Ma Ivett, Frida, Judit névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Vajdaság, magyarok, politika - 3. rész
Kire szavaznak a vajdasági magyarok?
„Budapestről többször jelezték Pásztorék felé, hogy az SNS megfelelő partner lehet az együttműködésre.” Szekeres W. István (Figyelő):
Sorozatunk első két részében felmértük a vajdasági magyar politikai színtér szereplőit, és tisztáztuk magyarországi kapcsolódásaikat. De vajon hogyan szavaznak a magyarok?
Sorozatunk első két részében felmértük a vajdasági magyar politikai színtér szereplőit, és tisztáztuk magyarországi kapcsolódásaikat. Hiba lenne azt hinni, hogy a hat magyar párt lefedi a vajdasági magyarok politikai igényeit. Utoljára 2007 végén született átfogó politikai felmérés a vajdasági magyarok körében, és a zentai székhelyű Identitás Kisebbségkutató Műhely eredményei meglepőek voltak: a magyaroknak alig több, mint a fele szavazott volna csak magyar pártokra (VMSZ: 44.9%, összes többi magyar párt: 7.68%), a többiek a „demokratikus" (nevükben inkább baloldali, liberális) szerb pártokra voksoltak volna, elsősorban a Tadić-féle Demokrata Pártra (DS) (18.85%), a Vajdasági Szociáldemokrata Ligára (LSV) és a Liberáldemokrata Pártra (LDP).
A felmérés egyik érdekes tétele volt, amikor a kutatók arra kérdeztek rá, melyik az a párt, amelyikre a válaszadó semmiképpen nem szavazna: 2007 végén a Szerb Radikális Pártot (SRS) a magyar szavazók 87.3 százaléka jelölte meg elfogadhatatlannak, míg a Szerb Szocialista Pártot (SPS) 61.5 százalékuk.
A 2014-es előrehozott parlamenti választás idejére azonban jelentősen átalakult a szerb belpolitika. Korábban, még 2008-ban a Szerb Radikális Pártból kivált káderek egy új, hagyományos konzervatív pártot alapítottak Szerb Haladó Párt (SNS) néven, és a 2012-es választást követően némi szerencsével, valamint a sokáig befutónak hitt Demokrata Párt (DS) bénázásával kormányt alakíthattak. Az SNS kormányzásából másfél év telt el, mire a párt annyira megerősödött, hogy az akkorinál még nagyobb kormányzati szerepre tarthatott igényt, így kierőszakolt egy előrehozott választást 2014. márciusára.
A VMSZ merész stratégiai döntést hozott: 2012 után újra egyedül indult ezen a választáson, és már a kampány során kommunikálta, hogy kormányzati szerepre készül. Mivel a közvélemény kutatások az SNS elsöprő fölényét jelezték, ez azt is jelentette, hogy Pásztorék annak a pártnak az utódával készülnek koalíciót kötni, akiket alig hat éve még a magyar szavazók 87 százaléka elutasított. Potenciális harmadik koalíciós partnerként pedig már a választás előtt is annak a Szerb Szocialista Pártnak a neve merült fel, akiket a magyarok csaknem kétharmada szintén el sem tudott volna képzelni a VMSZ partnerének.
A vajdasági magyarok által korábban elfogadott „demokratikus" pártok helyett az SNS-re tenni első hallásra bátor ötletnek tűnt így is, csakhogy 2014 nem 2007 - azok a szerb pártok, akikre a magyarok akkor szavaztak, mostanra súlyosan meggyengültek. A magyarok körében anno igen népszerű Demokrata Párt például néhány héttel a választás előtt szakad ketté, de a többi preferált „demokratikus" pártnak sem állt jól a szénája: a magyarok által szintén kedvelt Liberális Demokrata Párt, vagy az URS (korábbi nevén G17+) például be sem jutott a parlamentbe, és ezt már az előzetes közvélemény kutatásokból is sejteni lehetett.
A VMSZ merész lépésében a szerbiai politikai széljárás megfordulása mellett még egy tényező játszhatott szerepet, a Fidesz és az SNS közötti jó kapcsolat. Budapestről többször jelezték Pásztorék felé, hogy az SNS megfelelő partner lehet az együttműködésre, egyrészt az ideológiák mentén (az SNS is az Európai Néppárt tagja, felvételét részben a Fidesz támogatásának is köszönheti), másrészt a két kormány közötti kiváló együttműködés miatt, aminek csúcsa a 2013 júniusában lezajlott közös történelmi főhajtás volt a második világháború, és az azt követő időszak magyar és szerb áldozatai előtt. A megemlékezésen magyar részről Áder János, szerb részről Tomislav Nikolić államfők vettek részt.
Ebben a környezetben Pásztor meg tudta szerezni a VMSZ számára a párt nélkül maradt magyarok szavazatainak nagy részét. Igaz, korábban már számos lépéssel tesztelte a szavazók véleményét az irányváltásról: a 2012-es választások óta több önkormányzatban álltak át korábbi DS-es partnereik helyett az SNS mellé, néha csak szavazataikkal besegítve a kormánypártnak, máshol a helyi önkormányzat átalakításában is tevékenyen részt vettek, megbuktatva a DS-es városvezetést, hatalomba segítve az SNS-t.
Ha a 2014-es választás országos 53 százalékos részvételi arányt a magyarokra is kivetítjük, nagyjából 110-120 ezer vajdasági magyar mehetett el szavazni, ebből szavaztak 75 ezren a VMSZ-re, tehát körülbelül a magyar szavazók kétharmada. (Bár a VMSZ-nek Belgrádban is van alapszervezete, a nem-magyaroktól legfeljebb százas nagyságrendben érkezhettek szavazatok.) A 75 ezer szavazó azt is jelenti, hogy 2012-höz képest a VMSZ 10 százalékkal tudta növelni támogatói számát.
A kisebb vajdasági magyar pártok szó szerint labdába sem rúghattak mellettük, bár a VMDK a Boris Tadić volt államfő által vezetett hatpárti koalícióban átcsúszott az 5 százalékos parlamenti küszöbön. Nehéz megmondani, hány magyar szavazott erre a koalícióra, pláne hogy közülük hányan szavaztak kifejezetten a VMDK miatt, de az biztos, hogy a VMDK a párt szempontjából jót húzott Tadić-csal: nem sokkal a választás előtt csatlakoztak a volt államfőhöz, magára hagyva a többi magyar pártból valamiféle ellen-VMSZ-ként megformálódni látszó koalíciót (amiben a VMDP eleve nem vett volna részt). A maradék három párt, az MRM, az MPSZ és a MEP maga mellé vett egy horvát és egy bosnyák pártot, és így, Nemzeti Közösségek Listája néven vágott neki a választásoknak, de összesen csak 4000 szavazatot szerezve rendkívül gyenge eredményt ért el.
Ebben a gyenge eredményben közrejátszhatott, hogy az MNT által felügyelt szerbiai magyar nyelvű média (a Magyar Szó napilap, a Hét nap hetilap, és a Pannon Alapítványon keresztül működtetett Pannon RTV rádió- és televízió) nem különösebben érezte szükségét a kisebb magyar pártok pozitív diszkriminációjának, ellenben a VMSZ vezetői - különböző funkcióikban - dominálták a híradásokat.
Ide tartozik, hogy - valószínűleg szintén a Fidesz szakembereinek támogatásával - a VMSZ a politikai kampánya jellegét is megváltoztatta. Előtérbe került a door-to-door kampányolás, ami ugyan rettenetesen drága, de hatékony megoldás - a kisebb vajdasági magyar pártok nem is reménykedhettek egy ilyen kampány lebonyolításában.
A VMSZ politikai teljesítményéhez ezzel együtt kétség sem fér: bár stratégiája kockázatosnak tűnt, végül sikerült úgy „átfutnia a túloldalra," hogy a választói nem fordultak el tőle, sőt, jelentős számban tudott új szavazókat is megnyerni, részben a többi magyar párt-, részben a magyarok körében korábban népszerű szerb mainstream pártok kárára.
Az országos választás azonban egy dolog. Kérdés, milyen eredmények születnek októberben, amikor a Magyar Nemzeti Tanács választását tartják, ahol csak magyar pártok (vagy szerb pártok magyar frakciói) igyekeznek megnyerni a magyar listára feliratkozott választók bizalmát. Ha a VMSZ itt is tarol, akkor a jelenleg még hatpárti vajdasági magyar politikai színtéren jelentősen csökkenhet a politikai opciók száma.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Ezreket mozgósított Debrecenben, a kormány egyik erődjében Orbán mind erősebb kihívója
Ekkora megmozdulás nem megszokott dolog vidéken. Maga a fő szervező úgy értékelte, hogy ilyen nagy demonstráció >
Hajnal vagy alkonyat?
Hajnalodik vagy alkonyodik a világban? Nehéz megmondani a vöröslő, szürkés fényben. De azt régóta állítom, hogy >
Hogyan teszik tönkre a múlt nacionalista szellemei a Nyugat-Balkán jövőjét
A múltból itt maradt nacionalisták, mint Vučić és Dodik, tönkreteszik a Nyugat-Balkán jövőjét. Erre figyelmeztet Vedran >
Az az ember, akitől Orbánnak félnie kell
A Kurier külpolitikai rovatvezetője úgy mutatja be Magyar Pétert, hogy ő az, akitől még Orbán is >
Egyetlen kisteherautóval
Bárcsak ne Magyar Péter volna az egyetlen, aki miatt biztosan fáj most néhány fej a Karmelitában. >
Nem lenne jó az, ha Amerika rendszerváltást próbálna elérni Kínában
Fareed Zakaria a Washington Postban óv attól, hogy hatalomra kerülésük esetén a republikánusok visszatérjenek a kemény >
A júniusi választáson sikerül Fico orrára koppintani?
Ódor Lajos szerint azok a szavazópolgárok, akikkel ő szokott találkozni, egyértelműen abban bíznak, hogy a júniusi >
Az EU új keleti bővítése győzelmet jelentene Putyin felett
A Spiegel szerzője, Michael Sauga szerint manapság teljes az egyetértés az ügyben, hogy a 20 évvel >
A Macron-momentum
Európa sokféle nehézséggel szembesül, de ezek alapvető oka, hogy nincsenek megfelelő vezetői, ezért úgy tűnik, hogy >
Ukrajna győzni fog
Ennek a háborúnak tehát mindenképpen Putyin Oroszországa lesz a vesztese. Vele együtt veszít azonban Orbán Magyarországa >
Autógyáraktól rendőrökig: Hogyan terjeszti ki Kína befolyását Magyarországon
Kína egyre növeli befolyását Magyarországon, kezdve a rendőrjárőröktől az autógyárakig. Hogy Peking nyomul, abban nincs semmi >
Hány tonnát nyom Európa
20 éve politikai szempontból különösen fontos volt, hogy Magyarország és Lengyelország bekerüljön az EU-ba, ma viszont >