2024. április 26. péntek
Ma Ervin, Klétusz névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Lábjegyzetek

Öreg Dezső
Lábjegyzetek
(dcamacho fotója)

Nem tudom, emlékszik-e még valaki arra, hogy majd két évvel ezelőtt, 2010 márciusában Kranjban egy Balkán-értekezletet tartottak, amelyről távol maradt a szerbiai elnök. Akkoriban nem akart olyan találkozókon részt venni, amelyeken Koszovó képviselői is ott voltak. Most sem nagyon akar, de már nem tartja kizártnak a koszovói vezetőkkel való esetleges találkozót. Mondta ezt még azt megelőzően, hogy a pristinai és a belgrádi delegáció, erőteljes német nyomásra, brüsszeli közvetítéssel, megkötötte volna a regionális értekezleteken való részvételre vonatkozó megállapodást.

Melynek értelmében a koszovói delegáció elé egy csillagos tábla kerül. Amely csillag a lábjegyzetekre emlékezteti a tájékozatlan résztvevőket és persze a még tájékozatlanabb publikumot a televíziók előtt. Nevezetesen arra, hogy a Koszovó megnevezés a táblán belgrádi olvasatban azt jelenti: Szerbia szakadár tartománya, amely a külföldi hatalmak önkényének következtében ideiglenesen függetlenedési látomását álmodja. A valóságra pedig a csillag mögé rejtett ENSZ határozat emlékezteti, mely szerint csak átmenetileg kerülhetett nemzetközi protektorátus alá. Pristinában viszont azt látják a lábjegyzeti emlékeztetőben, hogy a Hágai Nemzetközi Törvényszék érvényes ítélete értelmében a függetlenség kikiáltása nem jogellenes, összhangban van a nemzetközi joggal.

Végső soron mindegy, ki hogyan olvassa, ki hogyan értelmezi és ki hogyan meg mire használja odahaza ezt a diplomáciai gubancot. A lényeg mégis az, hogy a hónapok óta tartó huzavona kimozdult a holtpontból. Hogy előbb-utóbb mégis csak sor kerül a Tadić-Tachi vagy valamelyik másik Tadić és másik Tachi találkozójára. Előbb bizonyára egy nemzetközi értekezleten, utóbb bilaterális megbeszéléseken. Most sokkal fontosabb az, hogy Belgrád és Pristina is elindulhat ismét az európai úton, amelyen már jó ideje vesztegel mindkettő. Kézzel fogható „eszmei” hasznot elsőként nyilván a belgrádi hatalom könyvelhet el, ha néhány napon belül az unió megadja Szerbiának a tagjelölt státust. Amely, az itteni ügyes propagandának köszönhetően, ismét akkorára dagadt, legalábbis a hatalomtartók reményeiben, hogy árnyéka eltakarja az elmúlt négy év kudarcainak nagy részét. Boris Tadić, aki egyre inkább pártvezető az utóbbi időben, mintsem államelnök, egyenesen azt mondta, beigazolódott, hogy sikerre vihető a „Koszovó is, Európai Unió is” jelmondat. Amellyel pártja négy évvel ezelőtt össze tudott szedni annyi szavazatot, ami elegendőnek bizonyult egy nyakatekert koalíció létrehozására. De arra is, hogy ezt a hatalmi pártszövetséget egy teljes ciklusban életben tartsa. Először az újabb kori szerbiai többpárti demokrácia történelmében.

Néhány hónappal ezelőtt mindenki azt mondta, hogy az idei kampány a szociálpolitikáról, a szegénységről, az éhezésről, a munkanélküliségről, a legalacsonyabb európai bérekről, a korrupcióról, a szervezett bűnözésről szól majd. Most, a választások kiírása előtti hetekben, napokban a szerbiai pártok, ellenzék és hatalom egyaránt, a nagykapun hozzák vissza Koszovó és az Európai Unió témáját. Tadić pártelnök büszkén hirdeti, hogy sikerre vitte a választási ígéretét. Holott a nyáron még azt hangoztatta minden demokrata párti politikus, hogy a tagjelölt státussal nem is lesznek elégedettek, decemberben a tárgyalások kezdetének időpontját is ki kell jelölni. A két hónappal ezelőtti decemberről beszélek. Akkor, a nyáron, még bocsánatot kért tőlünk az elnök, amiért nem mondta meg időben, milyen súlyosan érint majd bennünket a gazdasági válság. Most elhallgatja, hogy a kormány máris a törvényes keretek fölött eladósodott. Hogy újabbnál újabb kölcsönökből élünk. Bizonyára a választásokig. Azután visszajönnek a Nemzetközi Valutaalap illetékesei, akik a napokban elégedetlenül és dolgavégezetlenül távoztak. De most ismét Koszovó a téma. Meg a lábjegyzetek.

2012. február 26.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Von der Leyen ismétel, vagy?

Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >

Tovább

A Fico-kormány átneveli a közmédiát

A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >

Tovább

Nehogy tragikus hős legyen

Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >

Tovább

Politikai válság Horvátországban

Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >

Tovább

Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?

Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >

Tovább

A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat

Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >

Tovább

Orbán illúziói a nagyságról

Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >

Tovább

Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia

A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >

Tovább

A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről

Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >

Tovább

Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?

Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >

Tovább

A világ a háború szélén áll

Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >

Tovább

A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar

Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >

Tovább