Ma Vilma, Ünige, Csaba, Sebőrella névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
”47 millió euró kellene”
„Hoppon marad” a Pásztor Kft. és az ügyfélköre?
Bozóki Antal
Pásztor Pista nyilatkozatából derül ki, hogy a Prosperitati Alapítvány „nagy volumenű vajdasági feldolgozó- és szolgáltatóipari fejlesztések pénzeléséről” hozott „elvi döntést tavaly decemberben”. – Ezekhez a magyar kormánynak 19 milliárd forintos (47,5 millió euró) összeget kellene biztosítania – mondta a pártvezér. Pontosabban Pásztor ekkora összeget kért a magyar kormánytól! Miért nem a szerb kormánytól? Magyar Levente válaszából azt lehet kiérteni, hogy egyelőre ezekből a „fejlesztésekből” nem lesz semmi. Legalábbis egyelőre, vagy ezek teljesítése csak „lépésről lépésre” lesz lehetséges. Figyelembe véve az Európai Parlament szeptember 15-ei politikai nyilatkozatát a magyar jogállamiságról készült legfrissebb jelentésről, miszerint „Európa pártjainak túlnyomó többsége szerint Magyarországon már nincs demokrácia”, nagyon úgy néz ki, uniós pénzmegvonásra kerülhet sor Magyarországtól. Ez azt is jelentheti, hogy a Pásztor Kft. és az ügyfélköre pénz nélkül, vagyis „hoppon marad”. Bozóki Antal:
Pásztor István, a Vajdasági „Magyar” Szövetség (VMSZ/BMC) elnöke, noszai ménesgazda, stb. a házi rádiójának is nevezett Szabadkai Magyar Rádió szeptember 6-ai Napindító című műsorában elmondta, egyelőre nem valósulhatnak meg bizonyos nagy volumenű vajdasági feldolgozó- és szolgáltatóipari fejlesztések, amelyek pénzeléséről tavaly decemberben hozta meg az elvi döntést a Prosperitati Alapítvány.
Ezekhez a magyar kormánynak 19 milliárd forintos (47,5 millió euró – a szerk. megj.) összeget kellene biztosítania. A nehézséget az ukrajnai háború, az energiaárak elszabadulása, a gazdaság jelenlegi helyzete és – nem utolsósorban – a brüsszeli források elmaradása jelenti – emiatt a magyar költségvetés nem a tervezettek szerint alakul – ismertette a helyzetet Budapesten Pásztor Istvánnal Magyar Levente, a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszterhelyettese.
– Át kell csoportosítani a forrásokat, át kell csoportosítani a lehetőségeket, hogy ennek a kötelezettségnek a finanszírozására sor kerüljön. Erről beszélgettünk, és én azt látom, hogy lassacskán körvonalazódik, ha nem is az egész pénzre vonatkozó reális rögtöni lehetőség, de ennek a vállalt kötelezettségnek a lépésről lépésre történő teljesítésének a lehetősége, és azt gondolom, hogy ez karnyújtásnyira van – mondta a pártelnök.
– A Vajdasági Magyar Szövetség kezdeményezésére kidolgozott Vajdasági Magyar Közösségek Terület- és Gazdaságfejlesztési Stratégiája és Akcióterve alapján Magyarország Kormányának támogatásával 2016-ban életre hívott Vajdasági Gazdaságfejlesztési Program jelenleg a legnagyobb határon túli gazdaságfejlesztési program – írja a program helyszíni megvalósítására létrehozott Prosperitati Alapítvány 2021. évi beszámolójában.
– A Prosperitati Alapítvány eddig összesen 55 pályázati kiírást jelentetett meg 10 pályázati körben, mezőgazdaság, turizmus, falusi házvásárlás és vállalkozásfejlesztés kategóriákban. Az első és második fejlesztési ciklusban eddig összesen 15 874 pályázat érkezett be, melyből 14 272 támogatott. Összeadva a kis-, közepes- és nagyértékű projektek számadatait, a projektek összértéke eddig több mint 118 milliárd forint (40 milliárd dinár, 371 millió euró). A megítélt vissza nem térítendő támogatás értéke közel 60 milliárd forint (21 milliárd dinár, 178 millió euró).
A Prosperitati a program kiemelt eredményei között vezeti 5 374 ha termőföld megvásárlását, 1 111 új otthon megteremtését és 669 új vállalkozás elindítását is, amellett, hogy több mint 2 000 vállalkozás és 5 600 mezőgazdasági termelő fejlődéséhez járult hozzá, amelyek együttesen mintegy 12 500 munkavállaló megélhetését biztosítják – írja a beszámolóban.
Az adatokból azt lehet megállapítani, hogy Magyarország – a Prosperitati Alapítványon át – 118 milliárd forinttal járult hozzá Szerbia fejlődéséhez. Ebből 60 milliárd forint a „vissza nem térítendő támogatás értéke”.
Hogy mi a valóságtartalma az állításnak, miszerint a támogatások összege „12 500 munkavállaló megélhetését biztosítják”, az már alaposabb elemzés tárgya lehetne. Az adatokkal ugyanis csak a Prosperitati Alapítvány rendelkezik. A gyakorlat viszont azt mutatja, hogy a támogatottak között vannak, akik – az elnyert eszközök ellenére – mégis külföldre távoztak.
Elemezni kellene azt is, hogy ez a hatalmas összeg valójában mennyire járult hozzá a magyar közösség helyzetének a javításhoz? E nélkül is könnyen megállapítható, hogy – a szerbiai általános elszegényedési folyamat miatt is (Szerbiában az infláció augusztusban „elérte a 12,3 százalékot”) – vajmi kevéssel. De ez nem is Magyarország feladata lenne.
Támogatásban csak azok részesülhettek, akik biztosították a pályázott összeg, vagy eszköz árának az 50% százalékát. Azt lehet mondani, hogy a Prosperitati a tehetősebb, anyagi eszközökkel egyébként is rendelkező pályázókat támogatta. Mélyültek ezzel a magyar közösségen belüli gazdasági és társadalmi különbségek: Akiknek volt, azoknak még több lett, akinek pedig nem azok, azoknak továbbra sincs.
– Az összes szerbiai nemzeti közösség közül a magyar nemzeti közösség kapja majdnem a legkevesebb támogatást Szerbiától, a helyzet immár olyan, hogy Magyarország támogatása nélkül szinte lehetetlen volna működtetni a délvidéki magyar intézményrendszert, azaz magyar közösségünk teljesen Magyarországtól függ, noha elméletileg elsősorban Szerbiának kell gondoskodnia a gazdasági, kulturális helyzetünk javításáról és a jogaink biztosításáról – írja a Délhír portál. Történik mindez annak ellenére, hogy „A délvidéki magyar adófizetők is jócskán hozzájárulnak a szerbiai költségvetéshez”.
Hogy ez mennyire így van, látszik a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) költségvetéséből is. „A Magyar Nemzeti Tanács éves költségvetése 1,5 milliárd dinár (12,7 millió €)”. Ennek az összegnek „megközelítőleg 60-70 százalékát Magyarország utalja, 30-40 százalékát pedig a szerb állam” – írja Csonka Áron, a Vajdasági Magyarok demokratikus Közösségnek elnöke.[8] Más adat szerint viszont, „a szerb kormánytól kapott anyagi források csupán az MNT közvetlen alkalmazottjainak bérére elegendőek”.
Ezzel szemben, Aleksandar Vučić „kijelentéséből megtudtuk, hogy éves szinten 820 millió eurót küldenek Koszovóra az ott élő szerbeknek minden itt élő polgár adójából. Az euró 117 dináros árfolyamával számolva 9,6 billió dinár”.
Ebbe az összegbe bizonyára nincsen beleszámítva az „ingyen villanyáram”, amit Szerbia „hosszú ideje” biztosít az észak-koszovói szerbeknek. Belgrád és Pristina 2022. június 21-ei egyezsége alapján az észak-koszovói lakosok „23. év után kezdik el fizetni a villanyáramot és lesznek bekapcsolva Koszovó energetikai rendszerébe”.
Hogy milyen nagy a szegénység a Délvidéken/Vajdaságban illusztrálja az is, hogy már templomkerítésre is pályázni kell magyarországi pénzekért. Itt már annak is hírértéke van, aminek teljesen természetesnek kellene lenni, hogy például az oromi Arany János Általános Iskola „új fűnyíró traktort kapott, melynek beszerzéséhez a tartományi oktatási titkárság 200 ezer dinárral, míg Magyarkanizsa község 100 ezer, Orom Helyi Közösség pedig 41 ezer dinárral járult hozzá”. Erről aztán nagy hűhóval beszámol a VRTV és a VMSZ szócsöve a Magyar Szó is.
Pásztor Pista nyilatkozatából derül ki, hogy a Prosperitati Alapítvány „nagy volumenű vajdasági feldolgozó- és szolgáltatóipari fejlesztések pénzeléséről” hozott „elvi döntést tavaly decemberben”. – Ezekhez a magyar kormánynak 19 milliárd forintos (47,5 millió euró) összeget kellene biztosítania – mondta a pártvezér. Pontosabban Pásztor ekkora összeget kért a magyar kormánytól! Miért nem a szerb kormánytól?
Magyar Levente válaszából azt lehet kiérteni, hogy egyelőre ezekből a „fejlesztésekből” nem lesz semmi. Legalábbis egyelőre, vagy ezek teljesítése csak „lépésről lépésre” lesz lehetséges.
Figyelembe véve az Európai Parlament szeptember 15-ei politikai nyilatkozatát a magyar jogállamiságról készült legfrissebb jelentésről, miszerint „Európa pártjainak túlnyomó többsége szerint Magyarországon már nincs demokrácia”, nagyon úgy néz ki, uniós pénzmegvonásra kerülhet sor Magyarországtól. Ez azt is jelentheti, hogy a Pásztor Kft. és az ügyfélköre pénz nélkül, vagyis „hoppon marad”.
Pásztor és a holdudvara uralkodását a magyarországi anyagi források táplálják. Amennyiben ezek a források elapadnak, Pásztor Pista bukása is elkerülhetetlenül bekövetkezik.
Következő cikk: Félelem és gyűlölködés uralkodik a Kremlben
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A „rendezetten zavaros” eszmék
A „rendezetten zavaros” eszmék könnyen elcsábítják a kiszámíthatatlan veszélyektől rettegő embereket, akik azzal a gondolattal is >
A Vajdaságba véletlenül betoppanó szemlélő idilli hangulatról számolhat be
Akad két-három kritikus hang, két-három politikusra terjed ki a figyelmük, hogy ezen kívül ki és mit >
Szerbiában továbbra sem lesz hiteles magyar érdekképviselet!
A magyar közösségnek a szerb parlamentben eddig sem volt és december 17. után sem lesz hiteles >
Népszavazás Vučićról
Az esetleges választási lopás arra kényszerítheti a polgárokat, hogy ismét az utcára vonuljanak, mint 2000. október >
A peremértelmiségi komplexusáról van szó
Vannak persze nagy kivételek, ilyen volt a szigorú és kritikus szellemű Tamás Gáspár Miklós, aki Budapestre >
Közszolgálati napilap ez?
Az MNT irányítása alatt „a világ legjobb magyar nyelvű napilapjából” silány (párt)közlöny lett! Már huzamosabb ideje >
Öncenzúra
Csak azt nem értem, hogy akik saját országuknak szuverén nemzeti jövőt vizionálnak, mit fognak szólni, ha >
Nincs jövőkép – a lakosok csendben távoznak!
Tordán – Dobai cikke alapján – semmilyen komolyabb befektetés, munkahelyteremtés nem volt és még csak a >
Lehet-e a nemzeti kérdésre nem nacionalista választ adni?
Rendben van, gondolom, mért ne lennének ellenvélemények, de azért a rendszerváltó eliteknek egyszer szembe kell nézniük >
A tolerancia határai
Arra gondolok, hogy az elmúlt években tapasztalt terrorista hullámok és a Hamász izraeli terrorakciója után jó >
A Magyar Nemzeti Tanácstól független szerkesztéspolitikát!
A magyar nyelvű tájékoztatásban is alkalmazni kell az említett törvény idézett két kulcsfontosságú rendelkezését! Ha tetszik >
Sosem panaszkodott másokra, legfeljebb diszkréten kételkedett
Útközben ért a hír: elhunyt Reményi József, magyar kritikus és esszéista. Nem voltam abban a szerencsés >