Ma Valéria, Péter névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
A Pásztor-Lovas éra vége
Bozóki Antal
Adalék Pásztor István politikai hagyatékának értékeléséhez
A magyar közösség történelmének – a háborús időszakokat nem számítva – talán az egyik legsötétebb korszakát éljük az utóbbi 15 évben. A kialakult helyzetért nem lehet más a felelős, mint Pásztor István, akinek ebben az időben teljhatalma volt. Uralkodhatott, mert egyaránt élvezte Orbán Viktor és Aleksandar Vučić önkényurak támogatását is. Romlott, kétkulacsos és megalkuvó, a közösséget is megalázó politikája mérhetetlen károkat okozott. Teljhatalmát a közösség megosztására, rombolására és a vajdasági magyar közélet lezüllesztésére használta. Sikerült a legrosszabbat kihoznia az emberekből. A néhai VMSZ elnök korszakát a magyar közösségben mindenképpen értelmezni kell. Lassan kirajzolódnak Pásztor István közösségrontó hagyatékának a körvonalai. A kép még közelről sem teljes. Az sem kizárt, hogy olyan tények is előbukkannak (pl. Palics Park Kft., ahol a közgyűlés elnöke is volt), amelyekkel majd az ügyészségeknek és a bíróságoknak kell foglalkozniuk, miután felszabadultak. Az I. Pásztor kultuszának a lebontása elkezdődött. Minél előbb túl leszünk ezen, annál nagyobb az esélyünk a túlélésre és a normális élet visszaállítására. Bozóki Antal:
Az átlag népesség egyáltalán nem tudja, mi történik,
és még csak arról sem tud, hogy nem tudja…
Noam Chomsky
Szerbiában éppúgy, mint Magyarországon, nem divatos a politikusok elszámolása, se elszámoltatása a tetteikkel, hogy a mandátumuk alatt milyen eredményt értek el, mennyivel lett jobb vagy rosszabb az ország, vagy éppen az általuk képviselt közösség helyzete, mennyi vagyont halmoztak fel.
A politikus tevékenységének értékelésére – a rossz gyakorlat szerint – nem az újraválasztásakor, hanem leginkább a bukása vagy éppen a halála után kerül sor. Ilyenkor a nép a jó cselekedeteiről – ha voltak ilyenek – vagy éppen a megélt sérelmekről emlegeti.
Az október 30-án elhunyt I. Pásztor (István) legnagyobb politikai hibája a jelleméből, torz erkölcsi kódexéből következett, ami nem akadályozta meg abban, hogy eddig soha nem tapasztalt szintre süllyessze a vajdasági magyar közösség életét.
Mohó kofaként állt hozzá mindenhez, kiárusított mindent, a dominanciát zsarolással és félelemkeltéssel érte el. Ragadozó politikáját a hazugságokra, a látszatra építette, pl. amilyen az általa hangoztatott „konfrontáció helyett együttműködés” parola.
Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy Aleksandar Vučić szerb elnökkel nem politikai jogérvényesítést gyakorolt, hanem személyesen egyezkedett a magyar közösséget érintő kérdésekről. A VMSZ volt elnöke határozta meg/döntötte el, hogy mi a magyar közösség érdeke. Anélkül, hogy erről bármilyen intézményes, társadalmi vagy szakmai párbeszédet folytatott volna. Nem szolgálni, uralkodni akart!
Egyedül talán csak az élettársával, az immár „víg özvegyként” emlegetett Lovas Ildikóval egyeztetett, akinek átengedte a kultúra és a művelődési élet leuralását. A háttérből Lovas irányította a folyamatokat. Ennek súlyos, jóvátehetetlen következményei lettek a vajdasági magyar szellemi életben.
A pártelnöki pozícióba jutásától kezdve I. Pásztor gátlástalan taposással és dölyfösséggel sajátította ki magának nem csak a pártja, de a teljes magyar közösség nevében való fellépés jogát. Mindenáron arra törekedett, hogy a szerb hatalom részese legyen, árulások, kompromisszumok, hazug jelszavak árán hasznossá tette (eladta) magát a szerb haladóknak, hogy a saját és a környezete (a Pásztor Kft.) számára előnyöket szerezzen.
Így lett a Tartományi Képviselőház elnöke is. Mohóságát tükrözi, hogy mindkét tisztséget élete végéig megtartotta. Annak ellenére, hogy 1999. április 13-án Meggyes/Višnjevac előtt történt „halált okozó közlekedési szerencsétlenség miatt állt a bíróság előtt”, ami után nem lett volna szabad magas közéleti tisztségbe emelni.
Téves, áruló, de nyerészkedő politikai döntés volt az is, hogy Pásztor – feladva a magyar közösség érdekeit – 2014-ben természetellenes hatalmi koalícióra lépett Aleksandar Vučić (magyaroknak egy szendvicset kínáló Radikális Pártból – SRS kialakult) hátrahúzó Szerb Haladó Pártjával (SNS) és a háborús bűnökkel vádolt néhai Slobodan Miloševićet öröklő, szocialista Ivica Dačić Szerbiai Szocialista Pártjával (SPS). Korábban az ilyen lépés miatt a VMSZ-ből kizárta az óbecsei társait.
Pásztor irányításával a VMSZ magyar-szerb vegyes párttá alakult, s ezzel elvesztette a magyar érdekvédelmi kapacitását, hitelét, tekintélyét, a SNS-vel való szövetségre lépéssel pedig az önállóságát is.
A magyar közösség érdekeinek kiárusításért/elárulásáért cserében a párt 7 köztársasági államtitkári (inkább jelképes) tisztséget is kapott.
Pásztor és a VMSZ minden tekintetben a Fidesz és a SNS politikájának a „kiszolgálója”, vazallusa/szolgája lett! Ez oda vezetett, hogy „quislingként (nemzetárulóként) csatlakozott Szerbia és Vajdaság nacionalistáihoz és kormányzóihoz”. Nem csoda, hogy Vučić szobrot emelne neki, hisz a szerb elnöknek „a VMSZ az egyetlen megbízható partnere”.
A VMSZ és a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) – magyarországi pénzekből – közösségrontó, a közösséget megosztó hatalmi központként működik évek óta.
A közösséget „jó” és „rossz” magyarokra osztották, attól függően, hogy feltétel nélkül hűséget fogadtak vagy nem a Fidesz-nek és a VMSZ-nek a Nemzeti Együttműködés Rendszere (NER) elnevezésű politikában.
Odajutottunk, hogy az anyaországi hatalom „még csak meghallgatni/meghallani sem akarja a segítséget kérő normális (nem korrupt) külhoni magyarok kéréseit! Aki nem VMSZ-es, az csak Sorosista neoliberális-globalista beállítottságú ember lehet... állítják Ők!” „Az uralkodó pártokhoz/párthoz való tartozás mondja ki a végső döntést, és nem a közösségért való munkálkodás”, hogy ki a magyar?
Az üres és hazug parolák palástja mögött nekik köszönhető intézményeink mindennapos mobbingolása, szervezeteink kiskorúsítása, az értelmiségi réteg kiirtása, a párbeszéd, vita eltiprása, a megfélemlítésen alapuló diktatúra. A pártból kizárt mindenkit, aki önálló véleményt próbált formálni. Ez az ő nagy hagyatéka, a mérgező légkör, amely még mindig itt pusztít közöttünk.
Ha valamilyen véleményt próbálsz megfogalmazni, a VMSZ mostani vezetői is letiltanak a Facebok oldalukról, vagy az elvakult pártársaik lekommunistáznak, nem tudván, hogy Pásztor István kommunista, Orbán Viktor a politikai pályafutását KISZ (Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetségi) titkárként kezdte.
A VMSZ – felrúgva a sajtó szabadságát – a saját szolgálatába állította a Magyar Nemzeti Tanács „alapította” médiát is.
A VMSZ – a meghívások ellenére – kezdettől fogva távol tartotta magát még a civil szervezetekkel való véleménycserétől is.
Ez a párt egyetlen alkalommal sem vett rész a magyar civil szervezetek tevékenységében, megbeszélésein, közös akcióiban. Hallgatólagosan bojkottálta azokat, sőt, Pásztor István egyenesen „károsnak”, „kártékonynak” ítélte a két vajdasági magyar párt (a Magyar Polgári Szövetség – MPSZ, a tevékenységét befagyasztó Magyar Remény Mozgalom – MRM) és az Árgus kisebbségjogi civil szervezet 2013. szeptember 30-ai strasbourgi akcióját, a közösség kollektív és egyéni jogaiért való kiállását, amikor még javítani lehetett volna a helyzeten.
I. Pásztornak annyira sikerült ellehetetleníteni az ellenzéki pártokat és civil szervezeteket, hogy a legutóbbi (2022. évi) választásokon már csak egyedül a VMSZ vett részt – egypártivá lett a Magyar Nemzeti Tanács, amelyik most inkább egy kisdedeknek való bábszínházra hasonlít, az elnöke pedig a VMSZ-nek kampányolt.
Visszaállították az egypártrendszert! Ezt ők „összefogásnak”, „nemzetépítésnek” becézik.
Megkerülhetetlen tény az is, hogy az I. Pásztor elnöksége alatt a magyar közösség lélekszáma 69.457-el (27,36%-al) lett kevesebb! Hogy „élhetetlenné tették a magyarlakta szerbiai falvakat a migránsok”, miközben a VMSZ néhai elnöke a Tartományi Biztonsági Tanács elnöke (is) volt, de azt nem hívta össze. Sokan éppen amiatt távoztak az országból, mert nem láttak se perspektívát, se esélyt a változásra.
A Magyarországról érkező forintmilliárdokat a VMSZ által irányított Prosperitati Alapítvány pályázatlebonyolító és pénzosztó programnak is „bőven vannak visszásságai, számítások szerint a pénz mintegy hatvan százaléka a kedvezményezettek négy százalékának zsebében landolt”.
A Prosperitati ugyancsak hozzájárult a magyarok közti társadalmi különbségek növeléséhez! Ezeken a pályázatokon főként azok nyer(het)tek („több alkalommal is”), akiknek már volt pénzük az 50 százalékos részesedésre. Aki nyert, az most gazdagabb, a többi tovább szegényedett. Olyanok is voltak, akik a nyertes pályázat után távoztak külföldre.
Pásztor István (2012-től) a tartományi képviselőház élén „éppen semmit nem tett az alkotmány és annak jogkörei tiszteletben tartása érdekében Vajdaságot, vagy akár a szélesebb régiót illetően”. Esze ágában sem volt visszahozatni a tartomány autonómiáját.
A VMSZ képviselői a Tartományi Képviselőházban azzal is „maradandót” alkottak, hogy – a párt- és képviselőházi elnök vezényletével – támogatták a Szerb Haladó Párt (SNS) minden javaslatát, függetlenül attól, hogy az a vajdasági magyar közösség érdekében volt-e, vagy sem.
2018. június 19-én megszavazták a tartományi képviselőházi határozatot, miszerint Vajdaság napjaként ünnepeljük november 25-ét, amikor 1918-ban Szerbiához csatolták a Délvidéket (Trianon gyászolása helyett); kiemelt jelentőségű dátum lett május 15-e is, mivel 1848-ban ekkor ment végbe a Szerb Vajdaság kikiáltása a karlócai népgyűlést követően. A VMSZ képviselői mindent megszavaztak, soha még csak nem is tiltakoztak a (nagy)szerb nacionalista indulatok eluralkodása ellen.
A VMSZ által az állami és közhivatalokban meghirdetett részarányos foglalkoztatásból sem lett semmi. A magyarok részaránya ezekben nem, hogy javult volna, hanem rosszabbodott. A tartományi és az önkormányzati egységekben a magyarok alkalmazási részaránya már csupán 4,52 százalék (az összlakosságban viszont 10,47% a magyarok jelenléte).
A VMSZ képviselői nem emelték fel a szavukat az anyanyelvi használati jogok megnyirbálása, a többnyelvű helységnév és útjelző táblák, valamint a buszokon a nemzeti kisebbségi nyelvű feliratok megszüntetése, a magyar helységnévtáblák lefestése és rongálása ellen, a multikulturalizmus eltörlése, stb. ellen se.
A legtöbbet reklámozott magyar-szerb „történelmi” megbékélés is felemásra sikeredett.
Áder János volt magyar államfő 2013. június 25-én a szerb parlamentben bocsánatot kért az ártatlan szerbek ellen elkövetett bűnökért, amelyeket magyarok követtek el a második világháború idején a Vajdaságban. Hasonló gesztus viszont mindmáig nem történt meg a szerb állam vezetői részéről.
Javult ugyan a magyarok megítélése Szerbiában, de az 1944/45-ös vérengzésekkel kapcsolatban elképesztő a tudatlanság.
Újvidéken, 79 évvel az 1944/45-ös – a legújabb kutatások szerint – délvidéki/vajdasági népirtás után – a magyaroknak nincsen lehetőségük az ártatlan áldozatokra tisztességesen emlékezni, a kegyeletre és a méltó megemlékezésre való jog gyakorlására!
A magyar közösség történelmének – a háborús időszakokat nem számítva – talán az egyik legsötétebb korszakát éljük az utóbbi 15 évben.
A kialakult helyzetért nem lehet más a felelős, mint Pásztor István, akinek ebben az időben teljhatalma volt. Uralkodhatott, mert egyaránt élvezte Orbán Viktor és Aleksandar Vučić önkényurak támogatását is. Romlott, kétkulacsos és megalkuvó, a közösséget is megalázó politikája mérhetetlen károkat okozott. Teljhatalmát a közösség megosztására, rombolására és a vajdasági magyar közélet lezüllesztésére használta. Sikerült a legrosszabbat kihoznia az emberekből.
A néhai VMSZ elnök korszakát a magyar közösségben mindenképpen értelmezni kell.
Lassan kirajzolódnak Pásztor István közösségrontó hagyatékának a körvonalai. A kép még közelről sem teljes. Az sem kizárt, hogy olyan tények is előbukkannak (pl. Palics Park Kft., ahol a közgyűlés elnöke is volt), amelyekkel majd az ügyészségeknek és a bíróságoknak kell foglalkozniuk, miután felszabadultak.
Az I. Pásztor kultuszának a lebontása elkezdődött. Minél előbb túl leszünk ezen, annál nagyobb az esélyünk a túlélésre és a normális élet visszaállítására.
Következő cikk: Egyetlen út vezet ki a gázai háborúból, ezért Bidennek el kell érnie Netanjahu távozásást
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Üzenet Szerbiából
Teofil Pančić írja a mai Danasban, hogy Orwell regénye, az 1984 ma Szerbiában nem utópikus regénynek >
Két horvát Trump
Ha a választási térképeket egymásra helyeznénk, a színpalettától vibrálna a szemünk. S ez így mind szép >
Legitim parlamenti képviselet nélkül
Kovács, Bájity és Juhász is ékes példája annak, hogy Szerbia a korlátlan lehetőségek országa. Elég csak >
Együtt
Zolikám, királyság van, duruzsolás van a bogrács körül, úgy élünk mint az igaziak, mint ahogy a >
(ÁMOK)FUTÓ A „KITAPOSOTT ÚTON”
Pásztor Bálint a Szerb Haladó Párttal, a Szerb Fogadalomtevők Pártjával és a Szerb Radikális Párttal szövetkezésben >
Fake news és post-truth!
Szerinem ez a két szintagma korunk legveszélyesebb kórja. Sokan ebből arra következtetnek, hogy semmi mellett sem >
A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk
Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik. Az értelmiségi filiszter távol >
A demagóg lojalitás jutalma
Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >
VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK
Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >
Torontáltordára kéne menni
Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >
Folytatódik a kis bácskai sárdobálás
Azok, akik hűségesen kiszolgálták Lovas Ildikót, vagy akiket ő helyezett fontos tisztségbe, most majd rá hárítják >
RENDSZERÖSSZEOMLÁS: AZ ÚJVIDÉKI BÖLCSÉSZKAR AUTONÓMIÁJÁNAK BOTRÁNYOS TIPRÁSA
A bölcsészkar blokádja olyan példátlan, mesterségesen generált, megengedhetetlen botrány, amely még véletlenül sem csupán dr. Dinko >