Ma Zita, Mariann, Anasztáz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Fenyőfa illata: Erdély
Interjú Sütő Andrással karácsony előestéjén
Sütő András az egyetemes magyar irodalom egyik kimagasló egyénisége, író és drámaíró, aki a kisebbségi sorsot emberi és közéleti példamutatással vállalta. Az Anyám könnyű álmot ígér szerzője a véres marosvásárhelyi eseményekben súlyos szemsérülést szenvedett, azóta többször megműtötték. Jelenleg Budapesten piheni az operáció fáradalmait, s ott várja a karácsonyi ünnepeket. Kérésünknek azonban örömmel tett eleget, így készült el ez az alkalmi telefonbeszélgetés.
– Európa közvéleményét megdöbbentette a hír, hogy Önt és Tőkés Lászlót a román hatóságok perbe akarják fogni. Ugyanakkor felröppent az a híresztelés is, hogy Ön emiatt nem fog visszatérni Erdélybe. Mi igaz mindebből?
– Ebből annyi igaz, hogy március óta a román sajtónak egy elég jó része hazugságokkal, rágalmak áradatával próbálja a márciusi pogrom ténybeli igazságait elfedni és lehetetlenné tenni az események objektív vizsgálatát és előterjesztését. Ilyen formán került sor arra is, hogy a Vatra Romaneasca marosvásárhelyi vezető csoportja megpróbál most az áldozatokból vádlottakat teremteni, illetve – úgymond – vádlottakat igazolni a világ felé. Tehát, így került sor személyemre is, amidőn a március 19-ei események kapcsán a Vatra Romaneasca illetékes csoportja Ion Creciu tábornok személyében és aláírásával bűnvádi eljárást próbált indítani ellenem, mint olyan személy ellen, aki kirobbantotta a vásárhelyi konfliktusokat. Miután mi senkit nem támadtunk meg, sőt ellenkezőleg: megakadályoztuk a magyar tömegek kivonulását az utcára, hogy ne támadjon nagyobb vérontás; jómagam békítő, és a két nép közös érdekeit hangoztató beszédet tartottam. Megpróbálták mindennek az ellenkezőjét a bíróság elé vinni. Ebből folytatódik most már az a gyalázatos sajtókampány, amelyet Tőkéssel egyidejűleg ellenem is folytat a román fasisztoid sajtó. Ez ellen támadt Európa-szerte, főleg kulturális körökben, nyilvánvalóan indokolt tiltakozás és felháborodás.
A másodikként elhangzott kérdésre: természetesen rémhír. Én most kényszerűleg, orvosi kezelés és újabb két szemműtét miatt tartózkodom jelenleg is Budapesten. Idén háromszor is otthon jártam, és természetesen elviseltem a fenyegetettségnek, az otthoni veszélyes állapotnak minden keserű napját és óráját, de álmomban sem jutott eszembe megtagadni Erdélyt, a szülőföldemet, az erdélyi és a romániai magyarságot
– Csütörtökön este tért vissza Marosvásárhelyről. Milyen karácsony elé néz az erdélyi magyarság?
– Sajnálatos módon igen szomorúságos ünnep elé néz most a romániai magyarság is. Azért mondom, hogy a romániai magyarság is, mert a jelenlegi gazdasági állapotok közepette az egész román népet sújtja az a szörnyűséges örökség, amelyet át kellett vennie a Ceausescu-féle diktatúra megdöntése után. Egyrészt az általános szegénység és áruhiány miatt szenved az ország egész lakossága, románok, magyarok éppen úgy, mint bármilyen más nemzetiséghez tartozó polgárok. Másrészt viszont nagyon szomorúságos a romániai, az erdélyi magyarság karácsonyi ünnepe, mert az imént említett folyamatos uszítás következtében a nacionalista és főleg magyarellenes izgatás és a minden elképzelést felülmúló hazugságáradat folytán ez a magyarság állandó veszélyben él, és szinte minden nap ki van téve félrevezetett, fasisztoid csoportok támadásának A szent ünnep éjszakája sajnálatos módon a félelem és a terror légkörében fog lezajlani a vegyeslakta vidékeken.
– Ebben a kényes helyzetben, amelyben Románia és a romániai magyarság van, hogyan látja az elkövetkező év, évek feladatait?
– Nagyon nehéz erről úgy vélekedni, hogy röviden és tömören foglaljuk össze mindazt, ami ezzel kapcsolatos. Ezért én most csak annyit mondhatok, hogy Romániában egyre nyilvánvalóbban társadalmi-politikai feszültségek jellemzik a közéletet, az állam egész mostani állapotát. De nem lehet tudni, hogy a kialakuló konfliktusok közepette milyen erők tudnak meghatározó módon változtatni az ország jelenlegi politikai állapotán mindenekelőtt Ebben a romániai magyarság – ahogy tapasztalhattam egyrészt a sajtó útján, másrészt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetőivel folytatott beszélgetéseim alapján – megpróbálja a lehető legjózanabb módon kiértékelni ezt az abszurd helyzetet és természetesen minden erejével azokat a román politikai köröket támogatja, amelyek határozott jelét adják annak, hogy szembeszegülnek a Ceausescu-féle politikai és terrorisztikus örökséggel, és amelyek a mostaninál valóban elfogadhatóbb jogi viszonyokat tudnának teremteni és egyúttal nyilvánvalóan – legalább részben – hajlandók elfogadni az európai demokráciák követelményeit
– A romániai, erdélyi szomorú tapasztalatok birtokában, milyen üzenetet küldene a demokráciába vezető zűrzavaros úton éppen csak elindult vajdasági magyarságnak?
– Üzenni nem üzenek semmit, ezt Kossuth Lajosnak tartom fenn, ez a hely az ő joga volt, és az ő joga maradt, hogy „Kossuth Lajos azt üzente, elfogyott a regimentje”. Sokat is szenvedtek szegény székelyek, amikor ezt énekelték. Én inkább kívánságot fogalmaznék meg. Azt a kívánságot, hogy mivel hasonló, ha nem is mindenben azonos kisebbségben levő magyarságról van szó, mindazt, amit magunknak kívánok, erdélyi magyaroknak, tehát: a teljes, tökéletes egyenjogúságnak európai szintű megvalósítását, ezt kívánom teljes szívemből sorstársaimnak, a vajdasági magyaroknak is. Kívánom, hogy a naponta elszenvedett kudarcok keserű tapasztalatával sem, ennek ellenére se adják fel azt a küzdelmet, amelyet ők is elindítottak a maguk – számomra még sajnálatos módon elég ismeretlen – világában. Kívánom nekik, hogy együttesen és minden kisebbségi magyarnál együtt álmaikat '91-ben legalább részben megvalósítsák.
– Szándékozik-e visszatérni Romániába, vagy Magyarországon marad?
– Természetesen vallom azt amit írásban és szóban nemegyszer megfogalmaztam, hogy Erdélyben akarok élni, munkálkodni mindenekelőtt íróként, de közösségi emberként is – ahogy lehet, és amint lehetséges. Én ezt vallom annak ellenére is, hogy a gondolataim megfogalmazása és közzététele miatt a szememet kiszúrták az orvgyilkosok. Mindennek ellenére vállalni kell ezt a sorsot, mert hiszen nem csupán sebesültjei vannak az erdélyi magyarságnak, hanem halottai is. Ezeknek a halottaknak az emléke is kötelez arra, hogy amíg lehetséges a küzdelem a romániai magyarság egyenjogúságáért, addig azt folytassam magam is. Természetes, hogy nem tudom, meddig kényszerülök távol maradni. Egy január elejei bostoni és egy későbbi németországi szemműtét áll előttem, és az egészség visszanyerésének igen homályos ígérete. De ennek ellenére remélem, hogy legalább részben visszanyerem a képességemet, amit haza akarok vinni Marosvásárhelyre, és amit ott akarok tovább hasznosítani, ahol eddig is éltem.
– A vajdasági közvélemény is szorongva követte egészségi állapotának alakulását, és szeretné tudni, milyen új Sütő-művekre számíthat?
– Próza, dráma, esszé és napló az, amit elkezdtem és kényszerből abbahagytam. Ez vár rám, és ezeket a megtervezett, félig-meddig be is fejezett munkákat szeretném megjelentetni az elkövetkező esztendőkben. Ehhez kellene a nyugalom, az kellene, hogy legalább otthon, Marosvásárhelyen vagy sikaszói kicsiny házamban legalább néhány hétre asztalhoz tudnék ülni. Ez az álom, amelyet kergetek, és amely engem arra késztet, hogy lehetőleg minél hamarabb hazatérhessek.
– A vajdasági olvasók nevében is köszönöm a beszélgetést, és azt a bizonyos „könnyű álmot” kívánom a karácsonyi ünnepekre.
– Én is ezt kívánom viszont minden korok minden olvasójának: szép karácsonyt és boldogabb új esztendőt.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Von der Leyen ismétel, vagy?
Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >