2024. április 27. szombat
Ma Zita, Mariann, Anasztáz névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Fenyőfa illata: Erdély

Interjú Sütő Andrással karácsony előestéjén

Keszég Károly
Fenyőfa illata: Erdély

Sütő András az egyetemes magyar irodalom egyik kimagasló egyénisége, író és drámaíró, aki a kisebbségi sor­sot emberi és közéleti példamutatás­sal vállalta. Az Anyám könnyű álmot ígér szerzője a véres marosvásárhelyi eseményekben súlyos szemsérülést szenvedett, azóta többször megmű­tötték. Jelenleg Budapesten piheni az operáció fáradalmait, s ott várja a karácsonyi ünnepeket. Kérésünknek azonban örömmel tett eleget, így készült el ez az alkalmi telefonbeszélge­tés.

– Európa közvéleményét megdöbben­tette a hír, hogy Önt és Tőkés Lászlót a román hatóságok perbe akarják fogni. Ugyanakkor felröppent az a híresztelés is, hogy Ön emiatt nem fog visszatérni Er­délybe. Mi igaz mindebből?

– Ebből annyi igaz, hogy március óta a román sajtónak egy elég jó része hazugsá­gokkal, rágalmak áradatával próbálja a márciusi pogrom ténybeli igazságait elfedni és lehetetlenné tenni az események objek­tív vizsgálatát és előterjesztését. Ilyen for­mán került sor arra is, hogy a Vatra Romaneasca marosvásárhelyi vezető cso­portja megpróbál most az áldozatokból vádlottakat teremteni, illetve – úgymond – vádlottakat igazolni a világ felé. Tehát, így került sor személyemre is, amidőn a már­cius 19-ei események kapcsán a Vatra Romaneasca illetékes csoportja Ion Creciu tábornok személyében és aláírásával bűn­vádi eljárást próbált indítani ellenem, mint olyan személy ellen, aki kirobbantotta a vásárhelyi konfliktusokat. Miután mi senkit nem támadtunk meg, sőt ellenkezőleg: megakadályoztuk a magyar tömegek kivo­nulását az utcára, hogy ne támadjon nagyobb vérontás; jómagam békítő, és a két nép közös érdekeit hangoztató beszédet tartottam. Megpróbálták mindennek az el­lenkezőjét a bíróság elé vinni. Ebből folyta­tódik most már az a gyalázatos sajtó­kampány, amelyet Tőkéssel egyidejűleg ellenem is folytat a román fasisztoid sajtó. Ez ellen támadt Európa-szerte, főleg kultu­rális körökben, nyilvánvalóan indokolt tilta­kozás és felháborodás.

A másodikként elhangzott kérdésre: ter­mészetesen rémhír. Én most kényszerűleg, orvosi kezelés és újabb két szemműtét miatt tartózkodom jelenleg is Budapesten. Idén háromszor is otthon jártam, és termé­szetesen elviseltem a fenyegetettségnek, az otthoni veszélyes állapotnak minden keserű napját és óráját, de álmomban sem jutott eszembe megtagadni Erdélyt, a szülőföldemet, az erdélyi és a romániai magyarságot

– Csütörtökön este tért vissza Maros­vásárhelyről. Milyen karácsony elé néz az erdélyi magyarság?

– Sajnálatos módon igen szomorúságos ünnep elé néz most a romániai magyarság is. Azért mondom, hogy a romániai ma­gyarság is, mert a jelenlegi gazdasági álla­potok közepette az egész román népet sújtja az a szörnyűséges örökség, amelyet át kellett vennie a Ceausescu-féle diktatúra megdöntése után. Egyrészt az általános szegénység és áruhiány miatt szenved az ország egész lakossága, románok, magya­rok éppen úgy, mint bármilyen más nemzetiséghez tartozó polgárok. Másrészt viszont nagyon szomorúságos a romániai, az erdélyi magyarság karácsonyi ünnepe, mert az imént említett folyamatos uszítás következtében a nacionalista és főleg ma­gyarellenes izgatás és a minden elképzelést felülmúló hazugságáradat folytán ez a magyarság állandó veszélyben él, és szinte minden nap ki van téve félrevezetett, fasisz­toid csoportok támadásának A szent ün­nep éjszakája sajnálatos módon a félelem és a terror légkörében fog lezajlani a ve­gyeslakta vidékeken.

– Ebben a kényes helyzetben, amely­ben Románia és a romániai magyarság van, hogyan látja az elkövetkező év, évek feladatait?

– Nagyon nehéz erről úgy vélekedni, hogy röviden és tömören foglaljuk össze mindazt, ami ezzel kapcsolatos. Ezért én most csak annyit mondhatok, hogy Romá­niában egyre nyilvánvalóbban társadalmi-politikai feszültségek jellemzik a közéletet, az állam egész mostani állapotát. De nem lehet tudni, hogy a kialakuló konfliktusok közepette milyen erők tudnak meghatározó módon változtatni az ország jelenlegi politi­kai állapotán mindenekelőtt Ebben a romániai magyarság – ahogy tapasztalhat­tam egyrészt a sajtó útján, másrészt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetőivel folytatott beszélgetéseim alapján – megpróbálja a lehető legjózanabb mó­don kiértékelni ezt az abszurd helyzetet és természetesen minden erejével azokat a román politikai köröket támogatja, ame­lyek határozott jelét adják annak, hogy szembeszegülnek a Ceausescu-féle politi­kai és terrorisztikus örökséggel, és amelyek a mostaninál valóban elfogadhatóbb jogi viszonyokat tudnának teremteni és egyúttal nyilvánvalóan – legalább részben – hajlan­dók elfogadni az európai demokráciák kö­vetelményeit

– A romániai, erdélyi szomorú tapasz­talatok birtokában, milyen üzenetet kül­dene a demokráciába vezető zűrzavaros úton éppen csak elindult vajdasági ma­gyarságnak?

– Üzenni nem üzenek semmit, ezt Kos­suth Lajosnak tartom fenn, ez a hely az ő joga volt, és az ő joga maradt, hogy „Kossuth Lajos azt üzente, elfogyott a regimentje”. Sokat is szenvedtek szegény szé­kelyek, amikor ezt énekelték. Én inkább kívánságot fogalmaznék meg. Azt a kíván­ságot, hogy mivel hasonló, ha nem is mindenben azonos kisebbségben levő ma­gyarságról van szó, mindazt, amit magunk­nak kívánok, erdélyi magyaroknak, tehát: a teljes, tökéletes egyenjogúságnak európai szintű megvalósítását, ezt kívánom teljes szívemből sorstársaimnak, a vajdasági magyaroknak is. Kívánom, hogy a naponta elszenvedett kudarcok keserű tapasztalatá­val sem, ennek ellenére se adják fel azt a küzdelmet, amelyet ők is elindítottak a maguk – számomra még sajnálatos mó­don elég ismeretlen – világában. Kívánom nekik, hogy együttesen és minden kisebb­ségi magyarnál együtt álmaikat '91-ben legalább részben megvalósítsák.

– Szándékozik-e visszatérni Romániá­ba, vagy Magyarországon marad?

– Természetesen vallom azt amit írás­ban és szóban nemegyszer megfogalmaz­tam, hogy Erdélyben akarok élni, munkál­kodni mindenekelőtt íróként, de közösségi emberként is – ahogy lehet, és amint lehet­séges. Én ezt vallom annak ellenére is, hogy a gondolataim megfogalmazása és közzététele miatt a szememet kiszúrták az orvgyilkosok. Mindennek ellenére vállalni kell ezt a sorsot, mert hiszen nem csupán sebesültjei vannak az erdélyi magyarság­nak, hanem halottai is. Ezeknek a halot­taknak az emléke is kötelez arra, hogy amíg lehetséges a küzdelem a romániai magyarság egyenjogúságáért, addig azt folytassam magam is. Természetes, hogy nem tudom, meddig kényszerülök távol maradni. Egy január elejei bostoni és egy későbbi németországi szemműtét áll előt­tem, és az egészség visszanyerésének igen homályos ígérete. De ennek ellenére remé­lem, hogy legalább részben visszanyerem a képességemet, amit haza akarok vinni Marosvásárhelyre, és amit ott akarok tovább hasznosítani, ahol eddig is éltem.

– A vajdasági közvélemény is szorong­va követte egészségi állapotának alaku­lását, és szeretné tudni, milyen új Sütő-művekre számíthat?

– Próza, dráma, esszé és napló az, amit elkezdtem és kényszerből abbahagytam. Ez vár rám, és ezeket a megtervezett, félig-meddig be is fejezett munkákat szeretném megjelentetni az elkövetkező esztendők­ben. Ehhez kellene a nyugalom, az kellene, hogy legalább otthon, Marosvásárhelyen vagy sikaszói kicsiny házamban legalább néhány hétre asztalhoz tudnék ülni. Ez az álom, amelyet kergetek, és amely engem arra késztet, hogy lehetőleg minél hama­rabb hazatérhessek.

– A vajdasági olvasók nevében is kö­szönöm a beszélgetést, és azt a bizonyos „könnyű álmot” kívánom a karácsonyi ünnepekre.

– Én is ezt kívánom viszont minden korok minden olvasójának: szép karácsonyt és boldogabb új esztendőt.

1990. december 26.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Von der Leyen ismétel, vagy?

Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >

Tovább

A Fico-kormány átneveli a közmédiát

A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >

Tovább

Nehogy tragikus hős legyen

Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >

Tovább

Politikai válság Horvátországban

Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >

Tovább

Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?

Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >

Tovább

A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat

Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >

Tovább

Orbán illúziói a nagyságról

Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >

Tovább

Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia

A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >

Tovább

A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről

Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >

Tovább

Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?

Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >

Tovább

A világ a háború szélén áll

Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >

Tovább

A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar

Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >

Tovább