Ma Ervin, Klétusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Négy év után ismét a diktatúrára szavazhatunk
Kasza László
„Aki vasárnap Orbánt válassza, a kritikus értelmiség félreállítására, a parlamenti demokrácia és többpártrendszer felszámolása, az egypártrendszer bevezetésére szavaz.” Kasza László:
Kezeljünk mindent a maga helyén. Vasárnap nem forradalom, hanem választás lesz Magyarországon. Az állampolgár nem fegyverrel, hanem a parlament demokrácia eszközével, szavazócédulával jelöli meg, hogy milyen kormányt akar. Választ az ajánlatból. Ez az idén bőséges. A rendszerváltás óta nem volt választási listán tizennyolc szereplő. De a lista nem csak bőséges, különös is. Szereplői többségéről az átlag választó semmit sem tud. Soha nem halott róla. Programját nem ismeri. Leginkább azért nem, mert nincs. Kamu pártok. A kétharmados kormány új választási törvényének termékei. Ez teszi lehetővé, hogy az ismert politikai pártok mellett társadalmi csoportok, irányzatok is felkerüljenek akár az országos választási listára. Ezek taglétszáma a gyakran egy baráti körre, („Seres Mária szövetségesei”) szorítkozik. A fantázianevek olvasásánál sokszor az az ember érzése, hogy kocsmai törzsasztalok tagjai heccből indultak semmitmondó névvel („A haza nem eladó mozgalom párt”, „Magyar cselekvő párt”, „Új dimenzió párt”, „Elégedetlenek pártja”, stb.) Nekik a listás hely akár többmilliós választási támogatást is biztosít. Jut ebből majd közös vadászatok, családi ünnepek rendezésére, amelyek, mint tudjuk, kitűnően alkalmasak politikai témák megvitatására. Cél, mondta a kormány kommunikációs igazgatója Kocsis Máté, a választási rendszer demokratizálása, olyanok véleményének érvényesítése, akiknek eddig nem volt parlamenti képviselete. Mások úgy gondolják, hogy az igazi cél ennél prózaibb. Az adófizetők pénzén köt választókat hosszútávon ahhoz a párthoz, amely ilyen bőkezűen bánt velük. Rövidtávon pedig a szavazók elbizonytalanítása, megzavarása a cél a vasárnapi választáson.
A listán persze szerepel ismert pártok neve is. (FIDESZ, LMP, Jobbik, stb.) De sokáig kell keresgélni, találgatni, amíg rájön a választó, hogy melyik a baloldali ellenzék, amely körül olyan sok vita folyt az elmúlt hónapokban. Aztán rájön. Azzal a gyorsan megjegyezhető, egyszerű névvel szerepel a lista harmincadik, utolsó előtti helyén, hogy „Magyar Szocialista Párt, Együtt - Korszakváltók pártja, Demokratikus Koalíció, Párbeszéd Magyarországért Párt, Magyar Liberális Párt.” (Ha nem tűnne blaszfémiának, azt mondanám, hogy „egy pártban hat személy van.”) Kétségtelen, ezért a zseniális megoldásért, amit a név tükröz, érdemes volt több mint egy évig tépniük egymást a szereplőknek.
Rögzítsük. Azért, hogy az ellenzék felállása most, a választások előtt olyan, amilyen, elsősorban szereplőit terheli felelősség. Egy a választók számára áttekinthetetlen konglomerátumot írtak a listára egyszerű, magyarázatra nem szoruló név helyett. Kéretik megjegyezni: a választó nem keresztrejtvényt fejteni megy a fülkébe, hanem szavazni. Gyorsan érthető nevet kell a listára írni. Olyat, amelyről azonnal tudja, hogy milyen program áll mögötte.
Azt gondolom, hogy a politika intézményének választási listán olvasható devalválása, a politikai élet szereplőinek nevetségessé tétele új magyar unikum. Ilyen eddig nem történt magát demokratikusnak nevező országban. Azt sejteti, hogy aki az új választási rendszert kidolgozta, a listát összeállította, nem demokratikus rendszert, hanem diktatúrát készít elő. Csodálkozni persze nem kell. Orbán már nyolc évvel ezelőtt pontosan megmondta, hogy milyen országot akar. Hírhedté vált kötcsei beszédben pontosan ismertette programját. Tételeit ma is érvényesnek tekinti. Ezek alapján akar kormányozni. Egy szóba foglalta össze programját: ”folytatjuk”. Folytatja, amit az elmúlt négy évben tett. (Le Monde: demokratikus eszközökkel valósítja meg a diktatúrát.) Becsületesen megmondja, hogy mi vár ránk.
Ezért érdemes röviden felidézni, hogy mit mondott Kötcsén 2009 szeptemberében, a legutóbbi választások előtt. Szerinte első fontos lépés a társadalomra nagy befolyás gyakorló kritikus értelmiség „helyes irányba terelése”. Munkájuk megítélésének egyetlen mércéje „politikai teljesítményük”! – mondta Orbán. Tehát mindegy, hogy valaki Nobel díjas könyvet írt, mint Kertész Imre, vagy olyan színházi előadásokat rendezett, amelyekre hónapokon át nem lehetett jegyet kapni, mint Alföldi Róbert. Ha a kormány politikai követelményeinek nem felelnek meg, félreállítják. Ez a diktatúra művészetpolitikája. (Kádár János kultúrpápája, Aczél György is politikai teljesítménye alapján osztotta három „t”-s, csoportba a kulturális élet szereplőit: támogatott, tűrt, tiltott.)
Tehát ha Orbánt választjuk, erre a kultúrpolitikára szavazunk.
Orbán kötcsei beszédben vázolt, és az elmúlt négy évben messzemenően megvalósított második tétele, a parlamenti demokrácia, amelyet ő „duális erőtérnek” nevez, felszámolása. Szerinte a parlament ma „állandó, felesleges értékvitáival megosztó, kicsinyes és fölösleges társadalmi következményeket generál.” Ha az egyik ezt mondja, a másik annak ellenkezőjét. A duális erőtér jellemzője az állandó vita, amely nem a társadalom igazi problémái körül folyik. Orbán szerint (csakúgy, mint azt a kommunista párt, az MDP 1948-ban-ban hirdette) nem vitatkozni kell, hanem megkell valósítani, amit a nép valóban akar.
Tehát ha Orbánt választjuk, a parlamenti demokrácia felszámolására szavazunk.
A kötcsei beszéd harmadik mondanivalója Orbán szerint a másodikból következik. „Napjainkra (…) egy centrális politikai erőtér van kialakulóban (…) Megvan a reális lehetősége annak, hogy a magyar politika következő tizenöt-húsz évét ne a duális erőtér határozza meg. (…) Ehelyett huzamosan létrejön egy nagy kormányzó párt, egy centrális politikai erőtér, amely képes lesz arra, hogy a nemzeti ügyeket megfogalmazza, és ezt nem állandó vitában teszi, hanem a maga természetességével képviseli.” Tehát kimondta: az egypártrendszert akarja bevezetni. Egy perccel később javítja sajátmagát. Nem tizenöt-húsz éves kormányzásról beszél, hanem azt javasolja, hogy „az állandó kormányzásra berendezkedett politikát válasszuk.”
Tehát aki vasárnap Orbánt válassza, a kritikus értelmiség félreállítására, a parlamenti demokrácia és többpártrendszer felszámolása, az egypártrendszer bevezetésére szavaz.
Tessék meggondolni. Orbán négy év alatt bebizonyította, hogy megtartja szavát.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Von der Leyen ismétel, vagy?
Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >