Fiók

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Ferenczi Krisztina Felcsútról és az Orbán-vagyonról

Megjelent Debreczeni József könyve, A fideszes rablógazdaság. Tények, tények, tények, és megdöbbentő méretek. „Noha a magyar tényföltáró újságírók napról napra bemutatják az országot uraló hatalmi konzorcium újabbnál újabb anyagi visszaéléseit, az állami erőforrások iparszerű eltulajdonítását, párt- és magánjavakká történő átalakítását, aminek 2010 óta immár a másppok magántulajdona és egzisztenciája is tömegesen az áldozatául esik, a mozaikdarabokból itt kirajzolódó összkép mégis megdöbbentő. Megdöbbentőek a roppant méretek.”

Mindjárt megjelenik a Narancsbőr című könyv, az a Ferenczi Krisztina írta, aki példátlan szívóssággal gyűjti évek óta a tényeket Orbánék gazdagodásáról. „Örülni kell ennek a riportkönyvnek azért is, mert a feltárt ügy – miből lett Orbán Viktornak és körének ekkora vagyona – nem több, mint egy alapjában véve kisszerű kelet-európai akarnok gazdagodás-története”, írja róla Kovács Zoltán, az Élet és Irodalom főszerkesztője.

A héten közöltünk cikkgyűjteményt az egyik Orbán-kegyencről, Mészáros Lőrinc felcsúti polgármesterről, aki gázszerelőből tavaly már a leggazdagabb magyarok közé emelkedett a maga 6,9 milliárd forintra becsült vagyonával. Csak 2013-ban 800 milliós osztalékot fizetett ki magának az egyik cégéből (erről is Ferenczi Krisztina számolt be).

Megjelent Magyar Bálinték könyve Orbánék maffiállamáról, amely azt is elmagyarázza, hogyan csinálják: „…míg a klasszikus maffia szervezett alvilágként a közvetlen erőszak eszközével kényszerít saját érdekkörébe javakat, vagyonokat, gazdasági szereplőket, addig ezt a magyar polip a politikai hatalom megszerzésével és kisajátításával, a Fidesz igényeire és vazallusaira szabott parlamenti törvényhozásával, az ügyészséggel, az adóhivatallal, a rendőrséggel, a titkosszolgálattal együttműködve éri el.”

„Nincs fölmentésük. Mindent láttunk”, írja Tóth Ákos, a Népszabadság rovatvezetője Ferenczi könyvéhez.

Erre jön a Napi Gazdaság című újság, amelyet tavaly augusztusban vett meg a milliárdos kormányzati megrendelésekkel kitömött Századvég gazdaságkutató csoportja*, és előrángat egy majd tízéves ügyet. Kiadja egy bizonyos Zuschlag „emlékiratait”, aki hatéves börtönbüntetését követően – amelyet „társtettesként, folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében és annak kísérletében részben tettesként, bűnsegédként, illetve felbujtóként, továbbá magánokirat-hamisítás vétségében, valamint felbujtóként elkövetett bűnpártolás vétségében mondott ki bűnösnek a bíróság” – 2013 szeptemberében szabadult. Hetvenkét millió forint közpénz „szabálytalan felhasználása” miatt ült.

Barcza György, a Századvég csoporthoz tartozó gazdaságkutató vezető elemzője, aki a megvásárolt Napi Gazdaság főszerkesztője is lett, és a Századvég stratégiai igazgatója, G. Fodor Gábor, aki ráadásul korábban a Fidesznek is adott közvetlenül tanácsokat több millió forintért, gyorsan interjút is csinált  Zuschlaggal, mintegy beharangozásként. Mert Zuschlag, akit az MSZP lemondatott a képviselőségről, amikor 2004-ben a Terror Házánál a holokauszt áldozatain viccelődött (épp akkoriban akart bekerülni az MSZP elnökségébe) most vagy bosszúból, vagy jó pénzért, vagy későbbi lehetőségekért cserébe boldogan eláztat boldog-boldogtalant az akkori szocialista pártból. Lendvai Ildikót**, akit, hát tényleg, arról ismerünk, hogy ötvenmilliós nejlonszatyrokkal szokott rohangálni, hogy kussoltassa a párt korruptjait. Gyurcsány Ferencet, aki Zuschlag szerint „mindenről tudott, mindenbe beleszólt, mindent ő írt alá”, mindig azt mondta, hogy „rendben van” (mármint a csalás). Kár, hogy egy lehallgatott telefonbeszélgetés szerint, amelyet annak idején lejátszottak a bírósági tárgyaláson – s amelyet akkoriban, Gyurcsány sportminisztersége idején (2003. május–2004. szeptember) nem ám a Századvég Fidesz-propagandistáival folytatott Zuschlag, kifejezetten azzal a céllal, hogy a kampányban újabb ugródeszkát biztosítsanak a Fidesz összes politikusának, képviselőjelöltjének és szóvivőjének – Zuschlag ennek épp az ellenkezőjére panaszkodott. (...)

Igen, Tóbiás Józsefnek igaza van. A Zuschlag-féle 72 millió forintra tényleg az MSZP kormányzása idején derült fény. Igaza van abban is, hogy az ügy lezárása, Zuschlag elítélése azért sikerülhetett, mert akkoriban még lehetett ellenőrizni a hatalmat, ami viszont a mostani kormányra nem igaz. Abban is igaza van, hogy mind a Simon-, mind a Zuschlag-ügyben az érintettek vállalták a felelősséget, elhagyták a pártot, lemondtak a tisztségeikről és álltak a vizsgálat elé.

Az viszont kár, hogy a szocialista pártot az elmúlt négy évben csak konszolidálni sikerült, látványosan megújítani, egyben látványosan eltépni a korrupt múlthoz fűződő kötelékeket nem. Mert akkor Zuschlag meg a Századvég, meg a Fidesz most akár a feje tetejére is állhatna, kiröhögné őket a közvélemény, ha tíz évvel ezelőtti ügyekkel hozakodnak elő. Az a közvélemény, amelyet, sajnos, igen kevéssé érdekel az is, mi a különbség a között, hogy egy párt vagy a tagjai időnként nem törvényes módon jutnak pénzhez, meg a között, hogy a választói felhatalmazással totálisan visszaélve egy kormányzó párt és az egész udvartartása iparszerűvé teszi az állam le- és a magántulajdonok elrablását. És bizonyos szempontból érthető is, ha az istenadta nép egyenlőségjelet tesz a sunyi és a szemérmetlen lenyúlás vagy a 72 millió meg a sok-sok milliárd közé. Az ő szempontjából a logika ugyanaz.

Bár lehet, hogy arról van szó, hogy ha az ember ebben az országban korrupcióra adja a fejét, érdemes gátlástalanul csinálni. A szemünk láttára gazdagodnak fideszes politikusok, nagyvállalkozók és gázszerelők, és a legkevésbé sem érdekli őket, ha ennek megannyi nyomát és bizonyítékát nap mint nap elénk tárja a sajtó. Nem védekeznek, nem magyarázkodnak, nem veszik fel a kesztyűt, nem zárják ki a pártból – nem dobják oda áldozatként – a korrupciógyanúba keveredett politikusaikat. Teszik a dolgukat. És a magyar közvélemény nagy része láthatóan úgy gondolja, hogy ez így van jól. Mert minden szentnek maga felé hajlik a keze, mert a hatalom mindig is így működött, mert ugyan ki ne tenné ugyanezt a helyükben, ha lehetősége volna rá stb. Mert az a lényeg, hogy ezek közben a hazára is figyelnek, lám, visszaszerezték a függetlenségét, és lám, a népre is gondolnak, adtak neki is rezsiforintokat. Szemben a szocialistákkal, akik még azt is visszavették, amit adtak. Legalábbis az istenadta így tudja, így hiszi. Elhiszi.

Nem sokkal ezelőtt a Simon-ügyről szólt, ma a Zuschlag-ügyről szól a nyilvánosság (köztük egy kis Őszöddel). És maradnak észrevétlenek, legalábbis minden következmény nélküliek a sajtóban szétszórva közreadott, de akár könyvekben is összegyűjtött, jól szervezett Fidesz-gazemberségek. A Fidesz szavazótábora nem csökken, az MSZP által dominált kormányváltó szövetségé nem nő, növekszik viszont az egyetlen „tiszta” párté, a „két korrupttal” (meg a cigányokkal, plusz a zsidókkal meg Európával) leszámolást ígérő Jobbiké.

Jézusom, micsoda ország ez! Népet, sajtót, pártokat beleértve.

Mindenkinek igaza van, aki elmenekül innen.

Küldje tovább ezt a cikket.

Tárgy:	Zuschlag
Címzett:
Feladó:
Üzenet:

Ez a kis program automatikusan elküldi emailben a cikk URL-jét (internetes címét), önnek csak a címzett emailjét, illetve saját mailcímét kell megadnia. Pár soros megjegyzést is mellékelhet az üzenethez az "Üzenet" mezőben.

Kommentek

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Von der Leyen ismétel, vagy?

Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >

A Fico-kormány átneveli a közmédiát

A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >

Nehogy tragikus hős legyen

Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >

Politikai válság Horvátországban

Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >

Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?

Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >

A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat

Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >

Orbán illúziói a nagyságról

Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >

Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia

A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >

A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről

Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >

Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?

Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >

A világ a háború szélén áll

Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >

A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar

Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >