Ma Ervin, Klétusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Megkezdődött
Öreg Dezső
Megkezdődött a nyíltszíni leszámolás a politikai pártok között. Az a fajta, amely a választások velejárója. A két legerősebb, mint várható volt, Koszovó kapcsán váltott néhány keresetlen szót, amolyan bemelegítőként. Kár, hogy nincs egy komoly harmadik, amely külső szemlélőként hasznot húzhatna belőle, elvihetné a győzelmet a veszekedők elől. De csak olyan akad, abból több is, amelyik arra figyel, melyik fél kap több sebet, és melyik marad jobb állapotban a végső küzdelem előtt. Meg után. Majd ahhoz lehet odasimulni.
Veszekednének a magyar partok is, ha lenne kivel. De egyelőre elég egyoldalúnak tűnik a figyelemfelkeltési igyekezet, mert a legerősebb, a VMSZ töprengés nélkül utasította vissza a négy kicsinek a keringőre való ki tudja hányadik felkérését. Így szokott ez történni választások előtt. Olykor megállapodnak, olykor nem. Olykor egymás ellen indulnak, kicsi, kisebb eséllyel vagy esély nélkül. Fő, hogy forog a pénz, mondaná a zsidó viccek hőse. Mert persze pénzről is szó van ebben a történetben, nem is kicsiről. Amekkora a párt ereje, akkora a részesedési érdekeltsége is. Jobbára. Néha nagyobb. A politikai tőzsde pillanatnyi alakulása a választók akaratán múlik. Jobbára. Ezért érdemes beledolgozni, belefektetni, beleadni apait, anyait így választások előtt, aztán magától kamatozik egy ideig. Ebben a választási ciklusban négy teljes évig hozta a politikai hasznot is. Az egyébről – mint mondjuk a piszkos anyagiak, munkahelyek, ösztöndíjak, erkölcsi és anyagi elismerések, jutalmak, presztízs, autoritás, hatalom, a közvélemény befolyásolása, a sajtó fölötti uralom – ne is szóljunk. Ezek a demokrácia velejárói Szerbiában (is). Ezért már megéri lehazaárulózni a másikat. Bár ez a minősítés egyre ritkábban fordul elő az itteni politikai nézetütköztetésekben. Inkább azt állítják egymásról, hogy hazudnak, hogy gyávák, nem méltók arra, hogy a kezükbe kerüljön az ország kormányrúdja. Mint ahogy tette most a hatalmi koalíció vezérpártja, a Demokrata Párt a legerősebb ellenzéki erővel, a Szerb Haladás Párttal. De mondom, ez csak bemelegítő Koszovó kapcsán. A válasz sem késett sokáig, a másik fél már állítja, hogy a mostani kormány a Belgrád számára nem létező koszovói kormány kezébe adta a szerbiai állami (anya)könyveket, a Koszovóban élő szerbek múltját és jövőjét. A jelenét nem firtatja. Nem is lenne ildomos, hiszen a belgrádi hatalommal viaskodó észak koszovói honfitársaik vezetői most éppen az itteni ellenzék befolyása alatt cselekszenek, sok borsot törve a választási és az eurouniós igyekezet között egyensúlyozó kormánykoalíció vezérpártjának az orra alá.
Pedig azt mondták a politikusok, hogy ez a kampány az életről szól majd. Arról a mindennapiról, amelyben dolgozni kell menni, kenyeret és tejet kell venni, iskolába kell járni, egészségügyi ellátásban kell részesíteni a betegeket, nyugdíjakat kell folyósítani. Nem a tizenkilencedik század szintjén. És nem is a múlt század hatvanas éveinek a színvonalán. Erről egyelőre elég kevés szó esik. Bár emlegeti az ellenzék a rablóprivatizációt, a bűnözést, a korrupciót, a tönkretett mezőgazdaságot, a maffia-módszerekkel végrehajtott igazságügyi reformokat. A hatalmi koalícióból is elhangzik olykor – olykor, hogy látták már ugyanezeket az embereket a hatalmon, más párt színeiben, amikor Szerbia éppen Koszovóban vívta – ki tudja hányadik – háborúját. Amikor még a most Hágában vádlottként raboskodó Šešelj pártjában voltak másodhegedűsök a haladás párt mostani vezetői. Halkan hangzanak el ezek a vádak a hatalom szájából, mert ugye, ott van közöttük az a Szerbiai Szocialista Párt is, amely akkor volt a vezetője az akkori hatalmi pártszövetségnek. Megváltoztak, mondják, meg azóta ki is békültek már a demokratákkal. De vannak, akik még emlékeznek. És emlékeztetnek. Szavuk azonban nem hallatszik messzire. Mert a szocialisták nélkül nemigen kormányozhat egyik tábor sem a választások után.
Következő cikk: Vastagbéltükrözés San Franciscóban
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Von der Leyen ismétel, vagy?
Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >