Ma Ervin, Klétusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Uniós törvény a sajtószabadságról?
Thierry Breton az EP Kulturális és Oktatási Bizottságában beszélt, kiemelve, hogy aggasztó jelenségeket tapasztalni a média függetlensége és sokszínűsége kapcsán a magyaroknál, lengyeleknél, cseheknél és szlovéneknél. Budapest és Varsó évek óta csörtézik Brüsszellel, mivel egyre kevésbé érvényesülnek a jogállami normák. Mindkét kormány igyekszik ellenőrzése alá vonni a tömegtájékoztatást. A szóban forgó uniós jogszabály célja egyébként az, hogy az EU kísérje figyelemmel a sajtószabadság helyzetét és szabjon ki büntetést, ha valahol megsértik a szabályokat. Ezen kívül közös irányelveket fektet le a közmédia irányítására, meg akarja akadályozni, hogy a politika beleszóljon a közszolgálatba és támogatni kívánja a média sokszínűségét. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Die Welt
A német külügyi államminiszter kijelentette, hogy Európában nem lehet kettős mércét használni, és aki bírálja Magyarországot és Lengyelországot, annak körbe kell néznie a saját portáján is. Roth az Európai Tanácsban beszélt, amely ezúttal a német jogállam helyzetét mérte fel. A politikus úgy értékelte, hogy Németország ezen a területen jól áll, de azért vannak nyugtalanító jelenségek, pl. a korrupció, a gyűlöletbeszéd és az újságírók, illetve a sajtó elleni támadások kapcsán.
A jelentés ugyanakkor azt állapította meg, hogy német közmédia pártatlanul működik, a magánkézben lévő orgánumoknál pedig átláthatóak és szabályozottak a tulajdonviszonyok. Ezzel szemben a magyaroknál és a lengyeleknél a kormánypártok közvetlen befolyást gyakorolnak mind a tartalomra, mind arra, hogy kik dolgozhatnak a szerkesztőségekben.
Az újság hozzáteszi, hogy a két ország hangosan visszautasítja a brüsszeli bírálatot, miszerint aláássa a bíróságok és a sajtó függetlenségét. Erősen kapálózik továbbá az ellen is, hogy a jogállam megsértése esetén ne kaphassanak uniós támogatást. Daniel Freund, a német zöldek EP-képviselője, egyben Orbán nagy kritikusa úgy értékelte, hogy Németországban sem minden tejfel, de az állapotokat össze sem lehet hasonlítani azzal, ami Magyarországon van, mert ott módszeresen elhallgattatják a szabad médiát.
Kurier
A magyar kormánynak meg kell magyaráznia az Európa Tanácsnak, hogy a köztévé miért akarta a Fidesz közreműködése nyomán fő műsoridőben lejáratni az osztrák Profil c. hetilap munkatársát, aki pedig csupán afelől tudakozódott, hogy miként alakul a (szélső)jobb összeszervezése az Európai Parlamentben. Az eset valóságos szolidaritási hullámot váltott ki nyugaton. Az Európai Újságírók Szövetsége (AEJ) ennek keretében fordult a 47 országot tömörítő strasbourgi szervezethez.
Amellett ugyanis működik egy fórum az újságírók védelmében. Rendszeresen közzéteszi, hogy kiket próbálnak megfélemlíteni a szakmából, mert úgy véli, hogy a nyilvánosság megszégyenítést jelent a vétkesek számára. Magyarország már 18 ilyen ügyben érintett.
Az AEJ főtitkára kijelentette, hogy még az EU-ban is egyre elfogadottabbá válik az Orbán-féle hozzáállás, pedig az a legnagyobb mértékben civilizálatlan, műveletlen, egyszerűen nem európai. A jelentés megemlíti, hogy a köztévé nem elégedett meg egyetlen kirohanással a célkeresztbe vett osztrák újságíróval szemben. Utána még négy műsor foglalkozott vele. Megszólalt Szijjártó Péter is az ügyben, noha az akkor még csupán szélsőjobbos körökben volt ismert.
Euractiv
A Bizottság illetékese első ízben pendítette meg nyilvánosan, hogy az EU törvényt kíván elfogadtatni a sajtószabadságról. Breton az EP Kulturális és Oktatási Bizottságában beszélt, kiemelve, hogy aggasztó jelenségeket tapasztalni a média függetlensége és sokszínűsége kapcsán a magyaroknál, lengyeleknél, cseheknél és szlovéneknél.
Budapest és Varsó évek óta csörtézik Brüsszellel, mivel egyre kevésbé érvényesülnek a jogállami normák. Mindkét kormány igyekszik ellenőrzése alá vonni a tömegtájékoztatást. A szóban forgó uniós jogszabály célja egyébként az, hogy az EU kísérje figyelemmel a sajtószabadság helyzetét és szabjon ki büntetést, ha valahol megsértik a szabályokat. Ezen kívül közös irányelveket fektet le a közmédia irányítására, meg akarja akadályozni, hogy a politika beleszóljon a közszolgálatba és támogatni kívánja a média sokszínűségét.
Frankfurter Rundschau
Ha a sajtószabadság táplálja a demokráciát, akkor a világ jelentős része éhezik, de Európán belül Magyarországon már régóta nem lehet független médiáról beszélni. Így látja a helyzetet a vezércikk, miután a Riporterek Határok Nélkül (RNH) nyilvánosságra hozta idevágó éves jelentését. A szerző, aki a nemzetközi civil szervezet elnökségi tagja, megjegyzi, hogy az EU meglehetősen tehetetlennek tűnik a magyar és a lengyel kormánnyal szemben. Így nem meglepő, hogy Orbán Viktor, az illiberális demokrácia bajnokaként a járvány ürügyén újabb intézkedéseket tesz az újságírók ellen.
A vírus a szabad sajtónak is nagy rosszat tesz. Hiszen nem csupán diktatúrák szorítják vissza elfogulatlan tömegtájékoztatást a járványra hivatkozva. Világszerte üldöznek, fenyegetnek riportereket, időnként még meg is ölik őket. Az autokraták módszeresen darálják be a polgárjogokat, felsorakoztatják az elnyomó apparátust. Elsőként mindig az önálló médiát számolják fel, amikor felbukkan a szabadság vágya.
Az RNH összesítésében Németország a 13. helyre csúszott vissza, mert a koronakorlátozások ellen tüntetők agresszívan lépnek fel az újságírók ellen. A helyezés kínos és szégyenletes, írja az elemzés, hiszen az ország azzal büszkélkedik, hogy milyen demokratikus vívmányok érvényesülnek. Az évek óta tapasztalható agresszív légkört a jobboldali gerjeszti, az bátorítja a verőlegényeket is. Sokan azonban csak nézik az eseményeket, minden részvét nélkül. Sőt, időnként a rendőrség is úgy viselkedik, mintha a sajtó a demokrácia ellensége volna.
A sajtószabadságot meg kell védeni, de ez mindig is így volt. A kérdés az, mennyit ér a híveinek harcolni érte?
Bloomberg
Hollandia diplomáciai úton tiltakozott, mert a magyar kormány az egészségügyi vészhelyzetre, illetve a nemzetbiztonságra hivatkozva megakadályozta, hogy a bécsi Vienna Insurance Group megvegye az Aegon magyarországi, illetve kelet-európai érdekeltségeit. Az ügylet értéke 1 milliárd dollár. A nemzeti hatóságok ilyen ügyleteknél általában akkor szoktak közbelépni, amikor piaci monopólium kialakulásától tartanak, munkahelyeket igyekeznek megőrizni, vagy nemzetbiztonsági aggályaik vannak.
Ez esetben azonban a jelek szerint egyik sem áll fenn, pont ezért keltett aggályokat az Orbán-kabinet húzása. Viszont nagyon is beleillik abba a stratégiába, hogy a hatalom nagy nemzeti cégeket kíván létrehozni. A pénzügyi ágazatban pl. most zajlik három bank egyesülése. Bod Péter Ákos szerint Magyarország immár élenjár Európában, amikor az állam beavatkozik a gazdaságban. Lehet, hogy a mostani intervenció sokakat meglepett, de nagyon is passzol az eddigiekhez.
Most úgy hírlik, hogy hazai cégek, köztük a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó CIG Pannónia óhajtanak ajánlatot tenni a holland tulajdonosnak. Az egész ügyben azonban igen bajos, hogy csupán egy nappal korábban látott napvilágot az a jogszabály, amelyre hivatkozva a belügyi tárca meghiúsította a tranzakciót, miközben végig a Pénzügyminisztérium tárgyalt a felekkel.
Die Welt
Nincs könnyű dolga a német liberálisok egyik korábbi vezetőjének, aki évtizedek óta dolgozik a jó magyar-német kapcsolatokért, tekintve Orbán tekintélyuralmi politikáját. Így látja a helyzetet a konzervatív lap, amely még azon is eltűnődik, vajon Papke nem a magyar kormányfő német hangja-e? Az FDP politikusa 4 éve hagyta ott pártját, miután hasztalan próbálta azt a nemzeti-liberális kurzus felé terelni, ideértve, hogy a szabaddemokraták fogadják be azokat, akik nem pártolják a politikai korrektséget, a bevándorlás ügyében pedig kemény fellépést sürgetnek.
Pedig sokáig az FDP parlamenti frakciójának vezetője volt Észak-Rajna-Vesztfáliában, ám összekülönbözött a párt elnökével. Két éve lett a Német-Magyar Társaság elnöke, de azt nem lehet mondani, hogy a pénzért csinálja, mert a tisztséget ingyen látja el. De láthatólag örömet szerez neki, hogy kritikusainak ellenfelét szolgálja. Mint ismeretes, az EU egyre-másra bírálja Orbánt a bevándorlókkal, illetve az ellenzékkel szembeni bánásmódért.
Papke a Twitteren keresztül hétről hétre élesebb hangú üzeneteket küld a világnak. Pl. hogy Magyarország elutasítja a tömeges németországi bevándorlást, mert a keresztény-napnyugati Európát védelmezi. Ezzel párhuzamosan dicséri a magyar irányvonalat, amiért az férfi és nő kapcsolataként ragaszkodik a házasság fogalmához és erősebben kötődik a keresztény értékekhez.
Kerüli ugyanakkor, hogy Orbánt megemlítse, vagy méltassa. Természetesen üdvözlendő, ha valaki ápolja a két ország közti barátságot. De mégis szembeötlő, hogy itt egy liberális egy illiberális demokrácia mellett lép fel. És nem túl durva-e, amikor úgy állítja be, hogy Magyarország boldog, Németország viszont csődöt vallott?
Washington Post/AP
Magyarországon a roma gyerekek számára sokszor megoldhatatlan feladatot jelent a távoktatás, mert a családok anyagi viszonyainál fogva egyszerűen nincs számítógépük, okos telefonjuk, vagy internet előfizetésük. Ezt tapasztalta a tudósító Bódvaszilason, ahol igen sok hátrányos helyzetük roma él. Olyannyira, hogy nem egy esetben még írószerre sem futja nekik. Ezek után értelemszerűen lemaradnak a tanulásban.
A járvány épp ezért különösen keményen érintett sok ezer roma családot, amelyek már korábban a társadalom szélére sodródtak. A ragály miatt azután még a maradék felnőttek is elvesztették állásukat, így ezek az emberek csak még nagyobb nyomorba sodródtak. Egyesek már saját csekély értékeiket adják el, pl. a telefonjukat, hogy legalább valamennyi ennivalót tudjanak venni.
Egy amerikai nonprofit szervezet tavaly nyári felmérése szerint a magyar roma háztartások 41 %-ban van mind vezetékes, mind mobil internet, 13 %-nál viszont egyik sincs. Különösen hátrányos helyzetben vannak azok, ahol a szülők vagy idénymunkásként, vagy napszámosként dolgoznak, mert egyrészt elestek a munkalehetőségtől, másrészt pedig az állam nem segít ezeknek az embereknek. Nekik nem jár munkanélküli segély, vagy bértámogatás, mondja Víg Dávid az Amnesty Internationaltől.
Bódvaszilason az önkormányzat hétfőtől péntekig naponta egyszer meleg ételt az iskoláskorú gyerekeknek. De több család küszködik, hogy elegendő élelmiszer jusson az asztalra.
FT
A Nyugat egysége nélkül nem lehet engedményekre kényszeríteni Oroszországot, miközben a kelet-ukrán határ mellett végrehajtott hatalmas csapatösszevonások egész Európa biztonságát fenyegetik – írja a vezércikk. A nyugati politikusok ugyan tiltakoznak, de hogy mit mondanak és tesznek, az meghatározhatja, hogy Putyin meddig mer elmenni. Ezalatt Navalnij súlyos betegen fekszik egy börtönkórházban, miután már három hete éhségsztrájkol.
A mára meghirdetett rokonszenv tüntetésre fél millióan jelentkeztek. Az esemény pár órával követi, hogy az elnök elmondja beszédét az ország helyzetéről. De ami Ukrajna mentén történik, az egyáltalán nem csupán arra szolgál, hogy elterelje a figyelmet az ellenzéki vezető ügyéről, illetve a gazdasági helyzet okozta elégedetlenségről. A Kreml feltett szándéka, hogy meggátolja Kijev nyugati integrációját.
Hogy az államfő mire készül, azt csak ő és belső köre tudja. Ám Oroszország már megmutatta, hogy a kardcsörtetésen túl kész az erő alkalmazására is – Európában. Válaszként a nyugati demokráciáknak világos és következetes üzeneteket kell megfogalmazniuk és nem szabad kétséget hagyniuk tetteik felől sem. Nagyon fontos, hogy az Atlanti-óceán mindkét oldalán tegyék egyértelművé: súlyos következményekkel jár, ha támadás éri Ukrajna szuverenitását.
Ebbe beleértendő, hogy hajlandóak védelmi fegyvereket is szállítani az ukrán kormánynak. A NATO-nak pedig növelnie kell elrettentő erőit Délkelet-Európában. Továbbá nem szabad visszariadnia további gazdasági megtorló intézkedésektől sem. Az EU-nak meg kell kétszereznie erőfeszítéseit, hogy csökkentse függését az orosz energiahordozóktól, ami magában foglalja, hogy állítsa le az Északi Áramlat 2 utolsó szakaszának építését. Mert ha Nyugat komolyan meg akarja akadályozni, hogy Putyin lábbal tapodjon a nemzetközi játékszabályokon, akkor számolnia kell azzal, hogy ennek azért lesz ára.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >