Ma Ervin, Klétusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A háborút nem csupán Ukrajna vívja, hanem az egész demokratikus világ
A béke megőrzésének legcélravezetőbb útja, hogy az ukránokat képessé kell tenni az agresszor visszaszorítására. Ez erős üzenet volna nem csupán Putyinnak, hanem az összes hasonló zsarnoknak, hogy ne húzzanak ujjat a Nyugattal. De pont nem ez történik, mert csak annyi fegyver megy az ukránoknak, hogy nem maradjanak alul, de a győzelemhez ez a tűzerő kevés. Az USA nem küld harckocsikat vagy vadászgépeket. Ám mennyivel más volna a helyzet, ha amerikai katonák vesztenék életüket a harcokban! Washington mindent bevetne, a légierőt is beleértve. Ehelyett azt üzeni az ukránoknak, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt. Ezek szerint az ukrán életek kevesebbet érnek, mint az amerikai életek? Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Süddeutsche Zeitung
Az unió vizsgára kényszerül a következő években, mert alaposan át kell alakulnia, mielőtt új tagokat venne fel, de ez nem okvetlenül jó hír Ukrajna számára. Hiszen Kijevnek így is egy sor feltételt kell teljesítenie: korszerűbb, versenyképesebb és értelemszerűen kevésbé korrupt államot kell felmutatnia. Ami hatalmas feladat, de könnyen meg lehet csinálni, ha azzal vetjük össze, hogy az ország élet-halál harcot folytat a fölényben lévő oroszokkal.
Az EU-nak ugyanakkor nem erőssége az önismeret. 27 taggal a cselekvőképesség határára jutott, mivel egyes tagjai a vétójog miatt túl erősnek érzik magukat. Az orbáni, autoriter Magyarországnak ma esélye nem volna arra, hogy bekerüljön. De tetszése szerint bármit blokkolhat. Ezért mondta joggal a német kancellár, hogy a szervezetnek át kell alakulnia az újabb bővítés előtt.
Ez persze jócskán megnehezíti Ukrajna, Moldova és a Nyugat-Balkán helyzetét, de ők pontosan tudják, mi forog kockán. Remélhetőleg azok is tisztában vannak vele, akik már a közösség tagjai.
Washington Post
A háborút nem csupán Ukrajna vívja, hanem az egész demokratikus világ, így ennek megfelelően kell cselekedni. Ezt hangsúlyozza Max Boot, a lap szemleírója, aki történész és a Külkapcsolati Tanács elemzője. Kiemeli, hogy Amerikának még az eddiginél is nagyobb támogatást kell nyújtania Kijevnek, mert az oroszok az egész háború utáni nemzetközi rend alapjait támadták meg. Ha megússzák, akkor az jelzés lesz már diktátoroknak az egész földön, hogy azt csinálnak, amit csak akarnak – a Nyugat túl gyenge ahhoz, hogy megállítsa őket.
Elég azt nézni, hogy az orosz önkényúr szemet vetett a balti köztársaságokra. Vagy azt, hogy Kína meg akarja kaparintani Tajvant. Ha bekövetkezik bármelyik a kettő közül, akkor az USA olyan viszályba keveredhet, amely könnyen elvezethet a 3. világháborúhoz. A béke megőrzésének legcélravezetőbb útja, hogy az ukránokat képessé kell tenni az agresszor visszaszorítására. Ez erős üzenet volna nem csupán Putyinnak, hanem az összes hasonló zsarnoknak, hogy ne húzzanak ujjat a Nyugattal.
De pont nem ez történik, mert csak annyi fegyver megy az ukránoknak, hogy nem maradjanak alul, de a győzelemhez ez a tűzerő kevés. Az USA nem küld harckocsikat vagy vadászgépeket. Ám mennyivel más volna a helyzet, ha amerikai katonák vesztenék életüket a harcokban! Washington mindent bevetne, a légierőt is beleértve. Ehelyett azt üzeni az ukránoknak, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt. Ezek szerint az ukrán életek kevesebbet érnek, mint az amerikai életek?
A következtetés az, hogy az Egyesült Államoknak nem szabad közvetlenül harcba keverednie Oroszországgal, ellenben mindent meg kell adnia Ukrajnának, hogy az megnyerje a háborút, amelyet Moszkva az egész Nyugat ellen vív.
FT
Putyin a szovjet idők imperializmusába, tekintélyelvűségébe és elszigeteltségébe vitte vissza országát – írja a lap fő külpolitikai elemzője, miután ismerősöktől megtudta, hogy ő is rákerült azoknak a listájára, akik immár nem utazhatnak be orosz földre. Pedig Gideon Rahman 1987 óta folyamatosan a helyszínen tanulmányozta a fejleményeket, és főként 2004 óta sűrűsödtek a látogatásai.
Így azután személyes tapasztalatai alapján mondja, hogy nagyon sok minden ma is pont olyan, mint Brezsnyevék korában. Az autokrácia, a birodalmi gondolkodás, az erőszak, egytől egyik alapul szolgál a kormányzáshoz. A rezsim ellenfeleit ugyanúgy üldözik, időnként meg is ölik őket (Nyemcov).
Ukrajna és a Krím példája igazolja, hogy Putyin és lakájai soha nem fogadták el a volt tagköztársaságok függetlenségét. Lengyelország attól tart, hogy ennek a felfogásnak egy nap ő is áldozatul esik. Egy orosz tudós szerint az elnök leginkább attól fél, hogy Oroszország elveszti nagyhatalmi státuszát. Szó, ami szó, gazdasági értelemben arra egyáltalán nem szolgál rá, itt a katonai erő, illetve nukleáris kapacitás a döntő.
A külső terjeszkedés ezúttal is együtt jár a hazai elnyomással. Ám az Ukrajna elleni háború miatt az ország oly mértékben magára maradt, hogy az még a Szovjetunió elszigeteltségét is felülmúlja.
Következő cikk: Jupiter-Macron visszazuhant a földre és most meg kell tanulnia kompromisszumot kötni
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >