Fiók

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Bozóki Antal

A cirill és a latin írás egyenrangú használata ? újvidéki módon Újvidék ? Európa Kulturális Fővárosa 2022: Hol vannak a nemzeti kisebbségi nyelvű feliratok? (Fotó: B.A.)

– A művelődési központ szervezésében február 3-ától 20-áig tematikus programsorozattal emlékeznek meg Vajdaságnak szerbekkel és montenegróiakkal való betelepítése első szakaszának (1921-1941) századik és második szakaszának (1945-1948) hetvenötödik évfordulójáról.

A tartomány mai területén mintegy nyolcvan telepes helységet alapítottak, amelyeket 65-70 ezer főként a szerb hadseregben szolgált önkéntes katonák és családjaik népesítették be – írja F.D. a Magyar Szó újvidéki oldalán „A népvándorlás előnyeiről” címmel.

– A Vajdaság betelepítése elnevezésű projekt az Újvidék – Európa Kulturális Fővárosa 2022 című Vándorlások programsorozatának a részét képezi, amelynek keretében a lakosság migrációjára, azaz ennek a jelenségnek az előnyös hozadékára helyezik a hangsúlyt. A programok során a népmozgások művészi inspirációja és pozitív hatásaira igyekeznek rámutatni – olvasható a cikkben.

Az újvidéki Ifjúsági Tribünön február 3-án a Jugoszláv 20. századi telepítések Vajdaságban – okok, jellegzetességek, összehasonlítások, változások címmel előadást is tartottak.

A betelepítések „első” és „második szakasza” során – amelyiknek a harmadik szakasza a kilencvenes évek óta folyik – a Délvidék/Vajdaság etnikai összetétele, nem csak a magyar lakosság tekintetében, lényegesen megváltozott.

A magyarok számának és arányának változása a Vajdaságban (1910–1941)

1910  425 672  28,1%

1930  376 176  23,2%

1941  456 770  28,5%

A magyar nemzetségűek száma és aránya a Vajdaságban (1941–2011)

1941  473 241  28,5%

1948  428 932  25,8%

1961  442 561  23,9%

1971  423 866  21,7%

1981  385 356  18,9%

1991  339 491  16,9%

2002  290 207  14,28%

2011  251.136  13,00%

Egyes értékelések szerint, a 2000-es években a magyar népesség száma évente mintegy 4000 fővel csökkent: évente kb. 3000-rel többen haltak meg, mint amennyien születtek, kb. 500-1000 fő emigrált és 4-500 fő vegyes házasságok során asszimilálódott, főleg a szórványban.

Az utóbbi években is folytatódott – különösen a regnáló haladó-szocialista-véemeszes hatalom alatt, a nemzetközi és a szerbiai jogszabályok ellenére, külföldi (magyarországi is) és szerbiai támogatással, ingatlanvásárlásra, épületanyag és háztartási gépek stb. beszerzésére – a Délvidék/Vajdaság lakossága etnikai összetételének a megváltoztatása, elsősorban roma nemzetiségűeknek a többségében még magyarlakta helységekbe való településével/telepítésével.

A szerbiai népszámlálás lebonyolítását (2021-ről) 2022 októberére halasztotta el a szerb parlament, a járvány okozta helyzetre hivatkozva.

– Egybevetve a születések és a halálozások számát, kijelenthetjük, hogy a természetes fogyatkozás miatt a vajdasági magyarság létszáma évente 2600-2700 fővel csökken – olvasható az Identitás Kisebbségkutató Műhely tavaly készült átfogó demográfiai kutatásáról szóló írásban. Ehhez a számhoz azonban hozzá kell még adni azoknak a számát is, akik a jobb életkörülmények reményében, vagy egyéb okok miatt külföldre költöznek/tek.

A legutóbbi (2011. évi) népszámlálási adatok szerint, a Délvidék/Vajdaság lakosságában a szerb lakosság részvétele már 66,76 százalék volt („a leggyakrabban szerb nyelven beszélők száma” 1910-ben 33,8% volt).

A fogyatkozó délvidéki/vajdasági magyar közösség „komoly aggodalommal tekinthet az új népszámlálás elé”, mivel az aránya a lakosságban – a becslések szerint – lehetséges, hogy a 10 százalék alá esik. Ez a nemzeti kisebbségi jogaink érvényesítésének a terét is tovább csökkenti.

Az idézett írásban arról egy szó nem esik, hogy a betelepítéseknek, ha már „az előnyös hozadékára helyezték a hangsúlyt”, volt-e azoknak esetleg valamilyen hátrányuk is? Hozzászólt-e ehhez bárki is a nemzeti kisebbségiek közül?

Az egyoldalúnak tűnő projektben megemlítették-e például az Európa Tanácsnak a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményét (ETS No. 157), amelynek Szerbia is az aláírója, amely 16. cikke szerint „a Felek tartózkodnak az olyan intézkedések meghozatalától, amelyek a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek által lakott területeken az arányokat megváltoztatják, és arra irányulnak, hogy korlátozzák azon jogokat és szabadságokat, amelyek a jelen Keretegyezménybe foglalt elvekből származnak”?

A betelepülések/betelepítések által nem csak a tartomány, de számos addig magyar többségű település, helység, község lakosságának nemzeti aránya/összetétele megváltozott, s ez az irányzat csak erősödik.

Egy alapos elemzés kimutatná, hogy a lakosság etnikai összetételének tudatos, szisztematikus, politikailag és gazdaságilag is ösztönzött megváltoztatása Vajdaságnak, mint soknemzetiségű, sokkultúrájú térségnek a fokozatos megszűnéséhez vezet(het). A Vulin-féle (jelenleg szerb belügyminiszter) „szerb világ” alakítása ezt egyenesen segíti. A projektum keretében ez ellen felemelte-e valaki is a szavát?

Újvidéken, például, amióta a városnak haladópárti vezetősége van, amellyel a Vajdasági „Magyar” Szövetség városi képviselői is kollaborálnak, a városi buszokon (2013. január 13-15-én) cirill betűsre cserélték az addig latin betűs feliratokat.

A városi hatóság úgy döntött, hogy „a cirill írásmódhoz való visszatérés fontos lépés a város kultúrájának, hagyományának és lelkének megőrzése érdekében”. Annak ellenére, hogy a feliratokat – a hatályos törvények és a város alapszabálya (6/2 cikke szerint) – szerint a nemzeti kisebbségi nyelveken is ki kellene azokat írni, mivel a „városban hivatalos használatban van a magyar, a szlovák és a ruszin nyelv és írás”.

Az Újvidéki Jogtudományi Karon a magyar nyelvű diákok továbbra se felvételizhetnek az anyanyelvükön.

A Vajdasági Magyar Diákszövetség (VaMaDiSZ) és a jogi kar pereskedése valójában 2015. december 2. óta tart, amikor a Diákszövetség nyelvi diszkrimináció miatt perelte a Jogi Kart az újvidéki Felső Bíróságon, mivel „nem tette lehetővé a magyar ajkú diákok számára, hogy az anyanyelvükön felvételizzenek”. Európa jelenlegi kulturális fővárosában!

Az Újvidék – Európa Kulturális Fővárosa 2022 projekt címén – úgy tűnik – mindent el lehet adni?!

Küldje tovább ezt a cikket.

Tárgy:	„Vajdaság betelepítése”
Címzett:
Feladó:
Üzenet:

Ez a kis program automatikusan elküldi emailben a cikk URL-jét (internetes címét), önnek csak a címzett emailjét, illetve saját mailcímét kell megadnia. Pár soros megjegyzést is mellékelhet az üzenethez az "Üzenet" mezőben.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Két horvát Trump

Ha a választási térképeket egymásra helyeznénk, a színpalettától vibrálna a szemünk. S ez így mind szép >

Legitim parlamenti képviselet nélkül

Kovács, Bájity és Juhász is ékes példája annak, hogy Szerbia a korlátlan lehetőségek országa. Elég csak >

Együtt

Zolikám, királyság van, duruzsolás van a bogrács körül, úgy élünk mint az igaziak, mint ahogy a >

(ÁMOK)FUTÓ A „KITAPOSOTT ÚTON”

Pásztor Bálint a Szerb Haladó Párttal, a Szerb Fogadalomtevők Pártjával és a Szerb Radikális Párttal szövetkezésben >

Fake news és post-truth!

Szerinem ez a két szintagma korunk legveszélyesebb kórja. Sokan ebből arra következtetnek, hogy semmi mellett sem >

A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk

Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik.  Az értelmiségi filiszter távol >

A demagóg lojalitás jutalma

Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >

VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK

Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >

Torontáltordára kéne menni

Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >

Folytatódik a kis bácskai sárdobálás

Azok, akik hűségesen kiszolgálták Lovas Ildikót, vagy akiket ő helyezett fontos tisztségbe, most majd rá hárítják >

RENDSZERÖSSZEOMLÁS: AZ ÚJVIDÉKI BÖLCSÉSZKAR AUTONÓMIÁJÁNAK BOTRÁNYOS TIPRÁSA

A bölcsészkar blokádja olyan példátlan, mesterségesen generált, megengedhetetlen botrány, amely még véletlenül sem csupán dr. Dinko >

Ismét

Egy harmincnégy évvel ezelőtti Hét Nap harmadik oldala. Sajtótörténeti jelentőségű impresszum, még mindig izmos, jóval negyvenezer >