Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
A NATO ismét felfedezte saját céljait Vilniusban
Dominic Raab szerint ez volt az utóbbi évek legfontosabb csúcskonferenciája, sikerült elérni jóformán az összes célkitűzést. Most már csak végre kell hajtani a döntéseket.
A tagállamok öt nagy akadályt vettek:
1. Pont kerül a svéd belépés végére
2. Erdogan szerencsére feladta a vétót, miután az utóbbi időben egyre távolabb került a szövetségtől, amit a nacionalizmusba bújtatott megalkuvása diktált. De most mintha leválna Putyinról és közeledne a katonai szervezethez.
3. A NATO óvatosan navigált az ukrán felvétel ügyében. Elvben elkötelezte magát mellette, de csak feltételekkel és még a menetrendet is meg kell szabni. A kompromisszum logikus, mert nehéz megmondani, milyen garanciákat lehet adni egy új tagnak, miközben az háborúban áll.
4. Csökkent a szakadék a tervek és a valóra váltásukhoz szükséges eszközök között. Tavaly a magyarok, románok és szlovákok is már költségvetésük 2 %-át fordították védelemre.
5. Bebizonyosodott, hogy nem szorul háttérbe a kínai veszély.
Vagyis a csúcson megoldottak egy sor súlyos kérdést, ennélfogva itt az idő, hogy a tagok most beleerősítsenek.
Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Die Welt
Az EU kiköltekezett, ezért sürgősen pénzre van szüksége, amihez trükköt vet be, ám Orbán Viktor még beleköphet a levesbe. A Bizottság 66 milliárd eurót kíván összekaparni, ám ez nem ígérkezik könnyű feladatnak, mert nincs olyan kormány, amely kiállna saját választói elé és elmagyarázná, hogy miért kell újabb jelentős összegeket Brüsszelnek átutalni. Az ilyesmivel nem lehet odahaza jó pontokat szerezni.
A franciák, németek, svédek, finnek, osztrákok és hollandok három napja el is utasították az elképzelést, márpedig itt egyhangú jóváhagyásra volna szükség. Hogy vegye az akadályt, von der Leyen csapata azt ötölte ki, hogy 17 milliárdot a költségvetésből utalnának Ukrajnának. Merthogy az európai közvélemény java támogatja a hősiesen küzdő ukránokat.
Csupán Orbán lóg ki a sorból, mert ő viszont ellenzi a segítségnyújtást. Azzal fenyeget, hogy az egész költségvetést megfúrja. Ezért a soros spanyol elnökség azon morfondírozik, hogy pénzzel váltja meg a magyar vezető jóindulatát.
Ám ha nem jön össze, akkor fel van adva a lecke, mert ha nem sikerül az év végéig megoldást találni, akkor összeomolhat a jövőre előirányzott büdzsé.
Euractiv
Az Európai Parlament már több mint negyvenedszer fut neki, hogy újabb területekre terjessze ki a minősített döntés rendszerét, mert elege van abból, hogy egyes kormányok folyton megtorpedóznak bizonyos javaslatokat. Pl. amikor Magyarország és Lengyelország tavaly megvétózta a multik egységes megadóztatását, holott az elképzeléssel az OECD is egyetértett. Csakhogy Budapest és Varsó így akarta kierőszakolni, hogy megkaphassa a milliárdokat a járványalapból.
A képviselők most elfogadtak egy nem kötelező jelentést arról, hogy hol volna mód megválni az egységes döntéshozatal gyakorlatától, és menetrendet is mellékelt hozzá. Így a többi közt a szankciók, az energiapolitikai pénzügyi kérdései, a környezetvédelem, valamint a költségvetés félidős felülvizsgálata ügyében. Csakhogy minden államnak be kellene állnia a sorba ahhoz, hogy az elképzelés átmenjen. A soros spanyol elnökség azonban bizakodik, hogy lassanként ugyan, de előre lehet lépni ezen a területen.
Spiegel
A Princetoni Egyetem korábbi politológia professzora, Larry Bartels kimutatta, hogy Európában azért jönnek fel a jobboldali-populista erők, mert csődöt mond a hagyományos elit. A szakértő azt a hangulatelemzést vizsgálta meg alaposan, amelynél kiterjedtebb talán nincs is – két évenként készül, a földrész 30 országában.
A szélsőjobb már bekerült a kormányba az olaszoknál és a finneknél, a hollandoknál a koalíció bukását okozta, és az Európai Néppárt elnöke azon van, hogy a jövő évi EP-választás után szövetségre lépjen – legalábbis a demagógok egy részével.
Sok politikus, tudós és közvélemény kutató azt mondja, hogy a szél jobbról fúj, a közhangulat ellenzi a bevándorlást és az európai integrációt. Emellett rengetegen úgy érzik, hogy gazdaságilag leszakadtak, továbbá kiábrándultak a demokráciából.
Ám Bartels arra az eredményre jut, hogy ez nem így van, minden eddiginél többen támogatják az EU-t. A populisták abból kovácsolnak tőkét, hogy a politikai fő áramlatban egymást követik a hibák, mulasztások és botrányok. A vezetőkből sokszor hiányzik a karizma, belső hatalmi harcok folynak és az jobban leköti őket, mint a választók aggodalmai.
Lásd Orbánt és Kaczynskit, akik úgy jutottak hatalomra, hogy ellenfeleik lejáratták magukat, különféle csalási és korrupciós ügyekkel. De a hagyományos politika fiaskója sehol sem mutatkozik meg annyira egyértelműen, mint a menekültkérdésben. A migránsokkal szemben fokozódó elutasítás mindazonáltal nem az idegenellenességből, hanem abból fakad, hogy a kormányok képtelen voltak gátat szabni az illegális bevándorlásnak.
Washington Post
Az újság egyik szemleírója azt kérdezi: mi van akkor, ha mégis a bosszúszomjas Putyin kerekedik felül Ukrajnában, hiszen ő rendkívül barbár. Azonnal meg is válaszolja a dilemmát: alighanem egyfajta rabszolgaság, ha nem népirtás várna a 40 millió ukránra.
Hugh Hewitt emlékeztet arra, hogy az oroszok legalább 16 ezer ukrán gyereket hurcoltak el. A Dnyipro gátjának felrobbantása katasztrofális áradást eredményezett, számtalan civil létesítményt rendszeresen lő az orosz tüzérség. Újra meg újra bebizonyosodik: Moszkvát nem érdekli, ha a harcok miatt netán megsérül a zaporizzsjai erőmű. Nem beszélve arról, hogy Putyin újra meg újra atomfegyverrel fenyeget.
A történelem számtalan példával szolgál, miként bántak a diktátorok a leigázott népekkel. Elég Sztálinra, Hitlerre, Maora, Pol Potra vagy a szír elnökre gondolni. Hogy Putyin mit tenne, arra következtetni lehet abból, milyen barbár volt idáig. Lemészárolná az ellenfeleket, levadászna minden ukrán katonát. Úgy járna el, ahogy a nácik, a szovjetek és a kínai kommunisták.
De pont ezért a Nyugatnak továbbra is minden lehetséges eszközzel segítenie kell Ukrajnát, már a csapatokat leszámítva. A civilizált világnak meg kell akadályoznia az újabb szörnyűséget.
Wall Street Journal
Trump volt alelnöke azon a véleményen van, hogy csakis a fegyverek vethetnek véget a háborúnak, épp ezért keményen bírálja Biden habozó magatartását. Pence szerint Európának át kell vennie Ukrajna humanitárius megsegítését, mert ily módon Amerika többet tud áldozni a hadfelszerelések szállítására, beleértve Abrams harckocsikat, F-16-osokat és tüzérségi lövedékeket.
Kommentárjában a politikus úgy fogalmaz, hogy amit az orosz csapatok művelnek az ukránokkal, az maga a gonoszság. Ám azt tapasztalta a helyszínen, hogy a védők elszántabbak, mint valaha. Ő maga minden eddiginél jobban meg van győződve arról, hogy az USA-nak nemzeti érdekből támogatnia kell az orosz egységek kiűzését.
Ám Washington lassúnak bizonyult, ezért Kijev nem tudta kihasználni az oroszok korábbi kudarcait. Az idő meg Moszkvának jön jól. Katonái beássák magukat és ez csak elhúzza a háborút, még több lesz az áldozat. Zelenszkij viszont kénytelen fegyverekért könyörögni a világnak.
A békét amilyen gyorsan csak lehet, helyre kell állítani, amihez korszerű fegyverek szükségesek, hogy Putyinnak esze ágába se legyen újra támadnia jövőben. Máskülönben az ukránok Oroszország szolgái lesznek.
Az amerikai közvéleménynek már eddig is megérte a támogatás, mert az orosz hadsereg, amelynél korábban csak az amerikai volt erősebb, most alulmarad Ukrajnában. A szabadságért az Egyesült Államoknak is harcolnia kell. Mert ha nem sikerül megállítani, akkor Putyin egy nap egy NATO-szövetséges ellen fordul és ezáltal Amerika is háborúba keveredhet. Továbbra is érvényes a Reagan-doktrina: Washingtonnak segítenie kell azokat a rendszereket, amelyek hajlandóak a saját területükön szembeszállni az USA ellenségeivel.
Daily Telegraph
A volt brit külügyminiszter úgy látja, hogy a NATO ismét felfedezte saját céljait Vilniusban: elkötelezte magát Ukrajna hosszú távú védelme mellett, ugyanakkor nem feledkezett meg arról, hogy nyakán a kínai fenyegetés. Dominic Raab szerint ez volt az utóbbi évek legfontosabb csúcskonferenciája, sikerült elérni jóformán az összes célkitűzést. Most már csak végre kell hajtani a döntéseket.
A tagállamok öt nagy akadályt vettek:
1. Pont kerül a svéd belépés végére
2. Erdogan szerencsére feladta a vétót, miután az utóbbi időben egyre távolabb került a szövetségtől, amit a nacionalizmusba bújtatott megalkuvása diktált. De most mintha leválna Putyinról és közeledne a katonai szervezethez.
3. A NATO óvatosan navigált az ukrán felvétel ügyében. Elvben elkötelezte magát mellette, de csak feltételekkel és még a menetrendet is meg kell szabni. A kompromisszum logikus, mert nehéz megmondani, milyen garanciákat lehet adni egy új tagnak, miközben az háborúban áll.
4. Csökkent a szakadék a tervek és a valóra váltásukhoz szükséges eszközök között. Tavaly a magyarok, románok és szlovákok is már költségvetésük 2 %-át fordították védelemre.
5. Bebizonyosodott, hogy nem szorul háttérbe a kínai veszély.
Vagyis a csúcson megoldottak egy sor súlyos kérdést, ennélfogva itt az idő, hogy a tagok most beleerősítsenek.
FAZ
Az ukrán elnök nem üres kézzel kényszerült távozni, bár az nem hihette, hogy a vilniuszi csúcson átnyújtják neki a NATO belépő kártyáját, ezért nyugodtan lehet feltételezni, hogy dühkitörése nem volt teljesen spontán. Hiszen Washington már előre világossá tette, hogy a szövetség számára túl nagy kockázatot jelentett volna, ha minden feltétel nélkül megígéri Kijevnek a tagságot. Berlin jó okkal osztja ezt a véleményt. De a csúcs ezzel együtt sem volt kudarc.
Így értékeli Berthold Kohler, a konzervatív újság egyik kiadója. Az eredmények közé sorolja a svéd felvételt. Azon kívül az ukránok számára lerövidül a belépés útja. A G7-ek által felajánlott segítség sem smafu. További fegyverküldemények támasztják alá, amelyek azért szükségesek, mert az ukrán erők jelentős veszteségeket szenvednek az elhódított területek visszafoglalása során.
Moszkva tanult a vereségeiből, de változatlanul abban bízik, hogy tovább bírja, mint Kijev, függetlenül attól, mennyi embert áldoz az állóháborúban.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Tökéletesen álcázza magát az olasz miniszterelnök
Elfogadtatta magát az európai politikai középpel, holott tovább emelkedik az államadósság és ezzel egy új pénzügyi >
Putyin és segítőkész baráti
Mivel a NATO 25 éve bombázta a belgrádi kínai nagykövetséget, Hszi Szerbiából azt a geopolitikai üzenetet >
Orbán nagyotmondása a délszláv háborúba való magyar beavatkozás visszautasításáról
Mi történhetett hát? Máig hitelesen meg nem erősített hír szerint Clinton valóban felhívta Orbánt, valószínűleg valamikor >
Ezreket mozgósított Debrecenben, a kormány egyik erődjében Orbán mind erősebb kihívója
Ekkora megmozdulás nem megszokott dolog vidéken. Maga a fő szervező úgy értékelte, hogy ilyen nagy demonstráció >
Hajnal vagy alkonyat?
Hajnalodik vagy alkonyodik a világban? Nehéz megmondani a vöröslő, szürkés fényben. De azt régóta állítom, hogy >
Hogyan teszik tönkre a múlt nacionalista szellemei a Nyugat-Balkán jövőjét
A múltból itt maradt nacionalisták, mint Vučić és Dodik, tönkreteszik a Nyugat-Balkán jövőjét. Erre figyelmeztet Vedran >
Az az ember, akitől Orbánnak félnie kell
A Kurier külpolitikai rovatvezetője úgy mutatja be Magyar Pétert, hogy ő az, akitől még Orbán is >
Egyetlen kisteherautóval
Bárcsak ne Magyar Péter volna az egyetlen, aki miatt biztosan fáj most néhány fej a Karmelitában. >
Nem lenne jó az, ha Amerika rendszerváltást próbálna elérni Kínában
Fareed Zakaria a Washington Postban óv attól, hogy hatalomra kerülésük esetén a republikánusok visszatérjenek a kemény >
A júniusi választáson sikerül Fico orrára koppintani?
Ódor Lajos szerint azok a szavazópolgárok, akikkel ő szokott találkozni, egyértelműen abban bíznak, hogy a júniusi >
Az EU új keleti bővítése győzelmet jelentene Putyin felett
A Spiegel szerzője, Michael Sauga szerint manapság teljes az egyetértés az ügyben, hogy a 20 évvel >
A Macron-momentum
Európa sokféle nehézséggel szembesül, de ezek alapvető oka, hogy nincsenek megfelelő vezetői, ezért úgy tűnik, hogy >