Ma Ervin, Klétusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Elnöki döntés
Öreg Dezső
Szerbia elnöke távol maradt a budvai regionális csúcsértekezlettől. Mert sértőnek találta a hágai törvényszék azon döntését, hogy felmenti a vádak alól Ramush Haradinajt, a Koszovói Felszabadítási Hadsereg egykori parancsnokát. Szerbia elnöke nem akart kezet fogni Atifete Jahjaga koszovói elnökkel. Szerbia elnöke jól megmondta a világnak, mennyire alattomos és részrehajló, mennyire politikai befolyása alatt tarja azt a nemzetközi törvényszéket, amelyet a Biztonsági Tanács állított fel, hogy megbüntesse a volt Jugoszlávia területén háborús bűnöket elkövetett személyeket. Tomislav Nikolićot Szerbia polgárai választották elnökké május 20-án a megméretés második fordulójában. Egyebek azért, hogy képviselje érdekeiket külföldön. Ebben a második fordulóban arra az emberre vert rá, harmadik nekifutásban, aki korábban szintén távol maradt egy-két nemzetközi értekezlettől, mondjuk a kranjitól jó pár éve, mert ott összefuthatott volna az akkori meg mostani koszovói politikusokkal. Mert jobbára ott is azok a személyek irányítanak, akik már legalább egy évtizede bitorolják a hatalmat. Érdemeik felülmúlhatatlanok. Az örökös elnök szellemében. Nem egyszerű megszabadulni a múlt emlékeitől. Beidegződés.
Pedig alkalom lett volna a budvai mini csúcs arra, hogy az elnök szemébe mondja a másik elnöknek mindazt, ami a lelkét nyomja. Például azt, amit a kormány első alelnöke mondott a Biztonsági Tanács minapi ülésén, nevezetesen, hogy azt szeretné, ha a nemzetközi jogot az egész volt ország területén tiszteletben tartanák. Azt is elmondhatta volna ott, külföldön, hogy a szerbiai vezetés sohasem ismeri el a független Koszovót. Amit oly sokszor hangoztatnak itthon. Bár nem biztos, hogy a hazai használatra készült közhelyeket külföldön is terjeszteni akarják. Már. Mert eddig biztos akarták és tették is, de egyes jelek arra utalnak, hogy valami változik ebben a témában. A miniszterelnök szavaiból ítélek, lehet, hogy csal a fülem, de tény, hogy módosulni hallik a retorika. Már nem csak külföldön. A kormányfő ugyanis legutóbbi hágai útja előtt, ahol ismét a koszovói miniszterelnökkel tárgyalt, olyanokat üzent az alkotmánybíróságnak, nyugodtan mondja ki, hogy a mostani politika alkotmányellenes, de előbb hozza vissza Koszovót a szerbiai alkotmányos jogrendbe. Ami - ugye - nehéz lenne, mert egyrészt ellenállásba ütközne, másrészt, azért ez mégsem az alkotmánybíróság feladatkörébe tartozik. A kormányéba annál inkább. Mert, ugye, az alkotmányban tényleg benne van, hogy Koszovó Szerbia része. Adódna egy kézenfekvőbb megoldás is, mondjuk, ki lehetne törölni az alkotmányból azt a szakaszt, melynek végrehajtása eleve lehetetlen feladat. Ehhez viszont kétharmados parlamenti többség kellene. Ami lehet, hogy nem megvalósíthatatlan vállalkozás, csak politikai döntés kellene hozzá. Nem biztos azonban, hogy a mostani koalíció legerősebb pártja nem gondolkodik azon, hogy egy rendkívüli választáson erősítse meg hatalmát. Erre a mostani időszak nagyon kedvező lenne. A korrupció ellen meghirdetett háború hullámának taraján, az Európai Unióhoz való közeledés ígéretes politikájával kapott hátszéllel akár abszolút többséget is szerezhetne a párt. De ez már tényleg a találgatás sikamlós területe.
De hogy a csodába ne találgatna az ember, ha Szerbiában politikai elemzésre adja a fejét. Meg ha az ország elnöke a szavakban meghirdetett egységes Koszovó-politika mellett blazírtul megtagadja a balkáni mini csúcson való részvételét. Amelyen pont a jelenlétével bizonyíthatta volna, hogy szorosan ott áll a kormányfő mögött, amikor az Brüsszelben abban állapodik meg a koszovói miniszterelnökkel, hogy az év végéig 4 új átkelőt nyitnak. Azon a határon, amely Belgrád és az észak koszovói szerbek számára nem létezik, de amelyen szerbiai, koszovói és európai rendőrség ellenőrzi majd a dokumentumokat. Teljesen mindegy, hogy útlevelet vagy személyi igazolványt. Amelyen egyelőre áfa és vám nélkül vándorol az áru. Egyesek nagy-nagy örömére.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Von der Leyen ismétel, vagy?
Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >