magyar vezető, aki jóformán teljesen elszigetelődött Európában, dupla vagy semmit játszik, vagyis teljes mértékben arra teszi a tétjét, hogy nyer Trump. A háború csak még inkább erre a vonalra terelte. Ha reményei beválnak, akkor az amerikai politikus éppen akkor kerül vissza a Fehér Házba, amikor a magyarok adják az EU soros elnökségét. Orbán már meg is határozta a jelszót: MEGA, azaz tegyük ismét naggyá Európát. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Guardian
A Bizottság elnöke kijelentette, hogy a szélsőséges populisták, nacionalisták és demagógok minden eddiginél inkább meg akarják semmisíteni a békés és egységes Európát. Von der Leyen azután fejtette ki véleményét, hogy Bukarestben az Európai Néppárt úgy határozott: támogatja, hogy további 5 évig ő legyen az EU végrehajtó testületének vezetője.
Hangsúlyozta, hogy a földrész ellenségei a közös értékeken kívánnak tapodni. Ám az EPP ezt nem engedi meg. Az ígérte, hogy lecsapnak az embercsempészekre, erősítik a versenyképességet és támogatják a gazdákat, hiszen egyre emelkednek a megélhetési kiadások.
Jelezte, hogy az Unió további pénzügyi és katonai segítséget kiván adni Ukrajnának. Úgy fogalmazott, hogy a jólét, a biztonság és a demokrácia igen fontos a népek számára ezekben a nehéz időkben.
Tusk lengyel kormányfő kiemelte, hogy a világ nemzedékek óta nem nézett farkasszemet ekkor veszéllyel, Putyin barátai próbálják aláásni a demokráciát. Terjesztik a gyűlöletet, ezért senkinek sem legyen kétsége afelől, mi a tét a júniusi EP-választáson. Merthogy sötét idők térhetnek vissza.
Ám nem szabad kapitulálni a gonosz előtt, annak minden polgár megálljt parancsolhat: az urnáknál.
Thierry Chopin, a Jacques Delors Intézet tanácsadója úgy értékelte, hogy von der Leyen a jobboldal közepétől jobbra található voksokat igyekszik begyűjteni, főleg ezért épít ki kapcsolatokat Melonival.
New York Times
A lap közép-európai tudósítói irodájának vezetője úgy látja Varsóból Orbán mai floridai tárgyalása előtt, hogy Magyarország aligha lehet modell az Egyesült Államok számára, még akkor sem, ha Trump nyer a választáson. Hiszen egy kicsiny országról van szó, ahol a demokrácia mindössze 34 éves.
Andrew Higgins szerint épp ezért nem lehet a tengerentúlon egykönnyen lemásolni, amit Orbán csinált. A független intézmények ugyanis sokkal erősebbek az USA-ban. Emellett a két vezető között inkább stílusban mutatkozik hasonlóság, nem pedig az ideológiában. Sokkal inkább az köti össze őket, hogy időnként belecsapnak a lecsóba, pl. a bevándorlás és Oroszország ügyében.
Viszont nagyon is különbözik a véleményük Kína kapcsán. A magyar kormány Peking utolsó megbízható szövetségesek Európában, hatalmas kínai beruházások célpontja. Ugyanakkor a fideszes modell messze van a rendőrállamtól. Egy magyar ellenzéki ezt úgy fogalmazta meg, hogy inkább propaganda államról van szó, a kormánypárt gyakorlatilag ellenőrzi szinte az egész sajtót.
Nem csuknak rács mögé ellenzékieket, nem is verik össze őket. De egyre szűkítik a teret a kritikus hangok számára. A fideszes orgánumok a bírálókat árulóként és deviánsként kezelik. Emellett a hatalom egy sor baráti kutató intézet, illetve egyetem segítségével terjeszti az igét.
A miniszterelnök mestere annak, hogy saját eszközeit fordítsa a demokrácia ellen. Mindig úgy lép fel, hogy a magyarok demokratikus akaratát testesíti meg. Csak éppen a Fidesz felé lejt a pálya. Kémkedik azok ellen, akik fel merik emelni a szavukat. Állandóan alakítja, befolyásolja a közvéleményt, lásd az áldemokratikus nemzeti konzultációkat.
Hogy Trump győzelme esetén mi várható Amerikában, ahhoz a médiát kell figyelni. Az autokráciák ugyanis legelőször a sajtó önállóságát és sokszínűségét számolják fel. A tekintélyuralmak ugyanis félnek a kritikától.
Le Figaro
Orbán Viktor Trumpra számít, hogy legyen helye a nap alatt. Ez a két ember kölcsönösen nagyra becsüli egymást és ezt meg is kívánja mutatni. Mar-a-Lagóban főleg az ukrán háborút és annak a veszélyét vitatják meg, hogy a viszály átcsaphat Kelet-Európára.
Viszonyuk egyre szorosabb. A magyar vezetés pozíciókat szerzett az amerikai jobboldalon, ellenben kapcsolata jeges a Biden-kormányzattal. Trump úgy lép fel floridai birtokán, mintha emigrációban lévő elnök lenne és ez tökéletesen megfelel a vendégnek, aki nem ítélte el a Kapitólium ostromát, és aki szintén úgy tekinti, hogy az amerikai Demokrata Párt destabilizációs kísérletének az áldozata.
A két politikus hozsannát zeng a másikról, noha a két ország nincs egy súlycsoportban. Trump nem győzi hangoztatni, hogy támogatja „barátját”. Az elnök mozgalma az orbánizmusból ihletet merít a kulturharchoz, illetve receptet lát abban, hiszen a magyar nemzeti konzervatívok többször is nyerni tudtak az urnáknál.
Egy követ fújnak a bevándorlás és gender elmélet ügyében. Személyes tulajdonságaikban sok közös nincsen, ám mindketten úgy látják, hogy méltatlanul bánik velük a liberális elit. A magyar vezető, aki jóformán teljesen elszigetelődött Európában, dupla vagy semmit játszik, vagyis teljes mértékben arra teszi a tétjét, hogy nyer Trump.
A háború csak még inkább erre a vonalra terelte. Ha reményei beválnak, akkor az amerikai politikus éppen akkor kerül vissza a Fehér Házba, amikor a magyarok adják az EU soros elnökségét. Orbán már meg is határozta a jelszót: MEGA, azaz tegyük ismét naggyá Európát.
Bloomberg
Aggódnak a külföldi befektetők, mert azt látják, hogy Orbán Matolcsyval csörtézik. A forint egy évi mélypontra zuhant, miután nyilvánvaló vált, hogy mennyire bizalmatlan egymás iránt a két korábbi szoros szövetséges. A kormányfő hónapok óta próbálja agresszívabb kamatvágásra rávenni a jegybankot, mert ki akar kászálódni a recesszióból. A feszültség immár nyilvános vitába csapott át.
Most már a Nemzeti Bank függetlensége és szavahihetősége is kockán forog. Az ellentétek annyira jelentősek, hogy megszűnt az érdemi kommunikáció a két oldal között – árulják el bennfentesek. Vagyis minden eddiginél nagyobb működési zavarok mutatkoznak a gazdaságpolitikában.
A Bluebay Eszközkezelő egyik alapkezelője azt mondja: az lehet, hogy Orbánnak megéri alávágni az MNB hitelességének, az eredmény azonban az lesz, hogy évekre destabilizálódik a forint. A csúcs az volt, hogy a múlt héten a hatalom közölte: jobban a központi bank körmére kíván nézni, mert laza a pénzügyi ellenőrzés, különösen a jegybanki alapítványoknál, amelyeket már az EKB is vizsgál.
A Fidesz részben a jogi helyzetet igyekszik tisztába tenni, miután ezek az alapítványok Matolcsy káderdűlőjének tekinthetők, de sokak szemét elejétől fogva szúrták a bankon belül. Ugyanakkor a forintárfolyam mélyrepülése láttán a pénzügyminiszter jelezte: lehet, hogy még átgondolják a vonatkozó törvénytervezetet.
A zürichi Kantonalbank fejlődő piacokkal foglalkozó részlegének vezetője kiemeli, hogy nem tanácsos nekirontani a Nemzeti Bank önállóságának, mert ez sok gazdasági bajnak lehet a forrása. Mindazonáltal jól értesült források azt közölték, hogy aligha menesztik Matolcsyt, akinek már csak egy éve van hátra a tisztségben. A kormány inkább addig kivár és utána valószínűleg Varga Mihályt nevezi ki.
Der Standard
Egy polgár lap bizalmas okmányok alapján megírta, hogy hiába diktáltak mást az európai és nemzeti érdekek, 7 évvel ezelőtt az akkori kormány Putyin követelésére belement a Török Áramlat gázvezeték megépítésébe, csak az a kérdés, Moszkva mivel tudta revolverezni Boriszov miniszterelnököt.
A bolgár politikus, aki az Európai Néppárt védelmét élvezte, úgy ment bele az ügyletbe, hogy tudta: Ukrajnának abból kára lesz, miután az oroszok akkor már megtámadták a Krímet, és így súlyos veszélyt jelentettek az egész földrész biztonsága szempontjából.
Az építkezés csakis orosz érdekeket szolgált, a munkálatok megkezdését a Gazprom, illetve Moszkva rendelte el. Éspedig azért, mert ily módon később lerohanhatta Ukrajnát, viszont nem került veszélybe a Magyarországra, illetve Ausztriába irányuló gázszállítás.
Különösen zajlott a pályázat elbírálása is, mivel először egy szaúdi cég nyert, ám egy orosz érdekeltségű konzorcium már határidő után módosított az áron, így hosszas huzavona után megkapta a megbízást. Igaz, ehhez kellett, hogy Putyin elmenjen Rijadba és az orosz fél 85 millió dollár bánatpénzt fizessen.
Bulgária nem kap a vezetéken át gázt, inkább cseppfolyósított azeri gázt vesz, Görögországon keresztül, mert szeretne távolságot tartani a Kremltől. Az energiahordozó teljes egészében Magyarországra és Szerbiába megy, mert ott Moszkva-barát kormány van hatalmon. A bolgár gazdaságnak annyi előnye lett a beruházásból, hogy tavaly óta megawattóránként 10 eurós tranzitdíjat szed be.
Egyébként az előző kormány próbálta kideríteni a különös megállapodás részleteit, de az akták szőrén-szálán eltűntek.
Neue Zürcher Zeitung
A lap úgy látja Macron prágai látogatása után, hogy a politikus szeretne a szabad Európa vezére lenni, de ehhez először meg kell javítania viszonyát a kontinens keleti részével. Ott ugyanis igen nagy a bizalmatlanság Párizzsal szemben. Prága, Pozsony és Varsó azonnal visszautasította azt az ötletet, hogy az EU csapatokat küldhetne Ukrajnába.
Nem ez az első eset, hogy az elnök nyilvános gondolatkísérletei felzúdulást váltanak ki a régióban. Főleg miután éveken át átlépett a figyelmeztetésen, hogy Putyin egy nap még nagy bajokat okozhat. Ehelyett osztotta az észt ezeknek az országoknak, valamint az USA-nak.
Márpedig Kelet-Európa számára elengedhetetlen az amerikai biztonsági garancia. Macron ezzel szemben a földrész stratégiai autonómiáját nyomatja. Bár – szavakban legalábbis – az utóbbi hónapokban sokat szelídült. Kifejtette pl., hogy a háború miatt az EU-ban a súlypont kelet felé tolódott el. Támogatta cseh kollégája felvetését, hogy az Unión kívül szerezzenek be lőszert az ukrán tüzérség számára, pénzt azonban nem ígért.
Azaz megint csak kiábrándultságot okozott. Ragaszkodik ahhoz, hogy a közösségi pénzekből elsősorban az európai hadiipart kell fejleszteni. Ám ezzel csak felkelti a gyanút, hogy igazából saját országának és illetve magamagának igyekszik segíteni, és számára csak másodlagos Kijev megsegítése.
Süddeutsche Zeitung
Az elemzés úgy gondolja, hogy köszönet illeti meg az orosz elnököt, mert ugyan Putyint sokan nagy külpolitikai stratégának tartják, ám ezt alaposan elszúrta. Hiszen a háborút arra hivatkozva robbantotta ki, nehogy Ukrajna bekerülhessen a NATO-ba, ám Finnország és Svédország felvételével alaposan megerősödött a katonai szervezet északi szárnya.
Ily módon a Keleti-tenger immár jóformán a szövetség belvizének számít. Ez aztán tényleg mesteri stratégiai teljesítmény! Az államfő nyugati csodálói nem győzik hangsúlyozni, hogy a politikus milyen merész, előrelátó, hideg fejjel számító, aki fejben és tettben mindig 3-4 lépéssel az ellenségei előtt jár, így legyőzhetetlen.
Ezzel szemben az amerikai és európai vezetők csupán dilettánsok. Ám a svéd és finn NATO-tagság stratégiai katasztrófa és súlyos vereség a Kreml számára. Jócskán meggyengíti Oroszországot. Ellenben pont ezért bőven belefér, hogy a politikus csupán brutális utcai verekedő, akinek a horizontja mindössze az ökle ütéstávolságáig terjed.
De az is lehet, hogy a zseniális Vlagyimir tudta előre: Stockholm és Helsinki feladja semlegességét, ám a szövetséget a politikus valójában nem tekinti katonai fenyegetésnek. Hanem inkább azért aggódik, mivel a szabad demokráciák bővülő összefogása veszélyt jelent korrupt, diktatórikus és erőszakos rezsimje számára.
FT
Európa a háború megindulása után tömegesen utasította ki Putyin kémeit, ám azok visszatértek és a macska-egér küzdelem már a hidegháború szintjét idézi. Ha nem haladta meg. A Kreml új módszerekkel próbálkozik és egyre több műveletet hajt végre. Hogy mennyire agresszív, azt igazolja a német lehallgatási botrány.
Jóformán hetente derül fény valamilyen új akcióra, ami egyben igazolja, hogy az oroszok megint jelentős hadállásokat építettek ki nyugaton. Ez egyben arról árulkodik, hogy ismét van önbizalmuk, miután két éve súlyos megaláztatás érte őket a tömeges kiutasításokkal. Arról nem beszélve, hogy annak idején a nyugati titkosszolgálatok megszerezték az Ukrajna elleni haditerveket.
Ám Moszkvában azóta újjászervezték a hálózatot, ám a cél maradt: titkok megszerzése, az ellentábor megosztása és az Ukrajna ügyében tapasztalható egység megbontása. Új vonás, hogy immár sokszor külföldieket használnak, bár azok sokszor nem is tudják, kitől kapják érte a pénzt.
Emellett nem ritkán az otthon maradt rokonok szolgálnak eszközül, hogy megzsarolják és együttműködésre kényszerítsék az emigrációban élő hozzátartozókat. Nem ritkán olyanokat dobnak át, akiknek az előélete tiszta, idáig semmi közük nem volt a hírszerzéshez. Ilyen esetekben természetesen megnehezedik a védekezés velük szemben. A nyugati elhárítások azonban kooperálnak, adatbázisokat hoznak létre.
Beavatottak szerint az oroszok sokszor rendkívül ügyetlenek, ám néha meglepően kifinomult dolgokra képesek.
Washington Post
A jelek szerint Nikki Haley arra van ítélve, hogy amerikai Cassandraként emlékezzenek rá, hiszen időben szólt a republikánusoknak, hogy ne álljanak be Trump mögé, mivel az nem tud nyerni novemberben, valamint semmibe veszi a konzervatív elveket. Ám a figyelmeztetés hamvába holt, mivel az előrejelzések azt támasztják alá, hogy a volt elnök előnyben van Bidennel szemben – hangsúlyozza a vezércikk.
A volt ENSZ-nagykövet javára kell írni, hogy szembe ment az előválasztásokon résztvevő jobboldali tömegekkel. Azt ismételgette, hogy káosz, vérbosszú és dráma lesz mindenütt, ahová a vetélytársa csak beteszi a lábát. Képtelen megkülönböztetni a rosszat és a jót, azon felül Putyin szekerét tolja.
Hiába mutatott rá arra is, hogy ki kell tartani Ukrajna mellett, mert ha az USA kivonul a nemzetközi színtérről, az csak még több háborúval jár. De a jobboldalon immár csaknem kizárólag Trump hívei maradtak. Vagy olyanok, akik hajlandóak vele boltolni.
Ezek után Bidennek meg kell próbálkoznia az egység megerősítésével, amihez bírálnia kell kihívóját. Nem csupán annak személyisége, hanem a politikája miatt is. Olyan víziót kell közzétennie, ami bizalmat kelt az amerikai demokrácia iránt. Merthogy ez az érzés a jelek szerint sokakban nincs meg.
Washington Post
Az újság biztonságpolitikai szakírója úgy véli: itt az alkalom, hogy Biden szakítson Netanjahuval, mivel gyökeres fordulatot kell végrehajtani az izraeli Gáza-politikában, az meg nem lehetséges a jelenlegi kormányfővel. A lehetőséget az unió helyzetéről tartandó beszéd adja.
Josh Rogin rámutat: Washington irányvonala zűrzavaros, az látszik, hogy a Fehér Ház képtelen jobb belátásra bírni szövetségesét. Az elnök szavakban odavan a gázai humanitárius válság miatt, közben azonban a fegyverszállításokkal nagy szerepet játszott annak kialakulásában. Azt vetik a szemére, hogy gyengekezű, illetve makacs.
De az apparátusnak már elege van az izraeli „felperzselt föld”-taktikából, mivel az rengeteg áldozatot követel palesztin oldalon, ugyanakkor politikailag kutyaszorítót jelent Amerika számára. Az elnöknek tisztáznia kell, miként lehetne véget vetni a tömeges szenvedésnek, hogyan lehetne leállítani a hadműveletet, visszakapva a túszokat, végül pedig miként lehetne palesztin vezetésű kormányt felállítani az övezetben.
AZ USA-nak rá kell vennie Egyiptomot és Izraelt is, hogy engedjék be a segélyküldeményeket. Az nem megfelelő eszköz a szélsőség visszaszorítására, ha hagynak éhezni 2 millió embert. A Hamasznak el kell engednie az összes foglyot a harcok leállításáért cserében. De ezt csak Biden tudja elérni.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Tökéletesen álcázza magát az olasz miniszterelnök
Elfogadtatta magát az európai politikai középpel, holott tovább emelkedik az államadósság és ezzel egy új pénzügyi >
Putyin és segítőkész baráti
Mivel a NATO 25 éve bombázta a belgrádi kínai nagykövetséget, Hszi Szerbiából azt a geopolitikai üzenetet >
Orbán nagyotmondása a délszláv háborúba való magyar beavatkozás visszautasításáról
Mi történhetett hát? Máig hitelesen meg nem erősített hír szerint Clinton valóban felhívta Orbánt, valószínűleg valamikor >
Ezreket mozgósított Debrecenben, a kormány egyik erődjében Orbán mind erősebb kihívója
Ekkora megmozdulás nem megszokott dolog vidéken. Maga a fő szervező úgy értékelte, hogy ilyen nagy demonstráció >
Hajnal vagy alkonyat?
Hajnalodik vagy alkonyodik a világban? Nehéz megmondani a vöröslő, szürkés fényben. De azt régóta állítom, hogy >
Hogyan teszik tönkre a múlt nacionalista szellemei a Nyugat-Balkán jövőjét
A múltból itt maradt nacionalisták, mint Vučić és Dodik, tönkreteszik a Nyugat-Balkán jövőjét. Erre figyelmeztet Vedran >
Az az ember, akitől Orbánnak félnie kell
A Kurier külpolitikai rovatvezetője úgy mutatja be Magyar Pétert, hogy ő az, akitől még Orbán is >
Egyetlen kisteherautóval
Bárcsak ne Magyar Péter volna az egyetlen, aki miatt biztosan fáj most néhány fej a Karmelitában. >
Nem lenne jó az, ha Amerika rendszerváltást próbálna elérni Kínában
Fareed Zakaria a Washington Postban óv attól, hogy hatalomra kerülésük esetén a republikánusok visszatérjenek a kemény >
A júniusi választáson sikerül Fico orrára koppintani?
Ódor Lajos szerint azok a szavazópolgárok, akikkel ő szokott találkozni, egyértelműen abban bíznak, hogy a júniusi >
Az EU új keleti bővítése győzelmet jelentene Putyin felett
A Spiegel szerzője, Michael Sauga szerint manapság teljes az egyetértés az ügyben, hogy a 20 évvel >
A Macron-momentum
Európa sokféle nehézséggel szembesül, de ezek alapvető oka, hogy nincsenek megfelelő vezetői, ezért úgy tűnik, hogy >