Ma Zita, Mariann, Anasztáz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Állítmány
Öreg Dezső
Nagy ország, nagy diplomácia – rögtönözhető a kis pénz, kis foci analógiájára. Talán az erős ország, erős diplomácia páros találóbb lenne. De az erős ország, erőszakos diplomácia áll talán a legközelebb ahhoz, ami az itteni politikusok és a Szerbiában szolgálatban levő diplomaták viszonyát jellemzi.
Mostanában kerültek az itteni nyilvánosság elé a WikiLeaks idevágó okmányai. És fény derült sok-sok titkos vagy kevésbé titkos légyottra, bizalmas vagy kevésbé bizalmas beszélgetésre. Mindenesetre igazolták az ember azon sejtését, hogy bizony politikusaink, hatalmon levők és ellenzékiek, szeretettek vagy gyűlöltek (középút nemigen akad ezen a tájon), rendszeresen meghányják-vetik a világ dolgait a külföldi diplomatákkal. Akik, ugye, azért vannak. Azért is. Hogy jelentsék haza, mit is rejt egy-egy ország belpolitikai boszorkánykonyhája. E tekintetben Szerbia (is) kiváló, bizonyításra nagy teret és lehetőségeket adó, (adó?) egyenesen kínáló ország. Biztos szeretik a diplomaták. A nagykövetek befolyásáról korábban is olvashattunk már, számos politikus nyilatkozott, egyesek hivalkodtak is külföldi diplomatákkal való kapcsolatukkal. Az sem volt mindenkinek meglepő, hogy mást mondanak nekünk, és mást a követeknek. Benne van munkahelyi leírásukban. Hát még egymásnak mi mindent ferdítenek. De ez már egy más téma. Jóval ritkábban adódik alkalom arra, hogy tájékozódjunk mit mondanak a követek nekik, akikre mi szavazunk. Meg hogy mit mondanak róluk otthon. Politikusokról, meg esetenként rólunk, akiket erről vagy arról kell meggyőzni. Mert ez lenne ugye a lényeg, demokráciában élünk. Ezért ért fel egy sokkal az, amit Alekszandr Vasziljevics Konyuzin, Oroszország nagykövete mondott a minapi belgrádi biztonságpolitikai értekezleten.
Amely szépen, nyugodtan indult, Tadić elnök megnyitotta, elmondta tartalmas beszédét, amelyben a hírek mindennapi krónikása nemigen találhatott újdonságot, a felszólalók is mondták a magukét, ahogyan ez szokás egy ilyen találkozón, mindaddig, amíg szólásra nem emelkedett a nagykövet úr. És egy tapasztalt, a tűzpróbán már régen átesett diplomatától nem várt hangon, hangnemben, hangerővel mondott nagyon nem várt dolgokat. Először az EULEX-et és a KFOR-t vádolta azzal, hogy Koszovóban megbízatásuk határait túllépve cselekednek. Aztán a jelenlevőket pirította le, hogy nem védik Szerbia érdekeit. Végül megkérdezte őket, van-e a teremben szerb. Célozva bizonyára arra, hogy ha lenne, az már rég szétcsapott volna az ott összejött díszes társaság között. Mondta azt is, hogy csak Oroszország képviseli a szerb érdekeket a nemzetközi porondon. Meg az egykori bizalmas és dédelgetett ember, a kegyvesztett, de politikai pragmatizmusból megtűrt külügyminiszter. Egyszóval, az Orosz Föderáció nagykövete számon kérte Szerbián a hazafiasságot, a kiállást. Majd megsértődött, hogy a jelenlevők nem kíváncsiak további gondolataira, és hazament. Szerbia fele, legalább a fele úgy gondolja, igaza van. A politikusok meg az elemzők azon tanakodnak mi volt a célja, miért csinált botrányt. Mert nem igazán hihető, hogy elragadták az indulatok azt a diplomatát, aki sikeres nagyköveti pályafutását Kamerunban kezdte, majd Gabonban, Algériában és Franciaországban folytatta. Inkább azoknak lehet igaza, akik szerint Konyuzin – összhangban Moszkva érdekeivel – azon dolgozik, hogy Szerbia, ha lehet, minél távolabb maradjon az Európai Uniótól meg a NATO-tól. A legújabb koszovói válság jó alkalom a hangulatkeltésre a beinduló kampányban. Oroszországnak gazdasági érdekeit is az Európától való eltávolodás szolgálja. Van még privatizálni való az energiaiparban. A homogén európai NATO területen piciny fehér terület Szerbia, de ott van. Ez is jó Moszkvának. Mert a Koszovóval való kiegyezés teret nyitna Szerbia atlanti közeledése előtt. Politikai, gazdasági és katonai érdeke Oroszországnak a feszültség megtartása vagy növelése. Jó eszköze ennek a nemzeti büszkeség élesztése, szíttása. Nem véletlenül kérdezte a nagykövet, hogy vajon Szerbia a nemzetközi viszonyok alanya akar-e lenni vagy beéri a tárgy szerepével. Az állítmányt nem említette. Az ugye, a nagyok kiváltsága.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Von der Leyen ismétel, vagy?
Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >