Ma Ervin, Klétusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Megnyugvás
Öreg Dezső
Én már teljesen nyugodt vagyok. Amióta meghallgattam a kormányfő évértékelő sajtóértekezletét. Amelyből kiderült, hogy Szerbia rendezett ország lett. Olyan, amilyenről csak álmodhattunk az elmúlt években. Azok persze, akiknek az álma egy jól működő jogállamban élni, dolgozni szorgosan, megbízni a hatalomban, amely lelkiismeretesen végzi feladatát.
Mert az új kormánynak, amely emlékezetesen, április 27-én lépett tisztségébe – ez a dátum vélhetően előbb-utóbb bekerül a történelemkönyvekbe, sőt néhány évtized múlva piros betűs ünnepként tűntetik fel a naptárakban, az egyháziakban is természetesen – tehát „ennek a kormánynak első teendője az volt, hogy kimondja, egy nyílt ország vagyunk, a munkások és a parasztok országa, azoké, akik szorgalmasan és becsületesen dolgoznak. Nem pedig közpréda” – így a miniszterelnök. Aki azzal elégedett, hogy megszabadították Szerbiát a rablóktól, és visszaadták polgárainak.
Mondom, ez után a sajtóértekezlet után csakis mély nyugalom áraszthatja el az ember lelkét. Mint egy őszinte gyónás után. Mert voltak ebben az értékelésben gyónási elemek is. Mondjuk, amikor arról beszélt a kormányfő, hogy magunk mögött kellett hagyni azokat a mítoszokat, amelyek éveken át abban a hitben ringattak bennünket, hogy különlegesek vagyunk, hogy rajtunk semmi sem múlik, illetve, hogy a szavak fontosabbak a tetteknél. Ugyancsak levetkőztük a lustaságot, felelőtlenséget, akárcsak azt a meggyőződést, hogy senki sem tud olyan keveset fizetni, mint amilyen keveset én dolgozhatok. Jó ezt hallani, mármint, hogy ekkorát változott ez a társadalom ez alatt a pár hónap alatt. És hogy az országot most már nem azok a politikusok és oligarchák irányítják, akik a múltban tönkretették. Azt is jó tudomásul venni, hogy többé nem gondoljuk magunkról azt, jobbak, furfangosabbak vagyunk másoknál. Bár megvallom, itt akad némi kételyem. Tekintettel az ember esendőségére. Természetesen csak egyénekre gondolok. Azokra, akikről még a bibliai korokban is azt tartották, nem mindig makulátlanok és őszinték felebarátjuk vagyona, tudása, ne adj’ isten házastársa, sőt élete iránti gondolatai. Az a tízparancsolat csak nem véletlen jött le az égből. Két ízben is. Na de ezeket a dolgokat majd mindenki maga intézi. Hacsak nem vetemedik olyasmire, ami miatt meggyűlik a baja a jogállammal. Amely a kormányfő kinyilatkoztatása után egészen biztosan szinte tökéletesen működik, hiszen, ahogy fogalmazott, “Szerbia megbízható partner lett, nem ígér lehetetlent. Mindezt stabil, világos, komoly politika folytatásával érte el, márpedig a politikai szilárdság a gazdasági fejlődés záloga.”
Aztán az is megnyugtató, hogy ezt az igyekezetet, ezt az egyenes beszédet, egyenes utat világszerte megbecsülik. Keleten is, Nyugaton is. Vagy fordítva, kinek mi áll közelebb a szívéhez. Nyugaton nem ígérte, ígértük, hogy a kormány az oroszok ellen dolgozik, Oroszországban pedig nem, hogy Nyugat-ellenes lesz. Ő maga, mármint a miniszterelnök 31 kormányfővel és
8 államelnökkel találkozott 8 hónap alatt. Szerbia nyitott ország lett, szerteágazó külpolitikai tevékenységgel – mondta. Bizonyára bokros teendői közepette feledkezett meg arról a külügyminiszterről, aki Koszovó ügyének istápolása örve alatt ennél legalább háromszor több országban járt. De nem feledkezett meg Koszovóról. Amely miatt február elején Brüsszelbe utazik, külügyminiszterével az oldalán, hogy az ottani uniós külügyi főmegbízott közvetítésével megkezdje a tárgyalásokat koszovói új hivatali kollégájával. Meg az ottani külügyek irányítójával.
Az sem mellékes, hogy keresik az új magánosítási tanácsost, aki a Szerbiai Telekom eladásában fog segédkezni. Azt viszont már tudja a miniszterelnök, hogy a vártnál jóval nagyobb összeget kínálnak majd a vállalatért. Úgy tudja, hogy történelmi csúcsot döntenek. Jó, ha egy vezér látnoki képességekkel is rendelkezik. Akkor biztos kézzel kormányozhat. Megnyugtató ez ilyenkor, év végén.
Következő cikk: Putyin és új bandája. Meg a negyedik világháborodott
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Von der Leyen ismétel, vagy?
Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >