Ma Mihály, Győző névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
A Putyin-barátság fontosabb, mint a kiállás a magyar kisebbségek mellett
Nagy az eshetősége, hogy a 400 ezres szlovákiai magyarságnak ezúttal sem lesz önálló képviselete a pozsonyi parlamentben. Techet Péter elemző, aki most a Duna-térséggel, illetve Közép-Európával foglalkozó bécsi intézet munkatársa, a bécsi Standardban megjegyzi, hogy az etnikai hovatartozás egyre kevésbé határozza meg, hogy ki kire voksol. Ugyanakkor Orbán Viktor képes volt az anyaországi viszonyokat kicsiben átvinni a határon túli magyarokra Szerbiában és Romániában, Szlovákiában viszont felsült a tervvel, mert az ottani magyarok nem kértek belőle. Sem a Híd/Most, sem a Magyar Fórum nem szeretné, ha orbanizálnák a kisebbséget, illetve az ottani politikát. No meg a sajtó is sokszínűbb, mint Magyarországon. A Fideszt nemigen érdekli a felvidéki magyarság, mert van ott egy másik szövetségese: a baloldali-nacionalista SMER, Ficóval az élen. A különös szövetség Orbán pragmatikus-megalkuvó politikájának a következménye. Ha a partner vezetné az új szlovák kormányt, az fontosabb volna a magyar miniszterelnöknek, mint a nemzetiségi képviselet, hiszen Fico nacionalista, bírálja az EUT és oroszbarát. Orbán ugyan azt hirdeti, hogy a külföldi magyarok védelmezője, ez esetben mégis egy olyasvalaki mellé áll, aki kormányfőként kifejezetten magyarellenes vonalat vitt. Ám a liberális-ellenesség, valamint a Putyin-barátság a jelek szerint fontosabb, mint a sokat hangoztatott kiállás a magyar kisebbségek mellett. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Die Presse
Spanyolország ajándékot adott Orbán Viktornak, mert veszélyes precedenst teremtett, amikor az Unió soros elnökeként az EU hivatalos nyelveként próbálta meg elfogadtatni a katalánt, a baszkot, valamint a gall nyelvet. Tudta, hogy semmi esély sincs rá, mégis nekiveselkedett – belpolitikai megfontolásokból.
És pont ez a baj, mivel idáig tabunak számított, hogy belpolitikai játszmákkal terheljék meg a közösséget. Márpedig Pedro Sanchez azért forszírozta az ügyet, mert a kormányalakításhoz szüksége van a három nacionalista párt támogatására. Lehet persze, hogy úgy gondolkodott: úgysem megy át a javaslat, de mossa kezeit, mivel legalább felvetette a kérdést.
Csakhogy a következmények igen súlyosak lehetnek, mert ezek után mi tartja vissza a nemzeti-tekintélyelvű magyar vezetést, hogy a jövő év 2. felében, amikor átveszi az uniós ügyek irányítását, ne jöjjön elő Brüsszelben a legkülönfélébb belpolitikai és ideológiai témákkal?
Orbán már eddig sem riadt vissza attól, hogy kulturkampfot vívjon az európai kötelezettségek kapcsán. Elég csak arra gondolni, hányszor lőtte meg a támogatás növelését Ukrajna számára. Sok ilyen külön út lehet a magyar elnökség során. Vagyis Sanchez rossz szolgálatot tett az EU-nak.
Guardian
Európa alvajáróként lép bele a szélsőjobb csapdájába, de ki veri félre a vészharangot – kérdezi Shada Islam, a portál brüsszeli tudósítója. Hiszen azt látni, hogy korábbi tabutémák simán bekerülnek a politikai közbeszédbe, a muszlimokat pedig ördögnek állítják be. Ám még lehetséges a változás, bár jönnek fel az idegengyűlölő, befelé forduló erők.
Az EU kettős mércét alkalmaz, amikor joggal bírálja pl. Kínát és Mianmart az emberi jogok ügyében, viszont becsukja a szemét, amikor arról van szó, hogy Izrael miként bánik a palesztinokkal, vagy India a muzulmánokkal.
Magyarországot és Lengyelországot joggal éri bírálat a jogállam, a sajtószabadság és az igazságszolgáltatás függetlenségének megsértéséért, valamint a korrupcióért. De azon már átsiklik a többi tag, amikor a két kormány részéről rasszista gyűlöletbeszédet tapasztalni.
Természetesen nem kell attól tartani, hogy ezek után az EU fasiszta tömbbé alakul át. De nem lehet szó engedékenységről, amikor a demokratikus elveket olyanok sajátítják ki a maguk céljaira, illetve sértik meg, mint Orbán és Meloni. A földrésznek jelenleg az a tragédiája, hogy egy csomó komoly politikus átveszi a szélsőjobb nézeteit és retorikáját, beemeli ezeket a köröket a hatalomba, illetve megengedi, hogy ők határozzák meg a politikát.
Nyugtalanító, hogy az Európai Néppárt Strasbourgban a Meloni vezette frakcióval kokettál. Így a szélsőjobb szabhatja meg az irányt a következő EP-ben. Pedig már most is sok mindenbe beleszólnak. Lásd, hogy több határon azonnal visszatoloncolják az illegális határátlépőket, amit a fő áramlat pártjai ezektől az erőktől vettek át.
The Times
Csak Putyinnak jó, hogy Lengyelország összetűz Ukrajnával a gabona miatt – állapítja meg a vezércikk. Kijev számára életmentő a háborúban nyújtott lengyel segítség. Ezért rendkívül aggasztó Varsó bejelentése, vagyis hogy nem küld több fegyvert. Lehet persze, hogy csupán politikai helyezkedésről van szó a PiS részéről, mivel szeretné megbékíteni az agrárlobbit a választás előtt.
Ám hogy a hazai politikai és gazdasági megfontolások ilyen villámgyorsan árthatnak a katonai kapcsolatoknak, az bizonyosan nagy örömmel tölti el az orosz elnököt. Mindkét felet felelősség terheli persze a meggondolatlan szavakért és tettekért.
A protekcionista Lengyelország, Magyarország és Szlovákia lezárta piacát az ukrán gabona előtt, megszegve ily módon az egységes piac szabályait. A lengyel és az ukrán vezetésnek vissza kell fognia magát. Varsó nem használhatja a nagy bajban lévő szövetségest ürügyként a választási hadjáratban. Ukrajnának viszont el kell ismernie, hogy túl sok agrárcikk köthetett ki Közép-Európában, noha távolabbi országoknak szánták őket.
A lengyeleknek jelenleg csupán 61 %-a ért egyet az ukránok menekültek megsegítésével, pedig korábban 90 %-os volt az arány. A két országot igen jelentős érdekek kötik össze, nem beszélve, hogy közös fenyegetéssel néznek farkasszemet. Nem szabad megengedniük, hogy a háború járulékos hatása beárnyékolja ezt az alapvető igazságot.
FAZ
Gátszakadásnak minősíti az elemzés, hogy Lengyelország leállítja a fegyverszállításokat Ukrajnának. Mint rámutat, lélegzetelállító, hogy a PiS-kormány milyen könnyen áldozza fel a szomszéd országot választástaktikai megfontolások folytán. Azt jelzi, hogy Varsó szűklátókörűen ítéli meg a nemzeti értékeket és egyben leértékeli eddigi hozzáállását.
A párt úgy érzi, hogy nyomás alá helyezte a még nála is jobboldalibb Konföderacija, ezért nem elégszik meg a németellenes kirohanásokkal. Most már Kijevet is célba veszi. Már a gabonaszállítások megtiltása is nagy csapás az ukrán félnek. De hogy Morawiecki bejelentette a hadfelszerelések visszatartását is, az még a Jog és Igazságosság mércéjével mérve is azt jelenti: átszakadt a gát. Majd meglátjuk, érvényben lesz-e még a jövő hónap közepén esedékes választás után is.
Jogos, hogy a német védelmi miniszter beszélni kíván az ügyről lengyel kollégájával, mert Berlin már túl sokszor jó képet vágott gonosz varsói játékokhoz. Nem beszélve a legújabb vízumbotrányról. Lengyelország nehéz partner az EU-ban és a NATO-ban is. De ha még megbízhatatlanná is válik, akkor még nagyobb felelősség hárul Németországra.
Die Welt
Lengyelország saját magát értékeli le – az Ukrajnával kialakult vita azt bizonyítja, hogy képtelen a külpolitikát geopolitikai feladatna tekinteni. A kormányt ehelyett gyakran inkább belpolitikai megfontolások mozgatják. Ez azután igen jól jön az oroszoknak.
A lengyel diplomácia részéről nem a németellenes támadások számítanak aggasztónak, azok csak választási célokat szolgálnak, hogy elrejtsék a kormány silány mérlegét. Ugyanakkor szomorú, hogy ellentmondásaival a lengyel külpolitika elősegíti: az ország átmegy törpébe. Pedig alkalmas volna arra, hogy a franciák és a németek mellett nagyban befolyásolja Európa sorsát.
Ehelyett a PiS arra használja a külpolitikát, hogy annak segítségével hozza lendületbe a belpolitika akadozó motorját. Putyin ugyanakkor a lengyel nehézségeket jelzésnek veszi, mármint, hogy gyengül a nyugati támogatás és sajnos, igaza is van.
Mind inkább úgy néz ki, hogy a lengyel vezetés nem képes elviselni a hosszabb viszályokat. Csak remélni lehet, hogy a választók a megfelelő helyre húzzák be a keresztet, mert különben további négy évig hordozniuk kell a maguk keresztjét. Ami nem lenne jó sem Lengyelországnak, sem a szomszédjainak.
FT
Brüsszel azt fontolgatja, nyújtson-e jogsegélyt annak a három országnak, köztük a magyar kormánynak, amelyet Ukrajna beperelt a Világkereskedelmi Szervezetnél, miután megtiltották, hogy Kijev a területükön át gabonát exportáljon. A hármak lépése igen feltűnően jelzi, hogy nincs egység a 27-ek között az ukránok támogatása ügyében. Arra hivatkoznak, hogy a szállítmányok jelentős része náluk reked és letöri az árakat.
A Bizottság eredetileg arra szólította fel a magyar, a lengyel és a szlovák vezetést, hogy vonja vissza a tilalmat, de most mérlegeli, hogy segítsen-e jogi ellenérveket találni a hármaknak. Az álláspontja az, hogy egyik tagnak sincs joga egyoldali kereskedelem gátló lépéseket tenni, ám felméri az igen bonyolult jogi helyzetet. Annál is inkább, mert az ukrán vezetés konzultációt kért az EU-tól.
Daily Telegraph
Egy brit szakértő úgy látja: Európa már nagy közel jár ahhoz, hogy átengedje Ukrajnát Putyinnak. Robert Clark, a Civitas nevű elemző intézet biztonsági és védelmi részlegének vezetője emlékeztet arra, hogy korábban Lengyelország megadott minden segítséget Kijevnek, amit csak tudott.
Ám most hihetetlen azt hallani, hogy a lengyel elnök szerint Ukrajna úgy viselkedik, mint aki fulladozik a mély vízben: lerántja, aki menteni próbálja. Ez úgy hangzik, mintha Duda elismerné, hogy az ukránok nem tudják megnyerni a háborút és Európa nem képes a fenntartani a támogatás eddigi szintjét.
Itt persze nem is elsősorban a gabona lényeg, mert lengyelek eljutottak odáig, hogy már nemigen tudnak mit küldeni. Üres a fegyverraktár, és gondolniuk kell arra is, hogy folytatniuk kell saját védelmük megerősítését. A döntést jelentőségét ugyanakkor nem szabad eltúlozni. Arról nincs szó, hogy leállna a létfontosságú lőszerutánpótlás és Lengyelország továbbra is kulcsfontosságú a nyugati szállítmányok célba juttatása szempontjából.
Ezzel együtt látszik, hogy terjed a kétség Európában. Ezért az a nagy kérdés, melyik ország lesz a következő dominó?
Washington Post
Amerikában immár hajszálon múlik az Ukrajnának nyújtott segítség, mivel az ország az elnökválasztási kampányra összpontosít. Ezért mind inkább pártküzdelmek és kulturkampf témája lesz, hogy folytatódjon-e a támogatás. A kommentár szerint ha a Biden-kormányzat ki akar tartani eddigi politikája mellett, akkor határozottabban és tisztességesebben szembesítenie kell mind a népet, mind a törvényhozást a várható költségekkel, valamint azzal, hogy meddig lesz szükség az erőfeszítésekre.
Az USA idáig 113 milliárd értékű segélyt küldött és még 24 milliárdot szeretne jóváhagyatni a Kongresszussal. Az egyik republikánus szenátor, Michael Waltz azt kéri, hogy a hatalom előbb mondja meg, miként akar véget vetni a háborúnak, továbbá jó volna, ha Európa is nagyobb áldozatokat vállalna a cél érdekében. Mert az biztos, hogy meg kell állítani Putyint, ám többé nem lehet biankó csekket adni Kijevnek. Annak az időnek már vége.
A demokrata Pat Ryan úgy ítéli meg, hogy az ellenzéket markába kaparintotta a szélsőjobb, így oda a konszenzus a demokrácia és a szabadság ügyében. A két politikus azonban egyetért abban, hogy meg kell fékezni az orosz elnököt, mert különben újabb államokat támad meg.
Time
Brit földön jó egy év alatt idáig 23 ezer ukrán civilt készítettek fel a katonáskodásra az Interflex művelet keretében, amely a legnagyobb a hasonló programok közül. Összesen 9 ország működik közre benne, köztük Kanada, Finnország és Ausztrália. A lap tudósítója engedélyt kapott, hogy megnézze a munkát egy titkos kelet-angliai támaszponton.
Az önkénteseket mindenre megtanítják, amire ilyen rövid idő alatt, 5 hét alatt csak lehet. Kezdve a fegyverek kezelésétől, a harctéri elsősegélynyújtáson át, a lövészárkok elleni, illetve városi hadviselésig. Az ukrán fegyveres erőknek jelenleg egy millió tagja van, szemben a korábbi 300 ezerrel. Ehhez képest az áldozatok számát amerikai források 70 ezerre becsülik, ami horribilis.
Az év végéig még 7 ezren végzik el a gyorstalpalót, de most már képeznek tengerészgyalogosokat és szanitéceket is. A cél az, hogy egyrészt olyan embereket készítsenek fel, akiket valóban tud használni az ukrán fél, másrészt pedig, hogy a jelentkezők képesek legyen nagyobb csapást mérni az ellenségre, de közben lehetőleg ne áldozzák az életüket.
Washington Post/Bloomberg
A vezércikk szerint Európa gondjának forrása az, amit korábban német gazdasági csodaként ismert a világ. Az alapja az olcsó importenergia és a rendkívüli takarékoskodás volt, hogy versenyképesek legyenek a feldolgozott termékek árai. De most sürgősen új stratégiát kell találni.
A modell sosem volt tökéletes, mivel nagy kereskedelmi mérlegtöbbletet eredményezett, ám emiatt más kormányok kénytelenek voltak deficitet, illetve jelentős hiányt elkönyvelni, tessék csak arra emlékezni, hogy a görögök 8 éve ilyen okokból majdnem kiléptek az euróövezetből. De a jelenség továbbra is fenyegeti a közös pénzt.
Ám a rendszer most igencsak akadozik. Nincs elég képzett munkaerő a mostani bérek mellett. Az eltelt időszakban nem fordítottak kellő figyelmet a beruházásokra, emiatt lepusztult az infrastruktúra és már gátolja a termelékenységet. Úgyhogy az ország tehertétel lett az egész európai gazdaság számára. De megvannak az eszközei a megújuláshoz, meg a képesség sem hiányzik.
Németországnak lehetőséget kell teremtenie az új iparágak számára. Meg kell reformálnia a szigorú költségvetési féket és fejleszteni kell mindent, a vasúttól az internet szolgáltatásig. Bátorítania kell a bevándorlást, ki kell terjesztenie a gyermekgondozást és le kell építenie a bürokratikus gátakat. Ha nem szeretné, hogy az ország újra Európa beteg embere legyen, a német vezetésnek határozottan munkához kell látnia, éspedig igen hamar.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Tökéletesen álcázza magát az olasz miniszterelnök
Elfogadtatta magát az európai politikai középpel, holott tovább emelkedik az államadósság és ezzel egy új pénzügyi >
Putyin és segítőkész baráti
Mivel a NATO 25 éve bombázta a belgrádi kínai nagykövetséget, Hszi Szerbiából azt a geopolitikai üzenetet >
Orbán nagyotmondása a délszláv háborúba való magyar beavatkozás visszautasításáról
Mi történhetett hát? Máig hitelesen meg nem erősített hír szerint Clinton valóban felhívta Orbánt, valószínűleg valamikor >
Ezreket mozgósított Debrecenben, a kormány egyik erődjében Orbán mind erősebb kihívója
Ekkora megmozdulás nem megszokott dolog vidéken. Maga a fő szervező úgy értékelte, hogy ilyen nagy demonstráció >
Hajnal vagy alkonyat?
Hajnalodik vagy alkonyodik a világban? Nehéz megmondani a vöröslő, szürkés fényben. De azt régóta állítom, hogy >
Hogyan teszik tönkre a múlt nacionalista szellemei a Nyugat-Balkán jövőjét
A múltból itt maradt nacionalisták, mint Vučić és Dodik, tönkreteszik a Nyugat-Balkán jövőjét. Erre figyelmeztet Vedran >
Az az ember, akitől Orbánnak félnie kell
A Kurier külpolitikai rovatvezetője úgy mutatja be Magyar Pétert, hogy ő az, akitől még Orbán is >
Egyetlen kisteherautóval
Bárcsak ne Magyar Péter volna az egyetlen, aki miatt biztosan fáj most néhány fej a Karmelitában. >
Nem lenne jó az, ha Amerika rendszerváltást próbálna elérni Kínában
Fareed Zakaria a Washington Postban óv attól, hogy hatalomra kerülésük esetén a republikánusok visszatérjenek a kemény >
A júniusi választáson sikerül Fico orrára koppintani?
Ódor Lajos szerint azok a szavazópolgárok, akikkel ő szokott találkozni, egyértelműen abban bíznak, hogy a júniusi >
Az EU új keleti bővítése győzelmet jelentene Putyin felett
A Spiegel szerzője, Michael Sauga szerint manapság teljes az egyetértés az ügyben, hogy a 20 évvel >
A Macron-momentum
Európa sokféle nehézséggel szembesül, de ezek alapvető oka, hogy nincsenek megfelelő vezetői, ezért úgy tűnik, hogy >