2024. április 27. szombat
Ma Zita, Mariann, Anasztáz névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

A medencecsont felett

Csorba Zoltán
Csorba Zoltán
A medencecsont felett

Ez történhetett?

Lehet, hogy egészen más.

Lehet, hogy a fiai nevei.

Akik Prágában, Brnóban, Pozsonyban, Kassán vagy Češke Budojovicében maradtak és várják édesanyjukat, hogy elmesélje élményeit a budapesti kirándulásról.

Akár az egyik, akár a másik változat történt, a nő hátán még maradt jócskán hely. Egészen a medencecsont magasságáig. Csorba Zoltán:

Ha mindez negyven évvel ezelőtt történik, nem tévednék a megfogalmazásban: két csehszlovák nővel hozott össze a sors. Mind a kettőjüket negyvenen felülieknek saccoltam, tehát voltak egykoron csehszlovák állampolgárok. Most vagy csehek, vagy szlovákok.

Beszélgetésük hallatán eszembe jutott, amikor a hetvenes években az Adrián, már nem tudom melyik városkában, a tengerparton, egy padon ásítoztam és nagy ricsajra lettem figyelmes: egy csehszlovák (ČS) jelzésű, talán Skoda gyártmányú autóbusszal egy autóbusznyi csehszlovák lány érkezett! Ugráltak le a buszról, a tengerhez futottak és ujjongtak. Csehszlovákiának soha sem volt tengere. Óriási élmény lehetett számukra az első találkozás.

Nagy többségben csinos lányok voltak – akkor, félálomból felriadva úgy tűnt – valamilyen női kollégium, nyári tábor, vagy óvónőképző növendékei? Lehet, hogy sportolók. Például a csehszlovák női asztalitenisz válogatott bővebb kerete?

A földalatti Hősök tere állomáson lévő két nő nem lehetett közöttük, mert az autóbuszból kiugráló lányok ma már legalább hetvenévesek. A peronon az a közös sors hozott össze bennünket, hogy hármunk orra előtt csukódott be a szerelvény ajtaja. „Vigyázat, az ajtók zárulnak!” A két nő ezt nem érthette, megpróbálkoztak még felférni, de hasztalanul.

Együtt bosszankodtunk.

Várhattuk az újabb szerelvényt. Ami majd csak három perc múlva fut be!

A két nő beszélgetett. Sajnos nem tudtam megítélni, hogy csehül vagy szlovákul. Létezett Csehszlovákiában egységes irodalmi csehszlovák nyelv, mint Jugoszláviában a szerbhorvát? Úgy tudom, nem. De le kellene ellenőrizni a Wikipédiában.

Az egyik nő hátat fordított. Amit nem róhattam fel illetlenségnek, hiszen nem tartoztunk egy társasághoz, mindössze annyi a közös, hogy mi hárman maradtunk le a földalatti 15.54 perckor a Hősök teréről induló járatáról.

Az, amelyik hátat fordított olyan ruhát viselt, hogy csupaszon maradt a háta. Ez az öltözék sem nevezhető illetlennek augusztusi hőségben. És részemről sem illetlen, hogy elolvastam a két lapockája között kalligrafikus betűkkel feltetovált két nevet: Jakub, alatta Tomáš.

Ezt most hogy értelmezzem?

A cseh (vagy szlovák) hölgy annyira szeretett egy bizonyos Jakubot (Jakabot) (akihez lehet, hogy férjhez is ment) hogy késztetést érzett nevét feltetováltatni a háza közepére. Pontosabban a szép ívű nyaka alá (létezik egy olyan mondás, hogy a „hátam közepére sem kívánom“, nem erről lehet szó). Gyanítom, hogy Jakab is készíttetett egy tetoválást a hölgy (jelen pillanatban ismeretlen) nevével. A háta közepére, a karjára. Vagy máshova.

Majd, mint ahogy olykor megtörténik, a szerelem elillan, a tetoválás megmarad. Közben a sors összehozta Tomášsal, mint Terezát Kundera regényében. A cseh (vagy szlovák) hölgy lehet, hogy próbálkozott Jakub nevének eltávolításával, de nem sikerült. Ezért, ugyanolyan díszes betűkkel feltetováltatta Jakub alá Tomáš nevét is. Így korrekt.

Ez történhetett?

Lehet, hogy egészen más.

Lehet, hogy a fiai nevei.

Akik Prágában, Brnóban, Pozsonyban, Kassán vagy Češke Budojovicében maradtak és várják édesanyjukat, hogy elmesélje élményeit a budapesti kirándulásról.

Akár az egyik, akár a másik változat történt, a nő hátán még maradt jócskán hely. Egészen a medencecsont magasságáig.

 

2023. augusztus 8.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Két horvát Trump

Ha a választási térképeket egymásra helyeznénk, a színpalettától vibrálna a szemünk. S ez így mind szép >

Tovább

Legitim parlamenti képviselet nélkül

Kovács, Bájity és Juhász is ékes példája annak, hogy Szerbia a korlátlan lehetőségek országa. Elég csak >

Tovább

Együtt

Zolikám, királyság van, duruzsolás van a bogrács körül, úgy élünk mint az igaziak, mint ahogy a >

Tovább

(ÁMOK)FUTÓ A „KITAPOSOTT ÚTON”

Pásztor Bálint a Szerb Haladó Párttal, a Szerb Fogadalomtevők Pártjával és a Szerb Radikális Párttal szövetkezésben >

Tovább

Fake news és post-truth!

Szerinem ez a két szintagma korunk legveszélyesebb kórja. Sokan ebből arra következtetnek, hogy semmi mellett sem >

Tovább

A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk

Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik.  Az értelmiségi filiszter távol >

Tovább

A demagóg lojalitás jutalma

Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >

Tovább

VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK

Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >

Tovább

Torontáltordára kéne menni

Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >

Tovább

Folytatódik a kis bácskai sárdobálás

Azok, akik hűségesen kiszolgálták Lovas Ildikót, vagy akiket ő helyezett fontos tisztségbe, most majd rá hárítják >

Tovább

RENDSZERÖSSZEOMLÁS: AZ ÚJVIDÉKI BÖLCSÉSZKAR AUTONÓMIÁJÁNAK BOTRÁNYOS TIPRÁSA

A bölcsészkar blokádja olyan példátlan, mesterségesen generált, megengedhetetlen botrány, amely még véletlenül sem csupán dr. Dinko >

Tovább

Ismét

Egy harmincnégy évvel ezelőtti Hét Nap harmadik oldala. Sajtótörténeti jelentőségű impresszum, még mindig izmos, jóval negyvenezer >

Tovább