Ma Ervin, Klétusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Kormányárnyék
Igen, szükség lehet dinamikus, jó szemmértékű, találékony és bátor politikusokra, felkészült, bölcs szakértőkre – ha valamilyen okból megbukik a rendszer. Nem a kormány, a rendszer. Az országot azután is kormányozni kell. De ezt a helyzetet, a demokratikus váltást nem hozza közelebb, ha egy 10-11 százalékos párt – nem túlzottan népszerű politikusokkal – az ellenzék zászlóshajójának nyilvánítja magát. Rövid távon ez azért is baj, mert ha netán kitör az elégedetlenség – nem a demokráciahiány, hanem a politikusok kedvenc kifejezésével a megélhetési válság miatt –, egyáltalán nem biztos, hogy mérsékelt baloldali politikusok tudnak az élére állni. Van elég őrült és amatőr a jobb- és balszélen – ki tilthatja meg nekik? Nyugalom, ne jósoljunk. Széky János (Élet és Irodalom):
Múlt csütörtökön az Európai Parlament elfogadott egy jelentést, mely szerint Magyarország nem demokrácia. Az EP sajtóközleményének szerkesztője mintha megrettent volna az egyértelmű konklúziótól – hogyhogy van olyan tagállam, amelyik nem demokrácia? –, valószínűleg ezért illesztette be az angol címbe a full, azaz teljes szót: Magyarország nem tekinthető teljesen demokráciának. Ez viszont nem hangzik elég gördülékenyen magyarul, úgyhogy a hazai híradásokba már az a változat került: „Magyarország nem tekinthető teljes értékű demokráciának”, azaz demokrácia, csak kicsit el van rontva, másodosztályú. (A szókapcsolatot eddig csak kutyakajás dobozokon láttam: „teljes értékű állati fehérjéket tartalmaz”, és jobb szeretek nem belegondolni, hogy mit takar.)
De hát a közlemény végén szó szerint idézik is a raportőr, Gwendoline Delbos-Corfield szavait: „A jelentés következtetése egyértelmű és visszavonhatatlan: Magyarország nem demokrácia.” Picit bővebben fogalmaz a jelentés vége felé: „...az EU határozott fellépésének elmaradása hozzájárult a demokrácia, a joguralom és az alapjogok összeomlásához, ahhoz, hogy az egyik tagállam választási autokrácia hibrid rezsimjévé váljon”. A fogalomhasználatról lehet vitatkozni – a „választási autokrácia” szerintem önellentmondás, a választás ilyen rendszerekben nem lehetséges kiút, hanem a rezsimet megerősítő színjáték. A lényeg az autokrácia, illetve ahogy a hitelesített változatban ezt a mondatot tolmácsolják, „önkényuralom”. Valamint a „rezsim” szó, amit magyarra „rendszernek” szokás fordítani. Ez nem demokrácia, hanem egy másfajta rendszer.
Következésképpen az ellenzék célja nem a kormány leváltása lehet, hanem a rendszeré. Már amennyiben fontosnak tartja a váltást. Nem kötelező, csak ha akarja.
Ebben a helyzetben ítélte alkalmasnak a pillanatot a DK, hogy bejelentse az árnyékkormány megalakítását. Nem igaz, hogy „az első a magyar történelemben”, tavaly az ellenzék miniszterelnök-jelöltjének megválasztott Márki-Zay Péter is alakított ilyet, ráadásul nem pártemberekből, hanem szakértőkből, más kérdés, hogy nem támaszkodott a tanácsaikra, ment a maga feje után (ebből a szempontból meg ő nem volt az első a magyar történelemben, nem is az utolsó).
Mindegy, az árnyékkormánynak alkotmányos jelentősége nincs. Demokráciákban – ezen belül főleg a brit típusú parlamentáris rendszerekben, ahol az ellenzék alkotmányos eszközökkel a választásokon kívül is viszonylag könnyen megbuktathatja a kormányt, és az előrehozott választás nem rendkívüli esemény – e testületnek kettős funkciója van. Az egyik, hogy az árnyékminiszterek a parlamentben folyamatosan, felkészülten bírálhatják a kormány szakpolitikáit. A másik cél, hogy az ellenzék folyamatos edzésben legyen arra az esetre, ha át kell vennie a kormányzást. Az edzés: szakmai felkészülés, nem pedig önhergelés vagy ábrándozás a mindent elsöprő népharagról.
Magyarországon nincs demokrácia – nem most és nem az Európai Parlament volt az első, aki ezt megállapította –, de ha valakinek túl rideg lenne a szókimondás, túl kényelmetlen volna tudomásul venni, hogy a világ csúfja lettünk, annyit mégiscsak elfogadhat, hogy a fenti két körülmény hiányzik. A szakpolitikai bírálatnak nincs értelme, nemcsak mert a kormány befolyásolhatatlan, hanem azért is, mert a választások nem igaziak, a ciklus közben hangoztatott szakpolitikai érvekkel nem lehet annyi szavazatot szerezni, hogy az kormányváltáshoz vezessen. Másfelől a magyar alkotmányos rendszerben előrehozott választásokra, főleg akkor, amikor az az ellenzéknek konveniál, semmi esély. Egyszóval Dobrev Klára árnyékkormánya se nem első, se nem igazi.
A DK és szerintem az ellenzékben politizálók zöme úgy látja, hogy a várhatóan forró őszön és zárt térben is hideg télen-tavaszon nagy eséllyel érvényesülhet a következő, sok országban, sok év tapasztalatából leszűrt szabály: romlanak az életkörülmények ® megnő a társadalmi elégedetlenség ® bukik a kormány. Csak hát Magyarországon a kormány bukhatatlan. Amikor tehát Dobrev egy közelebbről meg nem határozott többes szám első személyű alany „feladat”-ának nevezi a kormánybuktatást, nem mondja meg, és valószínűleg nincs is tisztában vele, hogyan tudná bárki ezt elérni. Annyi biztos, hogy – a 2000-es éveket idézve, amikor a Fidesz ellenzékből diktálta a témákat, és a Gyurcsány-kormánynak semmi jobb gondolata nem támadt, mint hogy a médiában bedobott hívószavakra reagáljon – a DK most sem tud elszakadni attól, amit az Orbán-kormány diktál. Így lehetünk tanúi annak a világritkaságnak, hogy az árnyékkormányban a „rezsiügyet” miniszteri szinten kezelik. Civilizált országokban nincs külön rezsiügy, mert a havonta kiküldött villanyszámlacsekk nem a propaganda gyalogsági fegyvere, amivé az Orbán-kormány 2013-ban tette.
Különben sem világos, miből szűrhető le, hogy „Magyarországon egy erős baloldali kormányra van szükség”, miután négy parlamenti választáson is bebizonyosodott, hogy nem. Még ha levonjuk is a választások tisztességtelen feltételeiből meg az aránytalan választási rendszerből eredő torzítást, mind a négyszer az bizonyosodott be, hogy a többségnek erős állam kell (ezt Orbán megadja, csőstül), és kulturális értelemben konzervatív („jobboldali”) politika. A közérdek szolgálatából pedig éppen annyi elég, hogy ne okozzon gondot a kétharmadhoz szükséges szavazatok megszerzésében. Mondjuk a közérdek szolgálata még nem baloldaliság. Ezt lehet nem szeretni – de ha valaki Magyarországról tesz összefoglaló nyilatkozatokat, nem árt, ha felméri a valóságot.
Igen, szükség lehet dinamikus, jó szemmértékű, találékony és bátor politikusokra, felkészült, bölcs szakértőkre – ha valamilyen okból megbukik a rendszer. Nem a kormány, a rendszer. Az országot azután is kormányozni kell. De ezt a helyzetet, a demokratikus váltást nem hozza közelebb, ha egy 10-11 százalékos párt – nem túlzottan népszerű politikusokkal – az ellenzék zászlóshajójának nyilvánítja magát. Rövid távon ez azért is baj, mert ha netán kitör az elégedetlenség – nem a demokráciahiány, hanem a politikusok kedvenc kifejezésével a megélhetési válság miatt –, egyáltalán nem biztos, hogy mérsékelt baloldali politikusok tudnak az élére állni. Van elég őrült és amatőr a jobb- és balszélen – ki tilthatja meg nekik? Nyugalom, ne jósoljunk.
Következő cikk: Továbbra is tünékeny az újabb orosz ellenes szankció
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Von der Leyen ismétel, vagy?
Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >