Ma Zita, Mariann, Anasztáz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Három a délszlávé
Bódis Gábor
Ismét itt a HadiNapló ideje, hiszen (eddig csak) szemtanúi lehetünk a harmadik délszláv háború kezdetének. A horvátok az Adria helyett a Livno völgyébe vonultak. És ismét jöhet a földrajz: Grahovo, Glamoč, Knin, Drvar, Jajce. Pedig igazából Bihać. Vagy mégis Knin.
A siránkozó Tanjug hírügynökség szomorúan állapítja meg, hogy a horvátok nemcsak a városokat foglalták el, hanem a környező falvakat is, közöttük Obljajt. Ez a település úgy került a történelembe – amely nem bottal ver –, mint Gavrilo Princip szülőfaluja.
Karadžić és Martić, akik ellen Hágában elfogatási parancsot adtak ki, statáriumot hirdettek, és most már nemcsak Szerbiában (Crna Gorában nem engedik tevékenykedni őket) fogdossák a katonaköteleseket, hanem „hazai” terepen is. Mellesleg a külföldön élő, domovnicával rendelkező horvátok sem utaztak az utóbbi hónapokban haza. Ott sem bővelkednek önkéntesekben.
A nyugati sajtó a Horvát Hadsereg felkészültségét dicséri. Mladićék dicső hada harckocsikat hátrahagyva menekül. Majd lövi a kiürített Grahovót. Minden percben várható, hogy valahol a polgári lakosságot löveti a bősz djeneral.
A pártatlan hírügynökségek jelentik, hogy Mladićék hordája felperzselte a „védett” övezetnek kikiáltott Žepát. Közben pedig a szokásukhoz híven raboltak. A Grahovóba bevonuló horvátok sem társalogni akartak a szerb lakossággal, de a propagandához jobban értenek. A világnak nem azt mutatták be, hogyan „pacifikáltak”, hanem hogy az elfoglalt városban minden a legnagyobb rendben van, majdnem családias a hangulat. Csak az emberek hiányoznak. Erről a részről mintegy 10 ezer szerb nemzetiségű menekül. Mennyivel más volt a kép, amikor a csetnik felségjelzésű martalócok vonultak be a horvát vagy muzulmán városokba. Világgá röpítették saját kegyetlenkedéseiket. Sohasem tudjuk meg, hogy emberi életekben mérve mekkora a különbség a „civilizált” és a barbár hódítás között
Mindenki Belgrádra vár, vajon a dedinjei kavaró most mit tesz. Először is kiadnak egy közleményt, aminek az a lényege, hogy síkra kell szállni a politikai megoldásért. Utána a manöken-elnök a tisztavatáson ugyanezt megismétli, békeszólamokkal fűszerezve. Ezután a jugoszláv kormányon a sor, amely elítéli a horvát agressziót.
Közben Karadžić segélyért könyörög, a krajinai szerbek meg Abdićék pedig kezdenek elvonulni Bihać alól. Ha ez volt a horvátok célja, akkor bejött nekik. Tuđman, nagy elődje, Tito egykori rezidenciájában fogadja a japán Akasi Jaszusit, akit csak néhány nappal azelőtt fosztottak meg attól a jogától, hogy megmentse Mladićékat a NATO bombáitól. Minden Horvátok Atyja azt mondja a krajinai Marticéknak, hogy vagy tárgyalnak tisztességesen, vagy a ZNG-ből hadsereggé vált egységek megindulnak Knin felé. Figyelmeztetésül egy kicsit meggránátozzák a szerb főhadiszállástól alig 20 kilométerre levő falut.
A gyűjtögetőknek is van dolguk. Legutóbb egy francia tiszt aranyköpését jegyezhették fel a Halhatatlan Mondások Könyvébe. A bölcs Chirac-katona azt mondta az Igman hegység lankáján az arra ténfergő riporternőnek, hogy ők ugyan nem tudják biztosítani Szarajevó biztonságát, mert: „Mit gondol maga, Chicagóban mindenki biztonságban van?”
Az egyik UNPROFOR (Ugye Nem Próbálunk Rosszat Okozni Fiunknak Orvosvolt Radovannak) – szóvivő így nyugtatta meg a szerb perzselés elől menekülő muzulmánokat: „Mi csak azokon tudunk segíteni, akiket a szerbek a rendelkezésünkre bocsátanak”.
Voltak, akiket nem bocsátottak a rendelkezésükre, mint azt a két žepait, akik tárgyaltak Mladićékkal a város feladásáról. Még arra is rákényszerítették őket a tévé kamerái előtt, hogy cáfolják, bármilyen bántódás is érte volna őket. Utána pedig egyszerűen kivégezték a szerencsétleneket. Így kell bánni a tárgyalófelekkel! Tovább gyarapodott a Szerb Katona dicsősége.
Új momentum, hogy az iszlám országok nyíltan és aktívabban a szarajevói kormány segítségére sietnek. Velayati, a perzsák külügyese maga jött el meghozni a hírt, hogy ezentúl nemcsak repülőszőnyegeket szállítanak Izetbegovićéknak. Habár aki látta a CNN tudósítását a bosnyák hadseregről (arab betűkkel díszített zöld fejszalaggal), annak világos, hogy még korántsem értek véget az ezeregy éjszaka meséi.
Kinyitom a Tanjug hírügynökséget (hiába, a kedvencem), és látom, hogy azért otthon rendben mennek a dolgok. Az aratás halad. És mindenki izgul, hogy mennyi kenyérgabona kerül a silókba.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Két horvát Trump
Ha a választási térképeket egymásra helyeznénk, a színpalettától vibrálna a szemünk. S ez így mind szép >
Legitim parlamenti képviselet nélkül
Kovács, Bájity és Juhász is ékes példája annak, hogy Szerbia a korlátlan lehetőségek országa. Elég csak >
Együtt
Zolikám, királyság van, duruzsolás van a bogrács körül, úgy élünk mint az igaziak, mint ahogy a >
(ÁMOK)FUTÓ A „KITAPOSOTT ÚTON”
Pásztor Bálint a Szerb Haladó Párttal, a Szerb Fogadalomtevők Pártjával és a Szerb Radikális Párttal szövetkezésben >
Fake news és post-truth!
Szerinem ez a két szintagma korunk legveszélyesebb kórja. Sokan ebből arra következtetnek, hogy semmi mellett sem >
A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk
Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik. Az értelmiségi filiszter távol >
A demagóg lojalitás jutalma
Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >
VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK
Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >
Torontáltordára kéne menni
Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >
Folytatódik a kis bácskai sárdobálás
Azok, akik hűségesen kiszolgálták Lovas Ildikót, vagy akiket ő helyezett fontos tisztségbe, most majd rá hárítják >
RENDSZERÖSSZEOMLÁS: AZ ÚJVIDÉKI BÖLCSÉSZKAR AUTONÓMIÁJÁNAK BOTRÁNYOS TIPRÁSA
A bölcsészkar blokádja olyan példátlan, mesterségesen generált, megengedhetetlen botrány, amely még véletlenül sem csupán dr. Dinko >
Ismét
Egy harmincnégy évvel ezelőtti Hét Nap harmadik oldala. Sajtótörténeti jelentőségű impresszum, még mindig izmos, jóval negyvenezer >