Ma Ervin, Klétusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
A rikkancs ismét jelenti (64.)
A kis rikkancsok húsz elmúlt év távlatából szemlélve
Sáfrány Ferenc
Mivel én mindig személyes témákról írok, most ezt különös szándékkal teszem. Ha nekem valaha voltak olvasóim, esetleg ma is léteznek, főleg olyanokra gondolok, akikről nem tudok, remélem, megértik vívódásom. Legnehezebb olyanokról írni, akik közel állnak hozzánk, akik mindenek előtt és felett a legfontosabbak számunkra. Nehéz szavakba önteni az érzelmeket a barátokról, még nehezebb a szerelemről, és talán legnehezebb a gyerekeinkről. Főleg akkor, ha ők közben felnőnek, és a mi esetünkben ez még összetettebb, mert ők is részesei a kálváriának, amit nekünk szülőknek kell végigjárni, az ő jövőjüket szem előtt tartva.
Két évesek voltak, amikor a Napló megjelent. Boldogan éltek egy bácskai kisvárosban, nagytaták és nagymamák gondos szeretetével körülrajongva. Három és fél évesen már földönfutók, annak ellenére, hogy az egészből semmit sem érzékelnek (gondoltuk mi ezt, felnőttek és szülők, naivan) és elfogadják a kényszerpálya újabb állomását.
Amikor először vittem haza őket, egy elmúlt kegyetlenül nehéz év után Bánáton keresztül közelítve meg szülőhelyüket, meglátván távolból a városháza kimagasló tornyát, határtalan öröm lett úrrá rajtuk. Majd kiugrottak az improvizált gyerekülésekből, míg engem a bennem mélyen bujkáló sunyi félelem fojtogatott, jöttem rá, hogy bizony az első három és fél év bennük is elég mély nyomot hagyhatott. Csak nem tudták hogyan kifejezni. Vagy én nem figyeltem rájuk eléggé, mert túlságosan is lefoglalt saját lelki nyomorom. Nekik csak annyi volt mondva, apa és anya most Szegeden dolgozik.
Közben múltak az évek, az ovi után jött az iskola, majd a gimnázium. A kényszerpálya messze túlnőtt minden várakozáson. Lesöpört minden reményt, a visszatérés lehetőségeit boncolgatva és szú módjára rágta szét az illúzió utolsó csíráit is. Erre a fájdalmas felismerésre nehezen jön rá az ember, még akkor is, ha tudja, nincs már visszaút.
Közben érettségi vizsgák, felvételik, egyetemek. Sára már diplomát kapott, mert Bolognában így döntöttek egyszer az okosok, még jó, hogy ez Árpádra nem vonatkozik. Ő most kezdi a negyediket a fogorvosi szakon. Mindketten jól tanulnak, messze felülmúlva minden várakozást és szülői elfogultságot. Sára élete a sport körül forog, Árpád meg ingázik a szakma, a művészetek, irodalom háromszögben.
Sajnos egyik sem gagyog szerbül, horvátul, bosnyákul, és én tudom, hogy ez nagy hátrányuk lesz még az életben. Ha már nem az. Ők csak sejtik. De a környezet nyelve itt más. Néha próbálkoznak, de az kevés. Az élet diktálta tempó meg túl gyors. Sőt, egyre gyorsabb.
Tudom, ez nem csak a mi problémánk. Szinte minden sorstársunk gyerekeinek hasonlók a gondjai. De akad még cifrább, személyesen ismert, eset is, amikor a szülő szerb és itt él, a gyerekei, pedig nem tudják az apa nyelvét, mert a környezet hatása mindent tarol. Már megint a nyelveken lovagolok, mint valami megszállott, de lépten-nyomon ezt látom, tapasztalom, csak így lehet komparatív előnyre szert tenni, ebben a szörnyű konkurenciaharcban, ami már bennünket is érint, nem a gyerekeinket. Igen, a jó pap is holtig tanul, ami ma már így hangzik, nyelveket… Valamikor a latin, esetleg ógörög elég volt. Ma már nem.
Annyit azonban már elértem, előző jelentésem óta, hogy Árpád és Sára megtették az elő és legfontosabb lépéseket e téren is. A két német sráccal angolul értekezve ballagtak ki a Tisza-partra. Nélkülem.
Talán még a Naplót is olvassák? Remélem…
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >