2024. április 27. szombat
Ma Zita, Mariann, Anasztáz névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Ez egy ország

Öreg Dezső
Öreg Dezső
Ez egy ország
Alapkőletétel után néhány évvel (thebrokenview fotója)

„XY, az ország miniszterelnöke itt és itt elhelyezte annak az új, több tízezer négyzetméternyi alapterületű gyárcsarnoknak az alapkövét, amelyben elejében 100, később többszáz, végül több ezer munkás fog dolgozni. Az év végéig elfoglalhatják munkahelyüket, a munkálatokat három héttel korábban befejezik. Mert mi megbízható, komoly partnere vagyunk a külföldi befektetőnek/őknek.”

Annak idején, a szocializmus építésének ha már nem is a virág-, de még mindig virágos korszakában, később hangulatában – ez a hangulat szerves része volt egy-egy alapkőletételnek -, tehát ott a 80-as években írtunk mi, akkor kezdő újságírók ilyen szövegeket, azzal heccelődve, hogy csak a személyek és a városok nevén, esetleg a jövő öntudatos munkásainak a számán kell változtatni és megvan a hír. A mai szerbiai tájékoztatás egy kicsit kezd emlékeztetni azokra az időkre. Az alapkőletétellel meg az egyszólamúsággal is. Meg a vezető pártba, most koalícióba vetett feltétel nélküli hit is azt az időt idézi. Ez pedig azt (is) jelenti, hogy az újságírók kedve, beállítottsága, bátorsága is arra a szintre tért vissza. Használhatnék más kifejezést is, de nem akarom megbántani a kollégákat, esetleg kedvét szegni valakinek, akiben még van némi hit, remény. A szeretet lassan mindenkiből kiveszni látszik, különösen, ha a megbecsülés szinonímájaként értjük, használjuk. Jó, nem kell szeretnie egy újságírónak, de a kritikus hangnem hiánya már a hivatás komoly mellőzését, az újságírói etika hiányát, ha úgy tetszik, a megfélemlítés fokát és egyebeket tükrözi. Mondjuk társadalmi megbecsülésének teljes eltűnését. De kár panaszkodni, nem csak mi kerültünk ebbe a helyzetbe ebben a társadalomban.

Gondolom, voltak, akik ráismertek, miről írtam ott az elején abban a sablonban. A kényesebbeknek mintadarabban, az epéseknek közhelyben, a nemesen egyszerűeknek kaptafában. A mi miniszterelnökünk járt a minap Smederevóban, ahol egy finn befektető számára épülő gyár alapkövét helyezte el többedmagával. És sorolta az adatokat, mintha legalábbis egy választási hadjárat célegyenesében vágtázna, nyakában a mögötte fújtató ellenféllel. Pedig tudtommal nincs kampány. Bár egyes újságok – a komolyabbak – nem tartják kizártnak az újabb kormányátalakítást. Tudni vélik, állítólag biztos jelekből, hogy a Szerb Haladó Párt egyes káderei nemigen szívelik a Szerbiai Szocialista Párt embereit. Gondolom én, inkább azokat a helyeket irigylik, amelyeket betöltenek. Nem csak köztársasági szinten. Kicsit bajos ez a számítás, ha igaz, hogy a Vajdaságban a Demokrata Párt nélkül szeretnék átvenni az ideiglenes hatalmat, amelyet egyesek koncentrációsnak neveznek. Gondolom, amíg kellőképpen meg nem erősödik és meg nem szerzi az akkora bizalmat, amely az abszolút többség mellett a demokraták teljes kiskorúsítását jelentené. De ez benne van a politikai harc eszköztárában. A szerbiaiban fokozottan. És eddig mindegyik párt élt vele, mármint azok közül, amelyek hatalmon voltak ebben az országban. Na most, ha jobban szétnézünk, hát kevés olyan akad, amelyiknek ne csurrant-csöppent volna egy picike ebből a hatalomból. Természetesen a teljes dilettánsok kivételével. Amelyekre kár szót fecsérelni.

Egyébként a kormányfőt azért idéztem, mert mondott olyant is, amitől az ember felkaphatja a fejét. Illetve nem mondott. Mert a hírügynökségi beszámoló – és a televíziós felvétel bizonyítéka szerint nem tudott pontos választ adni arra a kérdésre, milyen módon csökkentik a béreket és a nyugdíjakat. Mert, ahogy fogalmazott, erről hétfőn kezdenek vitát a kormányban, illetve a Nemzetközi Valutaalap képviselőivel. Megismételte azonban, hogy csak a közszférában dolgozók béréről meg a nyugdíjakról esik szó, illetve, hogy a legszegényebbeket megvédik. A magánszférát nem terhelik semmilyen pótadóval – ígérte. Egy nappal korábban új pénzügyminisztere a költségvetés módosítása kapcsán kijelentette, még gondolkodnak a bérek és a nyugdíjak lefaragásának módjáról, de hétfőn délig nyilvánosságra hozzák a döntést. Igaz, hozzátette, legkésőbb szeptember 15-éig a parlament elé kerül. Azt is mondta, legalább 10 módja van annak, hogy csökkentsék a költségvetési hiányt. A korábbi pénzügyminiszter, a fiatal zseni június közepén júliusra jelezte a pótköltségvetés meghozását. Majd augusztusra, esetleg szeptember közepére. Aztán elment. Jött az új, mi pedig halljuk az új ígéreteket. Meg az alapkőletétel hírét.

2014. szeptember 7.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Von der Leyen ismétel, vagy?

Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >

Tovább

A Fico-kormány átneveli a közmédiát

A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >

Tovább

Nehogy tragikus hős legyen

Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >

Tovább

Politikai válság Horvátországban

Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >

Tovább

Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?

Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >

Tovább

A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat

Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >

Tovább

Orbán illúziói a nagyságról

Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >

Tovább

Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia

A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >

Tovább

A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről

Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >

Tovább

Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?

Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >

Tovább

A világ a háború szélén áll

Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >

Tovább

A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar

Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >

Tovább