Ma Ervin, Klétusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Berlintől Berlinig
Öreg Dezső
Nem tudom, emlékszik-e valaki a Délkelet–Európai Stabilitási Paktumra. Ez az a szervezet, paktum, amelyet a nemzetközi közösség – értsd Európai Unió – hirdetett meg, kezdeményezett Kölnben 1999 júniusában. Azzal a szándékkal, hogy a válságra való addigi negatív reagálást egy hosszú távú válságmegelőző stratégia váltsa fel. Az alapító dokumentumban, amelyet több mint 40 ország hitelesített, kiemelték, a Paktumot azért hozzák létre, hogy segítsenek a térség államainak a béke és a demokrácia erősítésében az emberi jogok meg a gazdaság fejlesztésében. Az első csúcstalálkozót Szarajevóban tartották 1999 júliusában, ahol a régió országainak euroatlanti integrációs lehetőséget ígértek. Aztán az osztrák Erhard Busek vette át a Paktum irányítását harmincadmagával és Brüsszelből irányította munkáját. Majd szépen elhalt, illetve Regionális Együttműködési Tanáccsá alakult át. Hogy mégse végződjön teljes fiaskóval.
Mindez természetesen annak kapcsán jutott eszembe, hogy Európa erős asszonya, ha szabad így nevezni Angela Merkelt, elhatározta, egy asztalhoz ülteti a volt Jugoszlávia területén létrejött országokat meg a két albán államot, Albániát és Koszovót. Persze hogy sikerült neki. Mint minden, amit eddig eltökélt. Volt ugyan olyan is, hogy várnia kellett, mondjuk Belgrád és Pristina párbeszédére, az észak-koszovói párhuzamos intézmények megszűntetésére, de végül ez is teljesült. Boris Tadić még visszautasította, Aleksandar Vučić már elvégeztette ezt a munkát akkori miniszterelnökével, Ivica Dačićtyal. Vučić aztán elfoglalta azt a posztot, amelyet addig másik tisztségből irányított, ő lett a kormányfő. És ő hirdette most Berlinben a megbékélést, a gazdasági együttműködést, a vámuniót, a térség infrastrukturális fejlesztését, sőt az ifjúság tartós megbékélését. Nevet is kapott már a kezdeményezés: a Nyugat-Balkán Ifjúsági Uniója lesz, ha megalakul. Szerbiában nagy lendülettel fognak ezen dolgozni, a Szerb Haladó Párt Végrehajtó Bizottságának alelnöke máris kifejtette, Vučić ötlete egyenesen oda vezet, hogy a térség fiataljai megismerik egymás kultúráját, nyelvét, szokásait, és rádöbbennének, hogy nem is különböznek nagyon egymástól. Beindulna és kifejlődne egy olyan kommunikáció, amelyet nem terhelnének az utóbbi évtizedek eseményei. Amiből idővel partneri kapcsolatok nőnének ki helyi, regionális és államközi szinten is. Így ösztönöznék az országok közötti projektumokat és üzleteket, növelnék a foglalkoztatottságot, tapasztalatokat cserélnének, ami modern üzleti légkört teremtene. Szóval ez egy vízió. A javából. Nem is lehet más, ha a főnök fejében született meg. Meg még a német kancellárnak is tetszett. Ugyanannak az embernek az ötlete, aki nem is olyan régen, néhány évvel ezelőtt
Újbelgrádban a Zoran Đinđić sugárút utcanévtáblát a Ratko Mladić sugárút feliratú plakáttal ragasztotta le. Mindegy, ne beszéljünk a múltról, csak a jövő felé kell fordulni, hirdeti mostanában ugyanez az ember. Igaza van. Tényleg. És ha a most hirdetett politika meg is valósul, vagy legalább megkezdődik, akkor tényleg jó irányba fordul a hajó. Az, amelyről ugyanez az ember beszélt ott a Brandenburgi Kapunál, amikor a tőle megszokott pátosszal – jó, legyen lelkesedés – azt mondta: Szerbiának, ennek a hajónak most csendes hullámverés nélküli vízen kell úsznia. Igen, de jó lenne, ha jó irányba kormányozná a kapitány. Eddig úgy látszik ezzel nincs baj, a kijelölt cél az Európai Unió. Kicsit gondot okoz ez a mostani ukrán válság és az Oroszországhoz való hagyományos vonzódás, de úgy tűnik ezzel sem lesz baj. Majd kiderül. Azért itt mégsem lehet elfeledtetni, hogy egy másik berlini találkozón, a berlini kongresszuson, a távoli 1878-ban Oroszország is hozzájárult ahhoz, hogy Szerbia függetlenné váljon. Igaz, hogy a nyugati nagyhatalmak nyomására az akkor aláírt egyezmény egyúttal mérsékelte is az új balkáni államok területi gyarapodását. Egyúttal revidiálta a San Stefano-i béke eredményezte vagy okozta orosz expanziót.
De tényleg ennyit a múltról, nézzük inkább, mit hozott a mostani berlini találkozó. Szerbiának és természetesen nekünk, akik ebben az országban élünk. Talán az albánokkal való kimértebb, mondhatnánk nyugodtabb légkör kialakítása a legfontosabb. Berlinben Koszovó független országként volt jelen, szó sem esett semmilyen lábjegyzetről, „hópihéről”, ahogy a lábjegyzet jelölését nevezte nem is olyan régen a koszovói elnök. Azt is bejelentették, hogy a másik albán állam miniszterelnöke ellátogat Szerbiába. Arról is beszélt a szerb kormányfő, hogy meg kell építeni az autópályát Pristináig. Ahonnan már megvan Tiranáig. Nemsokára gyorsabban és rövidebb meg jobb úton juthatnak le a szerbiai polgárok Görögország Jón-tengeri partjaira. Megnyugtató ez a békés hangnem, kár, hogy időközben az albánlakta Dél-Szerbiában a koszovói fatolvajok megöltek egy szerb csendőrt, Észak-Koszovóban pedig fekete egyenruhás személyek, akikről az ottaniak azt állítják, hogy szerbek, egy albán fiatalembert. Most kell lépnie a jogállamnak.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Von der Leyen ismétel, vagy?
Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >