Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
A PiS párhuzamos univerzuma
A Die Welt német jobboldali újság varsói tudósítója úgy látja, hogy a lengyel vízumbotrány feltárta, milyen veszélyes is, hogy a PiS párhuzamos univerzumot épített ki. A történtek megrázták a lengyel politikát, nem egészen négy héttel a választás előtt, bár sok részlet még nem világos. De nagyon valószínű, hogy lengyel konzulátusokon – kenőpénzért – több százezer munkavállalási engedélyt adtak ki, nem pedig csupán néhány százat, ahogyan azt a hatalom állítja. Ám mivel a kormány ellenőrzés alatt tartja a média javát, a nyomozás akadozva halad, és úgy is csak főként külső nyomásra. Megesett a héten, hogy egy ellenzéki képviselő elment a Jog és Igazságosság egyik kampánygyűlésére, ám amikor szóba hozta a vízumügyet, a rendőrség elvezette, immunitás ide vagy oda. Erre mondták azt ellenzékiek, hogy ilyesmi a belarusz diktatúrában szokott előfordulni. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Die Welt
A jobboldali újság varsói tudósítója úgy látja, hogy a lengyel vízumbotrány feltárta, milyen veszélyes is, hogy a PiS párhuzamos univerzumot épített ki. A történtek megrázták a lengyel politikát, nem egészen négy héttel a választás előtt, bár sok részlet még nem világos.
De nagyon valószínű, hogy lengyel konzulátusokon – kenőpénzért – több százezer munkavállalási engedélyt adtak ki, nem pedig csupán néhány százat, ahogyan azt a hatalom állítja. Ám mivel a kormány ellenőrzés alatt tartja a média javát, a nyomozás akadozva halad, és úgy is csak főként külső nyomásra.
Megesett a héten, hogy egy ellenzéki képviselő elment a Jog és Igazságosság egyik kampánygyűlésére, ám amikor szóba hozta a vízumügyet, a rendőrség elvezette, immunitás ide vagy oda. Erre mondták azt ellenzékiek, hogy ilyesmi a belarusz diktatúrában szokott előfordulni.
A reakció: kivédeni a bírálatot és ellentámadást indítani. De a történtek miatt a párt sok szavazatot veszíthet, bár hogy pontosan mi lesz az urnáknál, azt lehetetlen megjósolni. Még az sem kizárt, hogy győz az ellenzéki szövetség. Merthogy a hatalom migráció elutasítását írta a zászlajára. Nem hajlandó pl. elfogadni az Unión belül a befogadott menekültek szétosztását.
Hogy nemzetközi válság lett a botrányból, az arról árulkodik, hogy az EU-partnerek mennyire nem bíznak a lengyel vezetésben. Ez a következménye annak, hogy a hatalom átalakította az igazságszolgáltatást, illetve az államot. Senki sem gondolja, hogy Varsó megnyugtatóan utánajár a visszaélésnek. Hírek szerint ebbe a körbe beletartozik Washington is.
Bloomberg
A kommentár szerint Azerbajdzsán megnyerte az egynapos háborút, ám a nagyobb próbatétel csak most jön, mivel kérdés, mit csinál a visszafoglalt Hegyi Karabahban, ahol a l20 ezer lakos többsége örmény. A védők letették a fegyvert, az orosz békefenntartók közvetítésével tűzszünet jött létre, de a három évtizedes véres viszályt ismerve, nagy fokú önmegtartóztatásra lesz szükséges azeri részről, hogy ne folytatódjon a dráma.
Persze a mostani állapotot diplomáciai úton is el lehetett volna érni, mert az örmény miniszterelnök már korábban elismerte Baku szuverenitását az enklávé fölött. Karnyújtásnyira volt a megállapodás. Most viszont Carnegie Europe agytröszt egyik szakértője arra figyelmeztet, hogy az örmények attól félnek: Oroszország új vezetést akar Jerevánban és ehhez Hegyi Karabahot is felhasználja.
A Nyugat sokat nem sokat tud tenni. Valószínűleg most beindul a vita az azeri energiahordozók importjának leállításáról, de ez a lehetőség sosem volt vonzó. Viszont el kell érni a ma kezdődő tárgyalásokon, hogy a Hegyi Karabahban élő örmények valamiféle biztosítékot kapjanak. Máskülönben újabb tömeges menekülés, illetve etnikai tisztogatás fenyeget.
Meg bosszúból elkövetett gyilkosságok valamint megtorlásként hozott ítéletek jönnek. Nem sok jót ígér, hogy Azerbajdzsán a bizonyítékok ellenére is letagadta: civil célpontokat támadott. Hogy mi következik azután, azért a fő felelősséget Alijev elnököt és a nagyjából 2 ezer orosz békefenntartót terheli.
Jó megoldás volna annyi ENSZ-kéksapkást kivezényelni, amennyi képes szembeszállni az azeri hadsereggel. Ez a 90-es években már bevált Kelet-Horvátországban. Enélkül ugyanis könnyen előfordulhat, hogy Baku megpróbálja egyszer s mindenkorra elintézni a viszályt. Ugyanakkor ha valaki képes befolyásolni Alijevet, az csakis Erdogan, a török államfő.
Politico
Mihail Hodorkovszkij úgy látja, nagy hiba volna megpróbálni rábeszélni Ukrajnát, hogy az tárgyaljon Putyinnal. Az egykor politikai fogoly szerint a tűzszünet meggyengítené az ukrán vezetést, megerősíteni az orosz elnököt, miközben minden bizonnyal egy idő után kiújulnának az ellenségeskedések.
Mivel az ukrán ellentámadás a vártnál lassabban halad, egyre erősebb szirénhangok sürgetik Kijevet, hogy kezdjen párbeszédet Moszkvával. Utóbbi a maga szempontjából egyáltalán nem tartja katasztrofálisnak a helyzetet, mert a szankciók lyukasak, és egyelőre van pénz az elszenvedett károk finanszírozására. Ezzel együtt látszik, hogy az orosz társadalom lassan belefárad a viszályba. Az elnök szívesen belemenne, hogy megtartsa az elfoglalt területek egy részét.
Ám mivel nem tudná lényegesen javítani az életszínvonalat, hiszen nem könnyű visszaállítani a gazdaságot a haditermelésről és a szankciók is életben maradnának. Szembe kellene néznie a több százezer halott, illetve megcsonkított katona családjával, valamint valamit tennie kellene a romokban lévő megszállt övezetekkel is.
A patthelyzetnek csak a rezsim bukása vetne véget. Ezért a fegyvernyugvást a hadsereg megújítására használná fel, utána pedig jönne az újabb háború. Ukrajna számára ugyanakkor leállnának a fegyverszállítások. Viszont az orosz fenyegetés miatt nemigen jönnének az újjáépítéshez szükséges külföldi befektetők.
Az egyik lehetséges kiutat az jelentené, hogy gyorsan felvennék Kijevet a NATO-ba, vagy ha a szövetség katonákat küldene a két felet elválasztó vonalra. Csakhogy egyikre sem mutatkozik készség. Viszont ha tárgyalóasztalhoz kényszerítenék Ukrajnát, azzal a Nyugat feladná saját értékeit, valamint szövetségese szuverenitását. És a legrosszabb csak utána következne.
Yahoo/Daily Telegraph
Nem csupán az ukrajnai kaland okozott mélységes csalódást Putyinnak, a szeme előtt porlad szét az orosz birodalom – állapítja meg az elemzés. Most éppen Hegyi Karabah bizonyítja, hogy a Kreml képtelen akár csak a legkisebb befolyást gyakorolni egy olyan körzetre, amely egykor a Szovjetunió fontos része volt.
Az ukrán ellenállás csak megerősítette a volt szovjet köztársaságok ellenállását, főleg a Baltikumban, valamint Kelet-Európában, mármint hogy megvédik magukat minden orosz fenyegetéssel szemben. Hogy inog a szovjet erő, az látszik Közép-Ázsiában, valamint Dél-Kaukázusban is.
Az orosz békefenntartók képtelenek voltak megvédeni a Lacsini folyosót, amelyen át a segélyszállítmányok eljutottak Örményországból az azeri területen lévő Hegyi Karabahba. Azaz Baku gyakorlatilag ostrom alá vette a területet. Aligha kerüli el a közép-ázsiai köztársaságok figyelmét, hogy mennyire nem ért semmit az orosz-örmény védelmi megállapodás.
Ennélfogva könnyen arra juthatnak, hogy érdemesebb a kínai kapcsolatot erőltetni. Kína máris 50 milliárd dolláros befektetési egyezményt kötött ezekkel az országokkal.
Wall Street Journal
A vezércikk azt ajánlja az izraeli ellenzéknek, hogy ne kösse mindenáron az ebet a karóhoz, mert Netanjahu a jelek szerint elmozdult a közép irányába. Nagyon úgy néz ki, hogy hajlandó kompromisszumra az igazságügyi reform kapcsán, beindult a demokrácia.
A kormányfő elhatárolta magát a koalíció eredeti tervétől a Legfelsőbb Bíróság hatáskörének átalakítása ügyében. Elismerte, hogy az új rend nem lenne jobb, mint az eddigi, hiszen a Knesszet felülbírálhatná a legfőbb bírói testület döntéseit. Azaz a jelek szerint jegeli az elképzelést. Azt is elismeri, hogy a kormánynak nincs kellő támogatottsága az átalakítás véghezviteléhez.
Csak éppen a tiltakozó mozgalom a jelek szerint átbillen balra és most már a kormány menesztését sürgeti, noha az éppen életképes javaslatot tett le az asztalra az elégedetlenség leszerelésére. Az sem jó, hogy a legfelsőbb bírák további felhatalmazást követelnek maguknak. Szóval nagyon az a benyomás, hogy jelenleg inkább Netanjahu látszik mérsékeltnek.
Guardian
A háború megmutatja, hogy új világrend alakul ki, amelynek a globális Dél erős államai a nyertesei – állapítja meg a római Külügyi Intézet igazgatónője. Szokásos kommentárjában Nathalie Tocci kiemeli, hogy jó ideje visszatartott elégedetlenség nyilvánul meg a Nyugattal szemben, miközben az erőviszonyok a többi közt India és Kína javára módosulnak.
Sok demokrácia már akkor megdöbbent, amikor sok-sok hónapja kb. 30 ország tartózkodott az ENSZ-ben, és nem szavazta meg a Moszkvát elítélő határozatot. Ezek az államok a világ lakosságának kétharmadát képviselik. De nem sült el jobban a hónap elején a G20-ak tanácskozása sem Új-Delhiben, mert a közös közleményt csak azon az áron sikerült tető alá hozni, hogy az nem említette az orosz agressziót.
A Nyugat kénytelen odafigyelni, mert a fejlődő államok egyre többet számítanak a nemzetközi porondon. A Világbank azt jósolja, hogy az idén Ázsiának köszönhető a világban a növekedés 70 %-a. Ennek a fele Indiára és Kínára jut.
De a háború is afelé tereli a fejlett országokat, hogy több ne fordítsanak hátat a 3. világnak. Kiderült ugyanis, mekkora dühöt vált ki még ma is az egykori gyarmatosítás, valamint az, hogy a nyugatiak kettős mércét alkalmaznak a jogsértésekkel kapcsolatban a Föld különböző részein. A dolgok nem arra utalnak, hogy a jövőben egyszerűbb lesz Észak és Dél viszonya, de talán tisztességesebb, mint idáig.
Washington Post
Fel kell kötnie a gatyát annak, aki Mark Milley helyébe lép az amerikai Vezérkari Főnökök egyesített bizottságának élén. Így látja ezt David Ignatius, a lap biztonságpolitikai szakírója. Merthogy a most távozó tábornok olyan bátor , illetve időnként annyira zajos volt, mint egy tüzérségi tűz. De elvégezte Princetont, kiválóan ismeri a hadtörténetet, valamint a nukleáris háború elméletét.
Ukrajnában az izgatta a legjobban, nehogy nagyhatalmi viszály legyen belőle. Azaz mérlegelte a kockázatokat és Kína miatt kerülte a provokatív katonai gyakorlatokat a Dél-Kínai-tengeren. Hozzáállását az szabta meg, hogy közelről látta az iraki háborút. És igyekezett megfogadni egy 2. világháborús veterán intelmét: „Ne engedje meg, hogy ez a szörnyűség újra megtörténjen!”
Szoros és bizalmas kapcsolatot alakított ki Bidennel, egyetértett azzal, hogy támogatni kell Ukrajnát, illetve el kell kerülni az összecsapást az oroszokkal. Figyelmeztette a NATO-szövetségeseket, hogy katonailag ugyan hasznos korszerű hadfelszerelést küldeni Kijevnek, de azok nem eredményeznek döntő áttörést.
Amikor az ukránok az ősszel elfoglalták Harkivot és Herszont, személyesen hívta fel orosz kollégáját, hogy megtudja: miként is áll hozzá a Kreml a harcászati rakéták bevetéséhez. Hadtörténészként pontosan tudta, hogy háború a politika folytatása más eszközökkel. Igyekezett mentesíteni a hadsereget a politika befolyásától, de ez Trump alatt lehetetlennek bizonyult.
Következő cikk: „Ne követeljétek a jogaitokat, elég, hogy nem gyilkolunk benneteket”
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az unió reálpolitikája alááshatja a demokráciát és az emberi jogokat
Európa azzal büszkélkedik, hogy példát mutat demokráciából, ám pont az ellenkezője az igaz, mivel korrupt rezsimeket >
Tökéletesen álcázza magát az olasz miniszterelnök
Elfogadtatta magát az európai politikai középpel, holott tovább emelkedik az államadósság és ezzel egy új pénzügyi >
Putyin és segítőkész baráti
Mivel a NATO 25 éve bombázta a belgrádi kínai nagykövetséget, Hszi Szerbiából azt a geopolitikai üzenetet >
Orbán nagyotmondása a délszláv háborúba való magyar beavatkozás visszautasításáról
Mi történhetett hát? Máig hitelesen meg nem erősített hír szerint Clinton valóban felhívta Orbánt, valószínűleg valamikor >
Ezreket mozgósított Debrecenben, a kormány egyik erődjében Orbán mind erősebb kihívója
Ekkora megmozdulás nem megszokott dolog vidéken. Maga a fő szervező úgy értékelte, hogy ilyen nagy demonstráció >
Hajnal vagy alkonyat?
Hajnalodik vagy alkonyodik a világban? Nehéz megmondani a vöröslő, szürkés fényben. De azt régóta állítom, hogy >
Hogyan teszik tönkre a múlt nacionalista szellemei a Nyugat-Balkán jövőjét
A múltból itt maradt nacionalisták, mint Vučić és Dodik, tönkreteszik a Nyugat-Balkán jövőjét. Erre figyelmeztet Vedran >
Az az ember, akitől Orbánnak félnie kell
A Kurier külpolitikai rovatvezetője úgy mutatja be Magyar Pétert, hogy ő az, akitől még Orbán is >
Egyetlen kisteherautóval
Bárcsak ne Magyar Péter volna az egyetlen, aki miatt biztosan fáj most néhány fej a Karmelitában. >
Nem lenne jó az, ha Amerika rendszerváltást próbálna elérni Kínában
Fareed Zakaria a Washington Postban óv attól, hogy hatalomra kerülésük esetén a republikánusok visszatérjenek a kemény >
A júniusi választáson sikerül Fico orrára koppintani?
Ódor Lajos szerint azok a szavazópolgárok, akikkel ő szokott találkozni, egyértelműen abban bíznak, hogy a júniusi >
Az EU új keleti bővítése győzelmet jelentene Putyin felett
A Spiegel szerzője, Michael Sauga szerint manapság teljes az egyetértés az ügyben, hogy a 20 évvel >