Ma Ervin, Klétusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Az első száz nap
J. Garai Béla
„A magyar káderek mindeddig láthatatlanok maradtak, így száznapos tevékenységükről sem hallani semmilyen értékelést.” J. Garai Béla (Vajdaság Ma):
(…) A Vučić-kabinet a Szerb Haladópárt elsöprő választási győzelme után lépett hivatalba, és a szocialista partnerrel együtt, kétharmados parlamenti többséggel a háta mögött bármit felvállalhatott, nem kellett alkudozni a kisebb koalíciós partnerekkel, mint a korábbi kormányoknak. Ez jelentősen megkönnyítette a dolgukat, ám ugyanakkor megfosztotta őket a kibúvó keresés és a másokra mutogatás lehetőségétől. Amit megtettek, az saját érdemük, amit elmulasztottak, az csakis a maguk hibájából történt.
Bár Belgrádban nemigen emlegetik, a haladó-szocialista, vagy másként fekete-vörös koalíciónak van egy harmadik partnere is: a VMSZ. A koalíciós megállapodás több államtitkári, tanácsadói és szakbizottsági vezetői tisztséget szavatolt a legnagyobb magyar formáció kádereinek a támogatásukért cserében, ám ennek realizálásáról nemigen hallottunk, mintha hétpecsétes titok lenne. A magyar káderek mindeddig láthatatlanok maradtak, így száznapos tevékenységükről sem hallani semmilyen értékelést.
A kormányoldal elsősorban a külpolitikai sikerekkel hozsannázik, azzal, hogy javult az ország külföldi megítélése, az uniós csatlakozási tárgyalások a tervezett ütemben haladnak és ha zökkenőkkel is, de folytatódik a párbeszéd Pristinával. Sikerként igyekeznek feltüntetni, hogy ki tudtak tartani „az EU is, Oroszország is” kurzus mellett, bár hogy meddig sikerül borotvaélen egyensúlyozni, meddig tudnak ellenállni az utóbbi napokban egyre erősödő nyugati nyomásnak, hogy hangolják össze az ország külpolitikáját Brüsszelével, és ítéljék el Moszkvát az ukrajnai beavatkozásért, ezt nehéz lenne megjósolni.
Ha nem is a kormánytagok, de a kormányhoz közelálló elemzők azonban azt már elismerik, hogy a nagy reményekkel várt Déli Áramlat gázvezeték építése valószínűleg késni fog, ha egyáltalán megépül. Predrag Simić elemző szerint Szerbiára nézve egyelőre ez az egyetlen káros következménye az ukrajnai válságnak. Belpolitikai téren pedig elsősorban a munkaügyi törvény meghozatalát emelik ki, amely, ha hinni lehet a kormánypropagandának, mint egy varázsütésre kedvező légkört teremt a külföldi beruházásokhoz, és „szerencsét hoz” az állástalanoknak, új munkahelyeket teremtve.
A legkeményebben az egyre inkább a szélső jobboldalra sodródó ellenzéki Szerbiai Demokrata Párt ostorozza a kormányt, egyenesen katasztrofálisnak ítélve az aktuális hatalom két éves teljesítményét, főleg Koszovó szempontjából. Súlyos hibának tartják, hogy ez a kormány is folytatja a demokraták „bűnös eurofanatikus politikáját”, megszegve azt az ígéretüket, hogy hatalomra kerülésük után megsemmisítik a Pristinával kötött megállapodásokat. A DSS szerint Vucicék legnagyobb bűne az, hogy az uniós tagság érdekében készek elismerni Koszovó Köztársaság „bábállamot”.
Az ugyancsak ellenzéki Demokrata Párt a gazdasági sikertelenséget rója fel a Vučić-kabinetnek, és azt állítja, hogy kudarcaik következményeit a nyugdíjasokkal és a dolgozókkal fizettetnék meg. A kormány „a történelemben harmadszor folytat kísérletet” a nyugdíjak és a bérek csökkentésével, hangoztatta Aleksandra Jerkov pártszóvivő, arra figyelmeztetve, hogy ez semmiképpen sem nevezhető reformnak. Azt is felrótta, hogy folytatódik a pártkáderek alkalmazása, például csak egy nappal a közszolgálatokban való alkalmazásról szóló törvény elfogadása után harmincezer pártkatonát vettek fel ebben a szektorban!
Az úgynevezett széles néptömegek vélekedése a kormány első száz napjáról legfeljebb a politikusok népszerűségéről készült közvélemény-kutatásokból szűrhető le. A Faktor Plus ügynökségnek és a Politika napilapnak az első száz nap kapcsán készített ankétjából olyan kép alakult ki, mintha csak Aleksandar Vučić dolgozna, miniszterei pedig csupán asszisztálnának neki. Így Vučić 4,1-es osztályzatot kapott, Ivica Dačić külügyminiszter 2,9-et, a többiek pedig ennél is kevesebbet. Azt azonban érdemes lesz megvárni, hogy miként alakulnak az osztályzatok az után, hogy szeptemberben tíz százalékkal lefaragják a nyugdíjakat és a közalkalmazotti béreket, és ugyanakkor tizenöt százalékkal felemelik a villanyáram árát. Vajon jeles osztályzatot kap akkor is Aleksandar Vučić, aki legutóbbi nyilatkozatában azt ígéri, hogy csak két-három évre lesz szükség, és máris érezhetően javulni fog az életszínvonal?
Akinek alapvető élelmiszerekre sem futja – márpedig egyes felmérések szerint Szerbia lakosságának egynegyede a szegénységi küszöb alatt tengődik -, azt aligha nyugtatja meg az ilyesfajta ígéret, hogy majd három év múlva... És nem sokat hederít a miniszterelnöknek arra a fogadkozására sem, hogy kudarc esetén lemond minden politikai tisztségéről.
Egyrészt mit segítene ez rajta? Másrészt: ugyan ki fog még emlékezni három év után, hogy mit is mondott a kormányfő, mivel ámította a plebszet az első száz nap után?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Von der Leyen ismétel, vagy?
Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >