Ma Ervin, Klétusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
A rikkancs ismét jelenti (112.)
Napló a Naplóban
Sáfrány Ferenc
„Szabad pályán szabad ember akartam maradni. Nem is bántam meg sohasem.”
(Várady Imre)
Várady Imre könyvéről lesz most szó, amit unokája jóvoltából, milyen furcsa ezt most kimondani, Várady Tibor barátomtól kaptam a napokban, aki az említett sajátos Naplóhoz az előszót is írta.
Nyáron kevesebbet olvasok, és így magam is meglepődtem, amikor az egyik este belelapoztam a könyvbe, és az a kezemhez ragadt. Olvastam, olvastam, mint aki nagyon kíváncsi egy rég eltűnt világra, amely igen személyesen és egyszerűen van bemutatva a leírt sorokon keresztül, és ez teszi roppant izgalmassá.
Ma már számomra egyértelmű, hogy egyik találkozásunk során Tibor szerényen megjegyezte, amikor jogi pályájával kapcsolatosan faggattam, hogy egy dolgon még ő is meglepődött. Idézem: „Az egyik tankönyvemet öt kontinensen használják. Ezen a felismerésen magam is elcsodálkoztam.” Tehát ma már értem, nagyapja Naplóját olvasva, miért nem esett az alma messze a fájától. Híres egy jogász család az övéké. Ez kiderül ebből a családinak is mondható emléktárból, amely a Fórum Kiadó jóvoltából az elmúlt hetekben jelent meg, de még is túlmutat azon.
Maga a tény, hogy a szerző édesapja és két testvére aktívan részt vett az 1848-as forradalomban és szabadságharcban, majd teljesen véletlenül Buda felszabadításánál találkoznak a csata után olyan, mint ha maga Jókai írta volna a Kőszívű ember fiaiban, csak ez esetben ez személyes vonatkozású történelmi momentum, aminek később meg is lett a következménye. Bujkálhattak jó ideig a levert szabadságharc után, hogy elkerüljék a legrosszabbat, ami rájuk leselkedett.
Ennek a Naplónak külön érdekessége, hogy visszamenőleg emlékezik, az eredeti feljegyzések újraolvasásával az élet és bölcsesség alkonyán szinte újraíródik, azzal a céllal, hogy emléket állítson egy kor, egy család, egy vidék életéről, Nagybecskerekről, a Várady Ügyvédi Irodáról.
A szerző 1867-ben született Katalinfalván. Korán került Nagybecskerekre, és ott élte le hosszú életét. Kilencvenkét éves korában hunyt el. Ez a Napló valójában egész életében íródott, de csak nyolcvan egy éves korában kap igazi formát, amely alapján maga a könyv is megjelent. Akkor 1948-at írtunk. Mint azt személyesen megjegyzi: „Az ügyvédi irodámból kiselejtezett fél ívnyi papíroknak egyik tisztán maradt oldalán: „Laza lapok” címe alatt megkezdett emlékfeljegyzéseket, ide – ebbe az iroda rendezésénél most feltalált, régi kötött táblájú füzetbe – írom át.” Súlyos papírhiányban szenvedett a kommunizmus ez idő tájt mifelénk. Maga a könyv is ezt a füzetet tükrözi vissza a címlapján, és majd fél évszázad fontos eseményeire tekint vissza 1910-ig.
Bemutatásra kerül a család, a város, az akkori fontos emberek, iskolás kortól az egyetemen át a képviselőségig.
Számomra roppant érdekes és sajátos olvasási élményt nyújtva várom a folytatást. Részletekre azért nem térek ki, mert akit a téma igazán érdekel, úgyis kezébe veszi a könyvet, és le sem teszi addig, amíg ki nem olvasta. Csak utána fog eltöprengni, elmélázni egy szellemileg és lelkileg gazdag ember életén, aki szabad pályán szabad ember akart maradni. Semmi több! Vagy nem-e ez a legtöbb, amit egy ember élete során elérhet?
Számomra az a legfurcsább, hogy mindössze ötszáz példányban jelent meg a Napló 1. Remélem ez nem az olvasási igény tükre, hanem inkább egy óvatos könyvkiadási stratégia, a nehéz időkben, és megjelenik második kiadásban is.
Kommentek
Szia
Nagyon tetszett az írásod. igazi tehetség vagy,miért nem lettél író?
Üdv.
Magdi
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Von der Leyen ismétel, vagy?
Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >